A ​székely írás kutatásának története 1 csillagozás

Tubay Tiziano: A székely írás kutatásának története

A ​reneszánsz, függetlenül attól, hogy a korszakot a kora újkorhoz, vagy a középkorhoz helyesebb-e hozzákapcsolni, az előző információrobbanás kora.

Megnőtt az információtömeg. Visszanyerték az antik műveltséget. Kibővült az emberre magára, környezetére, a Föld felszínére és Nap körüli pályájára, sőt az állócsillagokra vonatkozó ismeretanyag.

Megújult az információkezelés. A könyveket nyomtatták, forgalmazták, nyilvános könyvtárakba gyűjtötték. Még adatbázisokkal is kísérletezgettek: enciklopédiákkal, prédikációszerkesztő segédletekkel, Raymundus Lucullus termékeny tárcsáival, versíró automatákkal.

Információtörténeti szempontból a magyar kora reneszánsz abban különbözik a többitől (és talán sajátságának, erőteljességének is ez a magyarázata), hogy nálunk időben egyszerre következett be a kézírás és a nyomda forradalma. A magyarok ugyanis nemcsak a könyvnyomtatással ismerkedtek meg 1473-ban, hanem az idő tájt kezdtek rákapni a magyar nyelven való… (tovább)

>!
242 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632006437

Kiemelt értékelések

>!
Qedrák P
Tubay Tiziano: A székely írás kutatásának története

Manapság rengeteg szamárság olvasható a székely írásról, (közkeletűbb nevén a rovásírásról), így üdítő színfoltot jelentett számomra, hogy végre egy olyan szerző tollából is olvashatok róla. Külön piros pont, hogy az egészért nem kell elmenni könyvtárba, hanem megtalálható a MEK-en, vagy az academia.edu-n is, aminek azért örültem, mert személyes meggyőződésem, hogy a tudományos munkákat ugyanolyan elérhetővé kell tenni, mint az alternatív elméletekét.
A könyv maga egy kutatástörténet, és rendkívül hasznos azoknak, akik arra kíváncsiak, hogy a székely írás kutatása milyen kacskaringók után jutott el jelenlegi állapotába. A legfontosabb 19. és 20. századi elméleteket és azok hatását szinte katalógusszerűen sorra veszi a szerző. Noha igyekszik távolságtartóan viszonyulni az egyes elemekhez, azért azt érezni rajta, hogy például Vékony Gábor elképzeléseivel igen nehezen tud azonosulni.
A negatívumok között említhetném, hogy egy lektor még ráfért volna a kötetre, mert, (különösen a helynevek esetén) gyakori a helyesírási tévesztés, és ez még a magamfajta konszolidált nyelvtannácinak is feltűnik. A másik hiányosság, amit kiemelnék, az a régészeti szakirodalomban és a régészeti témákban történő kissé bizonytalanabb mozgás, ami talán abból fakad, hogy a szerző maga sem régész. Így a régészeti leletek jelentősége az adott korszak(ok) kutatástörténetén belül kissé elvész, de a hivatkozott irodalomban történő utánaolvasással ez is pótolható.
Ezek a hiányosságok azonban alighanem eltörpülnek a munka hasznossága mellett, úgyhogy a székely írás iránt érdeklődőket csak biztatni tudom, hogy bátran olvassák el Tubay Tiziano könyvét.


Népszerű idézetek

>!
Qedrák P

A magyar kutatók közül néhányan rendszeresen közölnek tanulmányokat e tárgyban, de a felmerült problémákkal kapcsolatban közmegegyezés nem alakult ki. Az egymásnak ellentmondó álláspontok megmerevedtek, nincs érdemi párbeszéd. A tudományos közvélemény a székely írással távolságtartó, és ez a távolságtartás számos esetben elfojthatta vagy elfojthatja a tudós érdeklődést.

13. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Varga Géza: A székelység eredete
Sándor Klára: A székely írás nyomában
Szendrei László: Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek
Kohn Sámuel: A szombatosok
Rokaly József: A rabanbánok és népünk ősemlékezete
Horváth Zoltán György: Székelyföldi freskók a teljesség igényével
Hóman Bálint: A székelyek eredete
Nagy Vilmos: Isten szeretetének története Csittszentivánon
Tabéry Géza: Vértorony
Visy Zsolt (szerk.): Tanulmányok Énlaka történetéről és kultúrájáról