A ​templomos lovag (Akkon 1.) 59 csillagozás

Trux Béla: A templomos lovag

Szerelem, ​kaland, romantika, boszorkányság, alkímia… Ezernyi érzelem, szín és illat elegyedik ebben a monumentális ívű történelmi regényben, mely egy szerelmi gyilkosság árnyékában kezdődik. A romantikus dráma és a lovagi élet hiteles részletei mintha filmvásznon bontakoznának ki korhű részletességgel a különlegesen gazdag történetben. A regény a német kisnemesi származású Tristan von Zorn lovag viszonytagságos életét, egyszersmind a kereszteshadjáratok korának alkonyát varázsolja elénk meghökkentő elevenséggel. Tragikus végű szerelmi kalandja után Tristan a Templom rendjéhez menekül, s így akaratlanul részese lesz a késő lovagkor legmegrázóbb eseményeinek: Tripolisz ostromának és a Szentföld elleni végső hadjárat előkészületeinek. És amikor Tristant a történelem félholtan a porba sújtja a keresztesekhez csatlakozó kalandorok miatt, egy kivételes képességekkel megáldott gyógyító lány és egy új szerelem visszahozza az életbe. Igaz, csak azért, hogy felkészülhessen az utolsó nagy… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
Aba, Budapest, 2012
ISBN: 9786155033605
>!
Aba, Budapest, 2012
686 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786155033643

Enciklopédia 42


Kedvencelte 6

Most olvassa 4

Várólistára tette 83

Kívánságlistára tette 84

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

>!
krlany I+SMP
Trux Béla: A templomos lovag

Az eleje nehezen indul. Kotlottam is rajta egy jó ideig. Aztán jött Tristan siránkozása, és majdnem feladtam. Kár lett volna. Onnantól, hogy a templomosok belépnek a képbe, minden lendületet kap és megelevenedik az egész történet. Érdekes, izgalmas, történelmi kalandregényt kapunk.
Élveztem az aprólékosságot, hogy nem csak a felszínt kapargattuk, hanem kellő elmélyülést adtunk a témának minden téren. Alaposság, hitelesség, komoly utánajárás, felkészültség, ilyen szavak jutnak eszembe vele kapcsolatban.
A végén a szultán jelenet, az iszlám vallás érthető ismertetése, az ember és vallásának kapcsolata, csodaszép.
Számomra a könyv fő mondanivalója Tristan és Adlin beszélgetéseiben rejlik. https://rakenrollfoka.wordpress.com/2015/01/24/az-valla… Ahogy világaik ütköznek, ahogy megszólal a bölcselet, mindent visz. Ha nem lenne körülöttük a történet, akkor is megállná a helyét.
Részemről nem kellenek bele a nyálas szerelmi jelenetek, az idegtépő picsogás (nincs jobb szavam Tristan vekengésére). Szerencsére nincs is sok. A mű szerzője ebben a műfajban nincs otthon. És én ezt nem tartom bajnak. Hagyjuk is meg másnak! Sokkal értékesebb dolog van ennél az író kezében: a szépírói stílus.
A regény olvasása közben, ezt szinte kötelező hallgatni: http://moly.hu/karcok/488228 Moby Dick (igen, thrash metál). Amellett, hogy jó a nóta, a szöveg Tristan-hoz passzol.
Nem terveztem, hogy írok róla, de…
https://kulturleny.wordpress.com/2015/01/24/a-templomos-lovag/

>!
Shanara
Trux Béla: A templomos lovag

Romantikus regényként hirdetik, de ez ne tévesszen meg senkit. Ez egy igazi történelmi regény, ahol a történelem nem csak a hátteret adja, hanem lényegesek az események, illetve hitelesen meg is elevenednek a lapokon. A történelem mellett van benne egy csipetnyi romantika, amely csak erősíti a történetet. A végeredmény? Egy női és férfi olvasóknak egyaránt fogyasztható és élvezetes írás, kiegyenlített történetvezetés (az elejét kivéve) és szépirodalmi igényű fogalmazás. Jó volt olvasni. A folytatás mindenképp kötelező darab lesz.
Bővebben: http://shanarablog.blogspot.hu/2012/07/trux-bela-templo…

19 hozzászólás
>!
icu79 P
Trux Béla: A templomos lovag

Egy kicsit kételkedve vettem kezembe ezt a regényt, amely az író első könyve és ez a tény már önmagában is elriasztott. Aztán a téma: lovagok, harcok, keresztesháborúk, eddig egyik sem volt a kedvencem. Aztán szembejött velem a könyv egy példánya a könyvtárban és ezt jó ómennek ítéltem.
De még mennyire, hogy az volt:
– Színes, de nem unalmas leírások a tájakról, városokról, emberekről (Enzo volt a kedvencem). :)
– Történelmi hűség – legalább a meglehetősen hiányos történelem tudásom is pallérozódik általa.
– Megismerhetjük a lovagok életét.
– Izgalmas csata, amin azt hittem majd átlapozok, de nem, mert magával ragadott.
– Cseppnyi romantika, épp amennyi szükséges, hogy a magamfajta is kézbe vegye a könyvet.
Naná, hogy jöhet a második rész! Olvassátok, mert tényleg nagyon jó! :)

5 hozzászólás
>!
Hajdu_Ildikó
Trux Béla: A templomos lovag

Csodálatos, alapos, magával ragadó könyv.
Olyan fordulatokkal, amikre még úgy sem számítottam, hogy előre fél-spoilereket kaptam, mekkora meglepetések várnak.
Az elképesztően kidolgozott történelmi részek egészen lenyűgöztek. Az író olyan alapossággal ír, hogy meg kell mondjam, nem csoda, hogy ennyi ideig íródott ez a történet.
DE ezek nem szárazak, nem unalmasak, egyszerűen körülölelik a szereplőket, akiknek bizony kijut úgy a véres akcióból, mint a forró szerelemből.
Egészen biztosan folytatom az Akkonnal.
+megjegyezném, hogy a borító nekem akkor is egyik kedvencem, állati dögös, figyelemfelkeltő és illik a könyvhöz. Szeretem.

>!
borga
Trux Béla: A templomos lovag

Nagyon jó kis képies fogalmazással kapjuk meg a Szentföld egyik kulcsfontos pontjának, Akkonnak a leírását, betekintést kapunk egy soknemzetiségű, százfelé húzó érdekű, így aztán egymással folyton taktikázó városállami vezetésű, ámde (ahogy lenni szokott) a polgárok szintjén egymással jól megférő település és a templomosok életébe, amely közel sem olyan vérmesen kalandos, mint kezdő lovagjaink számítanak rá, amíg saját városvezetőik alaposan be nem kavarnak. Ugyanakkor az ellenfél oldalának is látni engedi az indítékait. Aki csataleírásra vágyik, az is élvezkedhet Tripolisz ostrománál. Pont kellően realisztikus.
Jó sok történelmi infóban találjuk magunkat, ami arra csábít, hogy egy-két dolognak még utánanézzünk. (Nálam kb. a 100 oldalnál jött el, hogy térkép nélkül nem élet az élet, usgyi a netre térségi és városi látképért, keresgélni a keresztes hadjáratok nyomvonalaira – erről könnyen jó képeket lehet találni – és egy-egy harci eszköz mibenlétére, ezzel együtt szerintem elfért volna egy szószedet a láblécben. Így most félig-meddig utólag gyűjtögetem polcra az új szavakat.)
Főhősből sem csak egy van, bukkannak fel újabb szemszögek, rejtélybe burkolózó, kilétük utáni visszalapozásra, filózásra ingerlő szereplők, akik szintén jól vannak megírva.
Nagyon szerettem, hogy a különböző ideák, vallások közötti összefüggéseket, kapcsolódásaikat a főhősünket érő impulzusok és a magában vívódások során szépen feltérképezi, és nem csak a férfi, hanem a női oldal sajátos lelki irányvonalait is. Ez volt az egyik kiemelkedő része nekem, egyfajta igazságkeresés, hogy mi végre vannak a dolgok.
Aki nekikezd, az elején egy fejezetnyi romantikus indítást talál, ami elég szirupos a könyv többi részéhez képest, de ez meg ne akasszon senkit, mint megtudtam az írótól: végtére is a kor trubadúrdalai alapján szinte minden lovagnak kötelező volt egy tragikus szerelmi indíttatás, ami miatt harcba vonul. És a nyelvezet is egységesebbé válik a többi fejezetre, jobban siklanak a párbeszédek is. A későbbiekben ami romantikus vonulat előjön (mert lesz még) az már sokkal finomabb, jobban passzol a történet lendületébe, és szükséges Tristan személyiségfejlődése alapján, érdemi, izgalmas nővel.
Várom a második részt, amivel majd eggyé összeáll a kép.

>!
Stone
Trux Béla: A templomos lovag

Volt egy időszak, amikor sokat foglalkoztam a keresztesekkel, bizonyos okok miatt, így a történelmi jellege a könyvnek nagyon megnyerő volt. Irodalmilag inkább egy ponyvázott mű, én sok dolgot kihúztam volna belőle, ismétlések és túl sok szenvelgés, akár egy szappanopera a tévében. Tartom magam ahhoz, hogy a kevesebb, jól megírva, sokkal több. A másik, ami a hiánya a könyvnek, a lábjegyzetek. Tele van idegen kifejezésekkel, ezeknek vagy a magyar megfelelője, vagy a magyarázata bele kellett volna, hogy kerüljön a könyvbe. Remélem, ha megér több kiadást, erre gondolni fognak. A történet viszont magával viszi az embert. Engem főleg a történelmi vonala, másokat inkább a szerelmi szál. Mindig szerettem Béla párbeszéd megírásait, ebben meg különösen az elmérgesedő tanácskozásokat bírtam. Aki ismeri a történelmet, az tudja, hogy az Outremernek ezek az utolsó rúgásai, Akkon el fog esni és II. Henrik hazaiszkol Ciprusra. Kíváncsi vagyok, hogy alakul Tristan sorsa. Én biztos kinyírnám a végére… (A könyv csuklófájdító a semmit sem segítő puhakötésbe foglalt 650 oldalával, de a következő rész meg egyenesen ízületi gyulladást fog okozni. Várom.) Nagyon boldog vagyok, hogy ez a történet megérte a kiadást, anno élvezhettem az első hajtásait, amiket Béla egy egész szerteágazó fává nevelt.

2 hozzászólás
>!
robinson P
Trux Béla: A templomos lovag

Nem úgy fogott meg, ahogy vártam, én egy egyszerű kalandregényre gondoltam. Helyette kaptam egy színes, érdekes történelmi tablót, ami még kalandos is! Sok infó, érezhető az alapos háttérmunka. Ennek még egyszer, lassabban kell nekifutnom.
A végére egészen pörgősre váltott, a folytatás kap esélyt.
Második nekifutás:
Nagyon alaposan kidolgozott, részletgazdag, fordulatos komoly történet.
http://gaboolvas.blogspot.hu/2014/07/a-templomos-lovag.html

>!
Roni_olvas
Trux Béla: A templomos lovag

Sosem gondoltam, hogy regényt írni túl egyszerű lenne, de azt hiszem, történelmi regényt írni a legnehezebb dolgok egyike! Aki erre vállalkozik, annak ismernie kell a történelem, a művészettörténet, helytörténet és irodalom ide vonatkozó részeit, annak kutatni kell, tanulni kell, de mindenekelőtt szeretni kell. Szerelmesnek kell lennie a korba, a történetbe, az akkor élt emberekbe. Nehéz feladat és valljuk be, csak igazán kevesen képesek rá.

Azt kell mondanom, hogy bizony Trux Béla egyike ezen kevés embereknek. Annyira áttetszett a lapok között az ő hite, szeretete és élvezete e kor iránt, hogy én magam is úgy érzem most, ebben a korban akarok élni, létezni és lélegezni. Megszerettette velem, közel hozta hozzám, teljesen a lapjai között éltem napokig.
A fülszöveg sok mindent elárul – és sokmindent nem. Bevallom, bennem leginkább azt az érzetet keltette, hogy ez egy romantikus regény lesz, némi történelmi hátszéllel megtámogatva. Ehhez képest kaptam egy történelmi regényt, némi romantikus jelenettel megfűszerezve, némi szerelmi szállal súlyosbítva :)
Az én megfáradt, éjszakára lecsapolt agyamnak néha túl sok és túl bőséges volt ez az információáradat, a történelmi háttér ismertetése, de ez semmit nem von le a könyv értékéből, sokkal inkább az enyémből
Maga a cselekmény szépen, fokozatosan felépített, a csatajelenetek izgalmasak, a párbeszédek tartalmasak, a karakterek elevenek és színesek.
Összességében véve azt mondhatom, hogy hatalmas élmény volt e könyvet olvasni. Nem könnyű olvasmány, nem is egy estés, de olyan többlettudást, olyan érzelmi pluszt nyújtott, amit csak kevés könyv esetén érzek.

5 hozzászólás
>!
nero
Trux Béla: A templomos lovag

Kivételesen úgy vágtam bele egy könyv olvasásába, hogy fogalmam sem volt, mit várjak tőle, a fülszöveget sem olvastam el, így csak a cím alapján lehettek előzetes várakozásaim. A templomos lovag – Trux Béla regénye éppen azt adja, amit a cím ígér. Izgalmas történelmi regényt kap az olvasó, színes történelmi tablót múltunk egy kevéssé ismert időszakáról.
Az elmúlt években számos könyvet írtak a templomosokról. Így a lovagrend nevét hallva az ember azonnal a rend feloszlatása utáni évszázadokban keletkezett legendákra gondol. Jónéhány bestseller író fantáziáját mozgatták meg a középkorban gyökerező rituálékra épülő feltételezett titkos szertartások, az állítólagos elrejtett kincsek. Sokkal kevesebbet beszélnek és írnak arról a korszakról, amikor a Templomosok rendje legálisan nagy és gazdag volt, kiváltva ezzel sokak – és nem csak a Szentföldet utaló muszlimok – ellenszenvét.
A regényből egy olyan világot ismerhetünk meg, amiről a mai olvasók igen keveset tudnak. A középkor történetéről szinte semmit nem tanítanak az iskolákban és kevés a korszakról szóló olvasmányos irodalom is. Nagy általánosságban él persze bennünk egy kép a sötét középkorról, amelyben az ókor fejlett tudomány elfelejtődik, áldozatául esik az általános tudatlanságnak és az egyház érdekeinek.
A templomos lovag nagyon másnak, ezektől a sztereotípiáktól eltérőnek mutatja be ezt a világot. A vaskos, ám igen olvasmányos történetből megismerhetjük a lovagkor életét, a mindennapokat éppúgy, mint a háborút, de olvashatunk a mameluk birodalomról és a keresztély-muszlim együttélés nehézségeiről is. Ez utóbbi, bár ma más alapokon áll, semmivel nem lett könnyebb, hiába gondoljuk azt magunkról, ma civilizáltabbak vagyunk. A regényt olvasva alapvetően ez az axióma az, ami megkérdőjeleződik.

>!
Agatha
Trux Béla: A templomos lovag

Az egyik legjobb történelmi regény, amit olvastam.
Sok-sok mindenre rácsodálkoztam, sok-sok információval lettem gazdagabb, tanultam új dolgokat, de ezeket Trux Béla nem szájbarágósan, tolakodóan gyömöszölte belém, hanem szépen a történet folyásába szőve. (Igaz, én inkább az ókori (római, egyiptomi) vagy Tudor-kori történeteket szeretem, azok esetében már nehezebb meglepni engem, de itt ez a dolog nagyon jól sikerült.)
Az mindenesetre egyértelmű volt számomra, hogy a szerző nagyon sok energiát fektetett a könyvbe, utánajárt alaposan a témának, de nem vált unalmassá, ne adj Isten kioktató-tudálékossá, sikerült egyensúlyba helyeznie a kalandos-romantikus és a történelmi-politikai szálat.
És amit még nagyra értékeltem, hogy van stílusa, ez a könyv egy egyéniség – mostanában ezt jó pár könyvnél hiányolnom kellett!
Nem mondom, voltak kisebb hullámvölgyek, ahol lankadt a figyelmeme vagy elvesztem a nevek és történések között, de ezek igazán elenyészőek voltak.
Szerintem okos ötlet volt az is, hogy nem annyira Tristanre helyezte állandóan a hangsúlyt, hagyott bőven teret másnak, sőt akár más szemszögből (gondolok itt a szultáni udvarra) is ismerhettünk meg részleteket.
De a fél csillag levonás sajnos muszáj volt, több okból is:
Először is nagyon hiányzott a lábjegyezetelés, szószedet, névmutató a könyvből. (A hiányt pótolta @borga, köszönet az interneten keresésre lusták nevében! lásd: http://moly.hu/polcok/akkon-i-szojegyzek)
Másodszor nem tudtam kiverni a fejemből azt a gondolatot, hogy eredetileg hosszabb volt a történetnek ebbe az 1. kötetbe foglalt része, vagyis egyes részek a szerkesztés áldozatául estek. Egyes részek valahogy bővebb leírást kaptak, másoknál kicsit részlethiányom volt, és nem tudom miért, de az volt az érzésem, hogy ezeket a tempóváltásokat nem elsősorban a történet folyásának fenntartása miatt alkalmazta az író.

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
icu79 P

Ha sok barátod van, nincs egy sem. Barátból a kevesebb több!

277. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barát
1 hozzászólás
>!
AgiVega IP

Nem szóltak egymáshoz; a barátságnak része a csend is, a hangulat, mindaz, ami idegenek között gyakran válik kínossá, ám barátok számára némán, beszéd nélkül is többet mond minden fölöslegesen kiejtett szónál. A közös gondolatok, amiket mindkét fél érez és tud, mégsem mondják ki fennhangon, mert azzal megszűnne a varázs.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: barátság · csend
>!
icu79 P

Az olyan ember, aki mindig jót cselekszik, soha nem lesz elég jó mások szemében.

561. oldal

Kapcsolódó szócikkek: jóság
>!
robinson P

– A női test szentségének imádata a férfi egyetlen feladata és célja. Hogy lehetne bűn az, ami jól esik? Mit gondolsz, miért teremtett az ég férfit és nőt?

520. oldal

Kapcsolódó szócikkek: férfiak · nők
1 hozzászólás
>!
Roni_olvas

Az emlékek elől nem lehet elbújni, hiába futsz el a világ másik végére. Egyszerűen csak túl kell lépni rajtuk.

110. oldal

Kapcsolódó szócikkek: emlék
>!
Pöfivonat P

Ha az életnek célja van, hát az Tristan szerint csakis a természet rendje lehet, a körforgás, és nem létezik gyönyörűbb katedrális annál, mint amit Isten emelt. Alapja az anyaföld, oszlopai az erdők ősöreg fáinak vaskos törzsei, boltíves mennyezete pedig az ég kupolája, melynek rózsaablaka nem más, mint a sziporkázva ragyogó napkorong – az isteni arány tökéletes megtestesítője a világegyetem legtetején.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: természet
>!
robinson P

Tristan ránézett, megcsóválta a fejét.
– Soha sem jó embert ölni. Sem szaracént, sem keresztényt, sem másfélét. A gyilkolás az gyilkolás.

109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: ölés, gyilkolás
>!
Roni_olvas

Ha az ember önmagában bűnöst lát, akkor az is marad, akármit tesz ellene. Mindig akad valami, amiért rághatjuk magunkat, ha annak érezzük szükségét, hogy eltapossuk saját lelkünket. És ha valami bűn, hát akkor ez az. Nem ismerni az istent, aki benned van.

519. oldal

Kapcsolódó szócikkek: bűn · Isten

A sorozat következő kötete

Akkon sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Laimonis Purs: Lángoló vár
Umberto Eco: Baudolino
Christian Rosenkrautz: Jeruzsálem pusztulása
Colin Falconer: A selyemút
Urbánszki László: Fegyver csörög
Ewa Wong: A hét taoista mester
Grigol Abasidze: A koronás csábító
Benkő László: Idegen tüzek
Bán Mór: A Holló háborúja
Bányai D. Ilona: A vér jogán