Álom ​luxuskivitelben / Meghallgatott imák 31 csillagozás

Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

A ​Meghallgatott imák című nagyregény ötlete 1958-tól szinte haláláig foglalkoztatta Capote-t. Amerika leggazdagabb emberei között forgolódott, megismerte gondolkodásmódjukat, titkaikat, perverzióikat, s ezekből az élményeiből akarta megalkotni élete főművét, amellyel, úgy remélte, Proust mellé kerül a világirodalomban. A nagy műből azonban az egyre súlyosabb magánéleti válságokba és alkoholizmusba süllyedő író csak néhány fejezetet írt meg: Capote-életműsorozatunkban most először ezeket is közreadjuk magyarul. A nagyregény ugyan nem született meg, de az elkészült három fejezet ragyogó olvasmány: Capote sziporkázó stílusban és meghökkentő nyíltsággal mesél azokról az emberekről, kiknek imáit meghallgatta az Úr – dúsgazdagok, bármit megtehetnek… csakhogy a siker mögött olyan titkok lapulnak, melyeket említeni sem szabad. Capote pedig, akit addig ajnároztak az előkelő körök, akinek szépséges „hattyúk”, a legszebb amerikai nők voltak a barátai, egyszer csak nekiállt, hogy mindent… (tovább)

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2008
294 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630785075 · Fordította: Bartos Tibor, Bart István

Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 12


Kiemelt értékelések

Zonyika P>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Capote azt tudja, amit én is tudok, csak nem tudom leírni. Plusz Capote még ihatta azt az úgymond „igazibb” abszintot, amit mi már nem (ürömkérdés, tetszik tudni, aki nem, az nyaljon utána).
Szerintem miért lett az Álom luxuskivitelben zseniális? Nem kizárt, hogy innentűl spoileres lesz, tessenek az ajtókat behúzni. Merthogy az a helyzet, hogy – szerintem – Capote megírta a problémamentes életű ember egyik nagy problémáját, s annak virágát, a férfi és nő közti barátságot. Az még szerintem közismert, hogy ugyibár ezen kapcsolat „megoldása” avagy hát „végkifejlete” bizony az lesz, hogy az egyik kismatyó szerelmes lesz és/vagy a másik kismatyó meg homoszexuális. És akkor most asszem ki is világlott, hogy ez inkább következtetés, mint spoileres értékelés, ugyanakkor én ezt olvastam ki belőle. Mert ugyebár ahány olvasó, annyi olvasat. De ki fogja rámtörni az ajtót, mert ezt olvasom ki? Senki, szóval folytatom.
Capote-ban még azt is szereti az énfajta emberlánya, ahogy ír, csöpög a lapról, hogy mennyire kiválóan figyeli meg a fontos részleteket, s azokat milyen érzékkel írja le, már-már halványzöldes fénnyel (hű, az abszintszomj dolgozik), ami szépen emeli ki a dolgok háta mögött lévő dolgokat is. Mármint nekem, az én zöld szememben.
És drága Capote, ne haragudj, de nem szeretek késedelmi díjat fizetni, szóval nem most fogom elolvasni a Meghallgatott imákat. So sorry! :'(

8 hozzászólás
fezer>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Álom luxuskivitelben *****: Nem vagyok egy nagy idéző, de a Meghallgatott Imák előszavában szereplő Capote-idézet annyira találó, hogy kénytelen vagyok most ezzel értékelni:
„Hogy az elején kezdjem: a legtöbb író, még a legjobbak is, túlírják a műveiket. Én jobb szeretem ennek az ellenkezőjét csinálni. Egyszerűen, tisztán írni, mint a hegyi patak.”
És igen, Capote pont ilyen: nagyon kevés szóval nagyon szépen és szuggesztíven ír. És szeretem azokat az írókat, akik minden könyvükben személyes hangvétellel mesélnek, mert bensőségessé válik tőle a mű és rám jobban hat. Azt hiszem most már hivatalosan is a kedvenc írók egyike.
Meghallgatott imák – ****: Nagyon érdekes egy kötetben olvasni ezt a két regényt, mert egészen más a kettő. Ez már egy kiábrándultabb, cinikusabb, megkeseredettebb Capote – bár lehet, hogy az előszóban írottak nyomták rá bélyegüket az olvasásomra –, aki részleteiben nagyon sokszor továbbra is igazán remek, de sokszor meg nem áll össze, és csupa nagyzolásnak és magamutogatásnak tűnik az egész.
Az utolsó fejezet tetszett a legjobban, igazi pletykálkodás: kevesebb volt a csapongás, és olyan jól el tudtam képzelni a jelenetet, ahogy ülnek az étteremben, és az öreglánynak mindenkiről, aki betéved az étterembe, van valami szaftos, rosszindulatú története.

90 hozzászólás
lizke>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Ez volt az első, amit tőle olvastam – más, mint amilyeneket eddig – de nem az utolsó, jöhet a többi..
Az álom luxuskivitelben az szerintem alap, bár hozzám „későn” jutott el, de jó ez így. A filmet láttam előbb, aztán jött a könyv, nem vont le az értékéből az, hogy tudtam mi fog történni, inkább pluszt adott az, hogy a mondatok a szereplők hangján szólaltak meg :).
A meghallgatott imák , egyelőre csak ízlelgetem milyen is az a Capote -stílus, de azt hiszem van benne valami, ami miatt le tud kötni, valami furcsa és szokatlan. Voltak mondatok, melyeken egyszerűen nem tudtam továbblépni és azt vettem észre, hogy már vagy hatodszorra olvasom, vagy ha túl is jutottam rajta titokban mindig visszalapoztam. Egyes szituációkat annyira jól tud szemléltetni, hogy néha körbe kellett néznem, itt vannak-e a szereplők, vagy hallotta-e valaki ahogyan hangosan megjegyzést fűzök egy gondolathoz, vagy elmosolyodom.

timroz>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Külön-külön már olvastam a két regényt, de így, egy kötetbe rendezve új megvilágításba kerültek. Capote pályájának elején egy női luxusprostiról írt, a végén (pontosabban: menet közben, folyamatosan) pedig egy férfiról. Érdekes volt látni, hogyan alakult a finom, entellektüell megközelítés (Breakfast at Tiffany's) nyílt és fülledt hangulattá (Meghallgatott imák), a kellemes csipkelődés a megbotránkoztatás szándékává. Egyértelműen látszik, hogy a Breakfast…-ot életének egy boldog, felfelé ívelő szakaszában írta, az Imák-at pedig halála napjáig alakítgatta, amikor már néha erősebbek voltak nála a tudatmódosító szerek…
Tévedés ne essék, mindennel együtt imádom Capote írásait, számomra nagy felfedezés az ő munkássága. Annyira friss a stílusa, a hangvétele, hogy nehéz elhinni, hogy már huszonöt éve halott…

baroness>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Pár éve került várólistára az Álom luxuskivitelben, egyértelműen a filmnek és Audrey Hepburnnek köszönhetően. A szerzőt előtte nem ismertem, de ha már nem volt meg külön kötetben a helyi könyvtárban, elolvastam a Meghallgatott imákat is. Tetszett. A stílus, a szerző életvitele, a világhoz való hozzáállása kicsit emlékeztetett Charles Bukowskira, akitől már több könyvet is olvastam.

siors>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Nagy kedvencem mozivásznon az Álom luxuskivitelben. Most jutottam el odáig, hogy az eredeti könyvet is elolvassam. Sajnos, most azt kell mondjam (ritkán van ilyen), hogy számomra továbbra is a film az igazi. A leírt sorok nem varázsoltak el igazán és nagyon mélyére sem mentek a személyiségábrázolásnak és a feszültségteremtésnek.
Ami azonban még inkább elkeserített, az a Meghallgatott imák, melyet csak azért küzdöttem végig, hogy ne maradjon félbe a könyv. Kifejezetten kiábrándító, közönséges és csapongó, zavart írás, mely így végképp elvette a kedvemet Capote műveinek olvasásától. Sajnálom, de távol áll tőlem.

MRNcia>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Az Álom luxuskivitelben egy könnyed, szórakoztató kisregény. A történet középpontjában Cily Hebrentch áll, akit talán ezekkel a szavakkal tudnék jellemezni: pimasz, élj a mának, káosz, szeretnivaló. Zseniálisan alkotta meg az író a főszereplő karakterét. Minden amit mond, ahogy viselkedik, a lakása berendezése is „nagyon Cily-s.” Sok párbeszédnél éreztem azt, hogy igen, ha Cily valódi lenne, akkor biztos ezt mondta volna. A történet is érdekes, főleg a Maris szállal. :) Mondanom sem kell, hogy Cilyhez jobban illő befejezést szerintem nem is találhatott volna az író. 4 csillagot adok ennek a kisregénynek.
A Meghallgatott imákkal már más a helyzet. Az én ízlésemnek 3 csillag, de ha azt nézem, hogy mit szeretett volna leírni az író, hogyan oldotta meg, akkor ennek is 4 csillagot adnék. Nekem néhol, főleg a Romlatlan szörnyetegek című fejezetben a téma már sok és sokk volt. Jobb lett volna, ha pár 18-as karikás részletet mellőz, vagy legalább nem annyira vulgáris, közönséges stílusban írja meg. Habár ez a durva kifejezésmód illik a dúsgazdagok kegyetlen, pletykákkal teli romlott világába, de nekem néha már sok volt.
Összességében Capote egy remek író, sokszor el tudok csodálkozni az írásain, hogy egy-egy mondatot, hogy tud olyan szépen, találóan megfogalmazni.

Piedra>!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Csak az első felét, az Álom luxuskivitelben-t olvastam, az érdekelt. Az első 50 oldal nem fogott meg, unalmasnak találtam a sztorit, aztán utána egyre érdekesebb lett, egyre több szófordulat, mondat tetszett meg, és kíváncsi voltam a végére. Általában szoktam várni a happy endet a történetek végén, ami itt az én elképzeléseim szerint lehetett volna az, hogy az írósrác és a csaj összejönnek végül, de most abszolút nem gondoltam erre, meg, hogy mi lesz a végén. A „jelent” figyeltem, hogy épp mi történik, és nem a végkifejletet.

apple_pie >!
Truman Capote: Álom luxuskivitelben / Meghallgatott imák

Álom luxuskivitelben: 5 csillag *kedvenc*
Meghallgatott imák: 1 csillag


Népszerű idézetek

Avraham>!

Ha Párizsra gondolok, körülbelül annyira romantikus érzések fognak el, mint egy elárasztott pissoir vagy egy Szajnában úszó meztelen vízi hulla láttán.

144. oldal

fezer>!

Mrs. Cooper így szólt: – D-d-drágám, csodás aukció lesz ma délután a Parke-Bernetben – gótikus faliszőnyegek.
– Mi a francot kezdjek én egy gótikus faliszőnyeggel? – kérdezte Mrs. Matthau.
Mrs. Cooper így felelt: – Arra gondoltam, hogy talán jól jöhet, amikor piknikezni megyünk a tengerpartra. Kiteríteni a homokra.

Meghallgatott imák 289. oldal (Európa, 2008)

Piedra>!

– Bell úr, kérem, három poharat!
– Kettő elég lesz – mondta Joe Bell. – Én a maga hülyeségére nem iszok.

95. oldal

Avraham>!

Nem mintha számított volna; Miss Langmant az se zavarta volna, ha Boaty rám bizonyítja, hogy csaló gazember vagyok, és egy púpos szovjet sziámi ikerpártól kicsaltam az utolsó rubeljét is.

133. oldal

Piedra>!

…mondd, hogy egy szent szemét. Egy összkomfortos, fölszentelt szemétláda…

90. oldal

fezer>!

– Egy nagyvilági dáma és egy gyönyörűszép fiatalember együtt utazgat közös szeretőjükkel, a halállal. Nem gondolod, hogy ezzel már Henry James is tudott volna kezdeni valamit? Vagy inkább Willie bácsinak való?
– Nem. Jamesnek túl érzelgős, Maughamnak meg nem elég érzelgős..

Meghallgatott imák. 268. oldal (Európa, 2008)

lizke>!

Bill az ágy lábánál aludt, horkantásaiból posztkoitális mélabú áradt.

Meghallgatott imák. Budapest: Európa kvk. (2008) [p.175.]

lizke>!

Ne kelljen nekem kicserélve lenni, ha egy szép nap arra ébredek, hogy álmaimat luxuskivitelben házhoz szállították.

Álom luxuskivitelben. Budapest: Európa (2008) [p.38.]

pelz P>!

Vissza-visszavágyom az olyan házakba, az olyan környékekre, ahol valamikor laktam.

(első mondat)

lizke>!

Csendes őszi sétálok andalogtak a park alkonyi sétányain. Egy japán pár megállt, és a gyengédség jeleivel halmozta el Billt, szinte az eszüket vesztették tőle, rángatták a kunkori farkát, és ölelgették – én megértettem őket, ugyanis Bill a behorpadt pofájával és a quasimodói lábaival, torz és kifacsarodott testalkatával nyilvánvalóan ugyanúgy felajzotta azt a keleti esztétikai érzéküket, mint a bonsai fák vagy a törpe szarvas és az óriás aranyhal.

Meghallgatott imák. Budapest: Európa kvk. (2008) [p.174.]


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Stephen King: A halálsoron
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város
Daniel Keyes: Virágot Algernonnak
Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II.
Don Winslow: A kartell
Andy Weir: A Hail Mary-küldetés
Frank McCourt: Angyal a lépcsőn
J.D. Barker: Az ötödik áldozat