Trixler Mátyás (szerk.) · Tényi Tamás (szerk.)

A ​szkizofrénia pszichoterápiája 1 csillagozás

Trixler Mátyás – Tényi Tamás (szerk.): A szkizofrénia pszichoterápiája

A kötet tanulmányai áttekintést adnak a népegészségügyi szempontból is sok problémát jelentő pszichiátriai kórkép kezelésében alkalmazható pszichoterápiás alternatívákról. Mára jelentős változások következtek be a szkizofrénia pszichoterápiás megközelítésével kapcsolatos irodalomban és a mindennapi gyakorlatban. E komprehenzív kötet a biológiai és a pszichoszociális, etiológiai szempontokat a pszichoszociális intervenció perspektívájából is tárgyalja.

>!
Medicina, Budapest, 2006
412 oldal · ISBN: 9632429729

Enciklopédia 1


Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

bmgrapes I>!
Trixler Mátyás – Tényi Tamás (szerk.): A szkizofrénia pszichoterápiája

Ha folytatod az olvasást, rendhagyó könyvkritikát olvashatsz, mert úgy szeretném méltatni a könyvet, hogy elmesélem, mit tanultam belőle.
Ennek az írásnak ugyanis az a célja, hogy tanuljunk belőle. Ha valamit nem jól értettem, várom a véleményeteket, de hogy harag ne legyen, csak olyantól fogadom el, aki valóban ért valamilyen szinten ehhez a betegséghez, tehát ne így kezdd: „azt hallottam, hogy….”, „úgy gondolom, hogy….”, hanem így: „azt tapasztaltam, hogy….”.
Néhány tény a szkizofréniáról:
1. A felnőtt lakosság 1%-a, közel 100 000 ember szenved ebben a betegségben.
Ez azt jelenti, hogy az ismerőseid közt biztosan van olyan, aki szkizofréniás.
Ha másról nem is, de a Nobel-díjas John Nashről már biztos hallottatok.
2. Ez a betegség az orvostudomány jelenlegi állása szerint súlyos és sajnos gyógyíthatatlan.
Gyógyíthatatlan, de karbantartható, „menedzselhető”, nem csak gyógyszerekkel, de pszichoterápiával is.
3. A könyv többször említi, hogy ez az agy betegsége, és nem a rossz bánásmód következménye, így kialakulásáért nem felelős a család.
Ugyanakkor nagy szerepe van a családnak a betegség lefolyásában, abban, hogy tudnak-e segíteni beteg családtagjuknak, és ezzel csökkenteni, enyhíteni tudják az esetleges relapszusokat visszaeséseket).
Azt gondolom, hogy a könyv elsősorban nem a szkizofrénekkel foglalkozó pszichiátereknek szól, mert ugyan nagy szakmaisággal bíró írás, de gondolom, a szakma gyakorlói konferenciákon… megoszthatják az itt leírt tapasztalatokat, és számukra kevés újdonságot tartalmaz. Talán nem is a betegeknek szól. Sok segítséget nyújthat viszont más orvosoknak, ápolóknak, sőt a laikusoknak: szociális munkásoknak és családtagoknak. A könyv többször is kihangsúlyozza a család szerepét a betegség prognózisának javításában.
4. A szkizofrénia vagy hasadásos elmezavar nem azonos a többszörös személyiségzavarral.
A betegség legfontosabb jellemzője a gondolatok, érzések és cselekvések zavara. Mindenki számára létezik a fantáziavilág, de a szkizofréniás nem képes felismerni a valóság és fantázia közti különbséget, nem képes uralni, hogy a fantázia, képzeletvilága elfedje a valóságot. A szkizofrének többsége nem őrjöngő őrült, és legfőképpen nem kiszámíthatatlan pszichopata gyilkos.

A könyv tehát nagy segítség, reménykeltő és sok hasznos információt tartalmaz.


Népszerű idézetek

bmgrapes I>!

Hangsúlyozzuk tehát, hogy nem a családot tartjuk a betegség okozójának, nem az ő hibájuk, mulasztásuk következménye a szkizofrén folyamat, és a családterápia nem vétkesek keresésére szolgál.

233. oldal

bmgrapes I>!

A bio-pszicho-szociális modell hívei azzal érvelnek, hogy a szkizoférnek sincsenek kitéve aránytalanul nagyobb mennyiségű stresszornak, csupán a stresszre adott válaszkészségük túlfokozott. Ez a túlérzékenység vagy vulnerabilitás feltehetően genetikusan örökölt.

21. oldal

Kapcsolódó szócikkek: túlérzékenység
bmgrapes I>!

A terápia és a gondozás soha nem jelentheti azt, hogy a páciensünk érdekében a hozzátartozói rosszabb helyzetbe kerülnek.

269. oldal

bmgrapes I>!

Amíg a pszichiáter számára a beteg gyakorta „defektuálódó szkizofrén”, a szociális munkásnak pedig „hajléktalan”, a munkarehabilitációs szakember számára „leszázalékolt, csökkent munkaképességű”, addig egy laikusnak egy hasonló korú fiatalember, aki szintén szereti a futballt.

273. oldal

bmgrapes I>!

Sajnos erőteljesen „szervült” hagyományok ma is sok szakember és segítő gondolkodásában a családot tekintia betegség részbeni okának, ill. fenntartójának.
.

282. oldal

4 hozzászólás
bmgrapes I>!

…. a gyerekkori abúzus kevésbé vagy nem kapcsolódik a súlyosabb pszichotikus zavarokhoz, különösen szkizofréniához.

24. oldal

bmgrapes I>!

A pszichózis a személyiség regresszív, dezintegrált állapota. Alapavető kapcsolat tételezhető fel a pszichózisok, a premorbid személyiség ésa koragyermekkori sikertelen, torzult kommunikáció következményei közt.

113. oldal

bmgrapes I>!

Tájékoztatnak a szkizofrénia epizódokban zajló, stresszfüggő jellegéről és arról, hogy bár a zavar hagyományos értelemben nem gyógyítható, de menedzselhető, vagyis a visszaesések gyakorisága, súlyossága ( és az emiatti kórházi kezelések szükségessége) jelentősen csökkenthető, még ha nem is szüntethető meg teljesen.
Nagyon gyakori, hogy adekvát tájékoztatás hiányában a páciensek és hozzátartozóik egyaránt hamis elképzelésekben ringatják magukat, és egyáltalán nem próbálnak a súlyos betegség kezelési ajánlatainak megfelelően élni, viselkedni. Előfordul, hogy nem szedik a gyógyszert, nem korlátozzák az alkohol- vagy drogfogyasztást, nem kerülik a fokozott stresszel járó helyzeteket, és egyfajta, az egészségesek számára is megterhelő elvárási rendszert tartanak fenn, ami súlyos és gyakori frusztrációk forrása.

232. oldal

bmgrapes I>!

Szkizofrénia esetén hosszan tartó, és a család aktív közreműködésére van szükség a hatékonysághoz.

234. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Sebastian Fitzek: A terápia
Olivier Bourdeaut: Merre jársz, Bojangles?
Bitter István – Füredi János (szerk.): Szkizofrénia
J. A. Liebermann – T. S Stroup – D. O. Perkins (szerk.): A szkizofrénia tankönyve
Nathan Filer: A zuhanás sokkja
Gabriel Wolf (szerk.): Az erdő mélyén
Lukács Liza: Az éhes lélek gyógyítása
Lori Gottlieb: Akarsz beszélni róla?
Wally Lamb: Ez minden, amit tudok
Kulcsár Teodóra – Oravetz Dániel: Mentőöv