Place ​Rimbaud 12 csillagozás

Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

A Place Rimbaud az alternatív jelenben játszódik. Budapest a minaretek városa, Napoleon megnyerte az 1812-es hadjáratot, a világot még Franciaország irányítja, de egyre gyengül a befolyása.

A Djibutiban rekedt magyar újságíró, Askoni Gaabor váratlanul belefut egy rejtélyes sztoriba, és emiatt nem csak az ő élete áll a feje tetejére, hanem mindenki másé is, aki kapcsolatban áll vele.

Trópusi pára, fülledt erotika, a civilizáció lepusztult végvidéke, mindent behálózó multik és otthonos melankólia – egy olyan világ, amiben minden más, és minden ugyanúgy van.

>!
Syllabux, 2013
194 oldal · ISBN: 9786155296185
>!
Syllabux, Budapest, 2013
196 oldal · ISBN: 9786155296185

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 16


Kiemelt értékelések

>!
ViraMors P
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

A palackpostákra mindig válaszolni kell. Mindenkor, mindenkiére.

Lassan egy hónappal a könyv után sem tudom biztosra megmondani, hogy mit is olvastam. filozófikus kémregény. Mondjuk. Van egyáltalán ilyen? Hát most lesz… Askoni Gaabor, a Trenka Csaba Gábor alternatív keletjén ragadt újságíró virtuális palackpostát küld két budapesti vadidegennek, és ennek beláthatatlan következményei lesznek. Három ember, akik a helyüket keresik a világban és az életben, meglehetősen lehetetlen módon kerülnek kapcsolatba, és itt még nincs vége, mert egy fatális véletlennek köszönhetően hirtelen mindhárman nyakig merülnek egy összeesküvésnek tűnő játszmába… Közben természetesen keresik tovább a helyüket, de már egymásért is aggódhatnak…
Furcsa, egyben érdekes regény, és mindezt abszolút pozitív értelemben írom. Az egyik oldalon rohan, a következőben mereng, lehetetlen helyzetekből lehetetlen megoldásokkal menekülnek. Hangulatos darab, nagyon élveztem, és nagyon sajnáltam, hogy vissza kellett vinnem a könyvtárba.

8 hozzászólás
>!
Noro
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

Bevallom, azt hittem, ez a könyv is olyan impresszionistán melankolikus művészregény lesz, mint az Egyenlítői Magyar Afrika, tetszés szerint (nehezen) értelmezhető zsánerelemekkel. Pedig a kettő nem is állhatna távolabb egymástól. A Place Rimbaud afféle alternatív (világbeli) kémregény, amelyben egy túlontúl lelkes újságíró egy összeesküvés nyomába veti magát. A sztoriból nem hiányzik az irónia – ami néha öngúnyba megy át –, sem pedig a szerzőre olyannyira jellemző, átható erejű hangulatképek, ezek azonban itt nem uralkodnak el a történeten. Az alternatív történelmi háttér ugyan nem hangsúlyos, de a könyvben felbukkanó furcsa nevek és a meg nem történt eseményekre való utalások mégis egzotikus hangulatot kölcsönöznek ennek a világnak. Bár a lezárás kissé esetlen, és akár hiányosnak is mondhatnánk, bennem mégsem hagyott hiányérzetet: számomra ez a történet nem magáról a titokról, az összeesküvés értelméről szólt, hanem a nyomozásról, illetve arról, hogyan változtatják meg az átélt kalandok néhány, az unalmas hétköznapokba belefáradt ember életét.

>!
Qedrák MP
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

Trenka Csaba Gábortól ez a harmadik könyvem, és most már körvonalazódik bennem, hogy mire számítsak, ha esetleg egy negyedik is a kezembe kerül. A Place Rimbaud ugyanazon az alternatív idősíkon játszódik, mint a La Grande Image. Ha rövidre akarnám fogni az értékelésemet, akkor egy ahhoz hasonló, sokkal szűkebb, ám valamivel pörgősebb eseményfolyosót használ a szerző, mint ott, cserébe a lezárást kissé kurtán-furcsán dobta össze. Ami viszont kétségtelenül közös az összes Trenka-regényben, hogy nagyon erős képeket használ, és jellemzi a struktúrák változatlanságába vetett hit.

Ha találomra kinyitunk egy oldalt a könyvből, garantáltan belefutunk egy érzékekre ható pillanatképbe. Ezek biztosan valamilyen hőséggel terhelt, fülledt vagy párás éghajlatú, de legalábbis nyári környezetet mutatnak be, ahol az emberek évszázadok óta próbálnak túlélni egyik generációról a másikra. Romos házak, füstös kocsmák, beszívott figurák, gyarmattartók és gyarmatlakók, korrupt hatósági közegek és csempészek sokan másokkal együtt keverednek össze valami sajátos képpé. Ezek sorozata áll össze regénnyé.

Ezek az erőteljes képek azonban lehetnének egy alternatív idősíkon is, ugyanúgy néznének ki ott is. Trenka Csaba Gábor tapinthatóan hisz abban, hogy az emberi struktúrák egyfajta állandóságot hordoznak, bármerre is fordul a történelem kereke. Kommunizmus helyett fasizmus, angol helyett francia, kereszténydemokrata helyett iszlámdemokrata, tulajdonképpen mindegy. A felszínen ugyan mutathatnak különbséget, de a társadalom felépítménye változatlan marad. Ugyanazokat az alakokat, akikkel Dzsibutiban vagy Goában találkozunk akkor is megtalálnánk, ha történetesen Napóleon nem aratott volna győzelmet Oroszország felett.

Az a fajta mélységes cinizmus, ami a La Grande Image-t jellemzi, itt is megtalálható, de a jelenléte kevésbé intenzív. Néha átadja a helyét egy kis rejtői humornak, amely azonban ritkán tart sokáig, hiszen a szereplők élethelyzete nem mindig engedi meg a szatirikus ábrázolást. Trenka figurái persze mindenütt olyanok, mintha csak átköltöztek volna a jelenből az alternatív idősíkra. Látunk az egyedüllétbe belefáradt szingli nőt, magyar egészségügyiseket, arab csempészeket, meghatározhatatlan nemzetiségű titkosszolgálati alkalmazottakat, a világ bármelyik táján dolgozó korrupt tisztségviselőket, és sorolhatnám tovább.

Mindig szívesen fogok olvasni a szerzőtől, mert az alternatív idősíkokon játszódó történetei igazából cinikus kritikát rejtenek a mi világunkra nézve.

3 hozzászólás
>!
makitra P
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

"A regény a kém- és kalandtörténetek sablonjai mentén halad, minden tipikus lépcsőfokot megtalálunk itt, amit a zsáner további darabjai esetén is. Ugyanakkor, szerintem akaratán kívül, a könyv parodisztikussá válik, különösen a budapesti szál: a két magányos ember, Lajtai Orsi és Rókusi Zordon története túl sok véletlen elemmel operál, amelytől hiteltelenné válik, valamint folyamatosan olyan dolgok történnek, amik egyszerűen nem illenek a hőseink, egy túlsúlyos rendszergazda és az okos kékharisnya jelleméhez.

Ennek ellenére a fő történetszál izgalmas, élvezetes, magával ragadja az olvasót és megvannak benne azok a hangulatelemek, amiért igazán szeretni lehet a szerzőt. Az afrikai szél leírása, Djibuti kocsmái és népei, a goai éjszaka mind-mind olyan élmények, hangok és szagok, melyeket szinte érezhetünk a regény olvastán. A mégoly prózai magyarországi jelenetek egyikében-másikában is érződik a líraiság, amit a következő jelenet tenyeres-talpassága leront. Pedig a kiindulópont, a magányos lelkek internetes levelezése magkapó és humoros, a szereplők sorsában is van valami mélyen emberi, de ez az érzés nem tart ki a történet végéig."

Bővebben: http://sfmag.hu/2013/08/12/trenka-csaba-gabor-place-rimbaud/

>!
Spaceman_Spiff IP
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

"Érzed a szelet, valami nagynak az előszelét, egy viharét, ami tombolni fog, elmossa az izzadságot, a koszt és a nyomasztó hőséget. Vársz, vársz rá türelemmel, hiszen már itt van, tudod, érzed. De nem történik semmi, csak a bensődben érzed, a genetikus emlékezet millió éves tudása miatt érzed, hogy valami történt valahol. Látod a viharfelhőket a távolban, a felvillanó fényeket is, érzed az ionok vibrálását. De itt nem történik semmi.

Ilyesmit éreztem Trenka Csaba Gábor új regénye, a Place Rimbaud olvasása közben. Egy vihar lehetőségét."

Bővebben:
http://acelpatkany.blogspot.hu/2013/06/place-rimbaud.html

2 hozzászólás
>!
Anton_Gorogyeckij P
Trenka Csaba Gábor: Place Rimbaud

Így, a 3. elolvasott könyv után már biztos kézzel tettem be a kedvencek közé a szerzőt. Ez is nagyon tetszett, kár, hogy a La Grande Image-t előbb olvastam, mert ez valamilyen szinten annak az előzménye; szorosan nem kapcsolódnak egymáshoz (a történések között van szerintem pár év), de azért nem lett volna rossz tudni, hogy mi a sorrend (oké, a kiadás évét megnézhettem volna :-D).
Egy szó, mint száz, ez is nagyon jóféle volt, mozgalmas, fordulatos, és ez az alternatív világ még mindig tetszik.


Népszerű idézetek

>!
Noro

– Nem, nem, szó sincs fenyegetésről. Csak jó tanács
– Fenyegetésnek jobb volna. A fenyegetéssel szembe lehet szállni. A jó tanáccsal sohasem.

192. oldal

>!
ViraMors P

A palackpostákra mindig válaszolni kell. Mindenkor, mindenkiére.

68. oldal

>!
Noro

Goa – ez egy indiai városállam portugál eredetű neve. Neve továbbá egy érzésnek, amely valamivel bonyolultabb, mint az általános relativitáselmélet beágyazódása a modern világzene történetébe, ugyanakkor lényegesen egyszerűbb, mint bármelyik random kiválasztott kamaszlány kapcsolatrendszere, ha belevesszük a valóságban nem létező, csak képzeletben kialakított kapcsolatokat is.

166. oldal

>!
Qedrák MP

Mióta 1942-ben az oroszok megbuktatták V. Pétert, és kikiáltották a köztársaságot, a cárt köztársasági elnöknek hívjuk.

63. oldal

>!
Qedrák MP

A hallban, a kopott, bordó tapétás falak között négy lány és két macska szépítkezett lustán. A lányok csaknem meztelenek voltak. A macskák nem vetették le bundájukat, bár a levegő hőmérséklete ezt indokolttá tette volna.

102. oldal

>!
Anton_Gorogyeckij P

A folyosót valamikor régen vörösre tapétázták, feltehetően közvetlenül azután, hogy az Úr megpihent a hetedik napon.

56. oldal (Syllabux, 2013)

>!
Anton_Gorogyeckij P

Aki nem képes elsajátítani a deduktív logika alapvető szabályait – márpedig mindenki hibázik –, valamikor harminc és az örökkévalóság között döbben rá, hogy már nincs miért a jövőre készülnie. A jövő már itt van, már elkezdődött, már régen tart, s lassan véget is ér. Ilyenkor hirtelen meglendül minden. Mint amikor váratlanul feltámad a szél. Amikor hirtelen feltámad, és viharossá fokozódik a szél.

7. oldal (Syllabux, 2013)

>!
Qedrák MP

A kínai haditechnika ugyan száz évvel elmarad a jelenlegi világcsúcstól, de ez nem is baj, mert a munkanélküli tömegek hadianyagként való alkalmazása egyelőre elviselhető szintre csökkenti a Mennyei Birodalom belső társadalmi feszültségeit.

62. oldal

>!
Qedrák MP

A lányok tünékeny lények, mint a macskák, soha nem szabad sürgetni őket.

104. oldal

>!
Noro

Egyszóval a jövőre készültem, és közben nem vettem észre, hogy majdnem lekéstem róla.

37. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Jamie Freveletti: A Genf-stratégia
Pintér Bence – Pintér Máté: A szivarhajó utolsó útja
Frei Tamás: Agrárbárók
Raana Raas: Ellenállók
Bánki Éva: Elsodort idő
Raoul Renier: A kívülálló
Imre Viktória Anna: A tébolyult doktor
Hídvégi Igor: Középkor újratöltve 2.
Csurgó Csaba: Kukoricza
Horváth László Imre: Lett este és lett reggel