Műveltségünk minden ága a görög kultúra törzséből nőtt ki. Nem nélkülözheti a mai ifjúság sem az ókori görögség hitvilágának ismeretét, még ha az általános és szakmai műveltség anyaga annyira kibővült is, hogy a görög írók olvasása háttérbe szorult.
Fontosnak tartottunk annak idején, hogy a feldolgozás munkáját az ókori világ egyik legkitűnőbb magyar ismerője, Trencsényi-Waldapfel Imre végezze el, hogy könyvünk ne csak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása legyen.
A Görög regék sikerét a számos kiadás is bizonyítja.
Görög regék 201 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1967
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Regék és mondák Móra
Kedvencelte 23
Most olvassa 22
Várólistára tette 95
Kívánságlistára tette 93
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


Ha a mondák regék témakörben rá kellene bökni a kedvencemre, erre mutatnék. Imádtam az antropomorf isteneket, az Olümposzon éltem olvasás közben. Tökéletes olvasmány gyermekeknek, olvasva tanít, játszva okosít. Két éve Athénban jártam, és akármilyen isten vagy legendás hős neve bukkant fel egy műemléknél, mindről eszembe jutott valami lényeges. Utastársam megkérdezte honnan. Hát kérem innen.


Rengeteg történet a görög mitológiából az istenek születésétől a trójai háborún át Odüsszeusz kalandjaiig, tele ismert, ismerős és (számomra) eddig teljesen ismeretlen nevekkel. A könyv alaposságát mutatja, hogy csak a névmutató több mint 30 oldal – ami egyébként nagyon hasznos, főleg, mert pár szóban segít beazonosítani a szereplőket. Később jó eséllyel elő fog még kerülni a könyv, igazi újraolvasós, mindig élvezhető darab.


Most teszek egy megmosolyogtató vallomást: én bizony áldoztam bort és gabonát az isteneknek kamaszlány koromban. Úgy rémlik, Posszeidónnak és Zeusznak, talán még Hérának is, de rá nem mernék fogadni.
Persze, megvan ennek a maga előzménye: már gyerekként is odáig voltam a különféle mitológiai történetekért és vallásokért régésznek készültem jó sokáig, mielőtt még rájöttem volna, hogy ez a szakma a magyar valóságban nem olyan indianajones-os, aztán egy nap a kezembe került ez a könyv és onnantól kezdve hosszú-hosszú évekre belefeledkeztem a görög mondák világába. Olvastam Homéroszt, Platónt, Szapphót és társait, hexametereket írtam és görög mondákat dolgoztam fel verses formában… olyan különös, meghitt, varázslattal teli kis világot teremtettem magamban, hogy néha hiányolom azokat az éveket.
Volt idő, amikor szinte kívülről fújtam egyes történeteket. Azt hiszem, a lelkem mélyén máig hatással van rám ez a monda-gyűjtemény :)


Nagyon érdekes könyv, össze lehetne belőle állítani több családfát is minden görög istenről, a leszármazottaikról, félistenekről, isteni ősű emberekről, hősökről. Sok rege mutatja be az általunk is ismert történelmet, például a trójai háborút, sokkal hosszabban és érdekesebben elmesélve, mint ahogy az iskolában tanultuk. De megtaláljuk benne Odüsszeusz kalandjait, Szép Heléna elrablását, Hektort és Akhilleuszt is. Azon kicsit meglepődtem, hogy ezeknél a görögöknél, legyenek akár isteni, vagy emberi eredetűek, a házastársi hűség nem sokat számított, erre számos példát olvashatunk.
A könyvet képmelléklet is kiegészíti, valamint egy részletes mitológiai névmutató, ezért akár mitológiai kislexikonként is használható.


Kerényin edződve, sok újdonságot nem mondott.:)
Ám aki most ismerkedik a témával, vagy éppen nem akarja túlságosan beleásni magát, annak ideális kis összefoglaló könyv. Kiválóan, szakértelemmel fésüli össze a kusza, akár több változatban is ismert görög mìtoszokat. Az alap mesék, és az ismertebb karakterek, legendák szerepelnek benne (a világ keletkezése, Héraklész, az argonauták, a trójai háború, Odüsszeusz útja). Meglehetősen gyerekbarát, vagy inkább prűd módon adja elő a történeteket, kisebbeknek is ajánlom. :)


Az a durva, hogy ezt a kiadó gyerekeknek szánta, mégis ebben a gyűjteményben szerepelnek a legrészletesebben és a legplasztikusabban a történetek, mentesen mindenféle félreolvasástól vagy félreértelmezéstől, a mondanivalót megőrizve, és nem feleslegesen didaktizálva.
Népszerű idézetek




Félelmetes a szerelem és kegyetlen a tenger; a tenger hűs vízzel vesz körül, a szerelem pedig tűzzel éget belülről. Őrizd a tűzet, szívem, és ne félj az áradó tengertől! A szerelem vár a túlsó parton, mit bánod az őrjöngő habokat? Hát nem tudod, hogy Aphrodité is tengerből született, és ugyanaz az istennő uralkodik a tengeren, mint a mi szenvedéseinkben?
(Héró és Leandrosz)
350. oldal




– Miért maradjunk el a férfiak mögött? […] Van a mi tagjainkban is erő, ugyanaz a napfény süt reánk, ugyanaz a levegő vesz körül, ugyanaz a föld táplál kenyérrel minket, mint őket.
187. oldal




Mert mit ér, ha békén megöregszik is az ember, de nem tett semmi szépet egész életében?
104. oldal (Lord, 1994)




Ilyen súlyos perben az istennő se vállalta maga az ítélkezést, meg aztán az Erinnüszeket* sem akarta városa ellen ingerelni. Olyan lépésre határozta el magát, amellyel az embereknek is örök időkre példát mutatott. „Arész dombjára”, az Areoszpagoszra a város legbölcsebb polgárait hívta össze – azóta is ott ült össze mindig vérbűnben ítélni Athén legfelső bírósága, az areopág. Az ítéletet titkos szavazással hozták, ha a szavazatok egyenlően oszlottak meg, az a vádlott felmentését jelentette.
Oresztész perében ült össze először ez az ítélőszék, ezért Pallasz Athéné maga oktatta ki a bírákat a törvénykezés rendjére. Ezután sorra az urnához járultak. Pallasz Athéné vetette be utoljára a szavazókövét, s miután megszámlálták a szavazatokat, kitűnt, hogy azok egyenlően oszlottak meg. Így az ítélet felmentette Oresztészt, aki most hűséget fogadva az istennőnek és városának, Athénnek, boldogan távozott.
Csak az Erinnüszek zúgolódtak megszégyenülten és haraggal az új istenek ellen, akik eltörölve az ősi rendet, a bosszúállás jogát kicsavarták a kezükből. De Pallasz Athéné őket is kiengesztelte: saját temploma közelében jelölte ki szentélyüket s ezzel együtt helyüket az állam rendjében. Mert a bosszú helyébe az igazságszolgáltatás lépett, a megtorlás helyébe, amely új megtorlást szül mindig, a törvény, amelynek őrzésére igazságos bírákat rendelt az istennő.
*a bosszúállás istenei
218. oldal




Laokoón, Apollón papja is lesietett a fellegvárból, s vele együtt sokan, akik hallgattak szavára.
– Micsoda őrület költözött a szívetekbe, polgártársaim? – kiáltott már messziről izgatottan. – Csak nem hiszitek, hogy a görögök valóban hazahajóztak? Vagy a faló belsejében rejtőznek, vagy a város kikémlelésére küldték ezt a rejtélyes gépezetet, de valami csel biztosan lappang mögötte. Ne bízzatok a lóban, trójaiak, akármi legyen, én félek a görögöktől akkor is, ha ajándékot hoznak.
290. oldal
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Eduard Petiška: Görög mondák és regék 93% ·
Összehasonlítás - Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról és más elbeszélések 85% ·
Összehasonlítás - Rick Riordan: A sötét prófécia 93% ·
Összehasonlítás - Nényei Pál: Léda tojásaitól az Aranyszamárig 92% ·
Összehasonlítás - Arany János: Rege a csodaszarvasról 92% ·
Összehasonlítás - Szakács Eszter: Villámhajigáló Diabáz ·
Összehasonlítás - Jean Menzies: Görög mítoszok ·
Összehasonlítás - Bácsi Gy. Antal (szerk.): Görög mondák ·
Összehasonlítás - Pataki Mária: A végzetes jóslat ·
Összehasonlítás - Baráth Katalin: Ida és az aranygyapjú 87% ·
Összehasonlítás