Műveltségünk minden ága a görög kultúra törzséből nőtt ki. Nem nélkülözheti a mai ifjúság sem az ókori görögség hitvilágának ismeretét, még ha az általános és szakmai műveltség anyaga annyira kibővült is, hogy a görög írók olvasása háttérbe szorult.
Fontosnak tartottunk annak idején, hogy a feldolgozás munkáját az ókori világ egyik legkitűnőbb magyar ismerője, Trencsényi-Waldapfel Imre végezze el, hogy könyvünk ne csak élvezetes olvasmány, hanem pontos ismeretek forrása legyen.
A Görög regék sikerét a számos kiadás is bizonyítja.
Görög regék 169 csillagozás
Kedvencelte 19
Most olvassa 10
Várólistára tette 66
Kívánságlistára tette 40
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
>!
sztimi53 P 
7 hozzászólás
Ha a mondák regék témakörben rá kellene bökni a kedvencemre, erre mutatnék. Imádtam az antropomorf isteneket, az Olümposzon éltem olvasás közben. Tökéletes olvasmány gyermekeknek, olvasva tanít, játszva okosít. Két éve Athénban jártam, és akármilyen isten vagy legendás hős neve bukkant fel egy műemléknél, mindről eszembe jutott valami lényeges. Utastársam megkérdezte honnan. Hát kérem innen.
>!
Fallen_Angel P
Rengeteg történet a görög mitológiából az istenek születésétől a trójai háborún át Odüsszeusz kalandjaiig, tele ismert, ismerős és (számomra) eddig teljesen ismeretlen nevekkel. A könyv alaposságát mutatja, hogy csak a névmutató több mint 30 oldal – ami egyébként nagyon hasznos, főleg, mert pár szóban segít beazonosítani a szereplőket. Később jó eséllyel elő fog még kerülni a könyv, igazi újraolvasós, mindig élvezhető darab.
>!
gesztenye11
Nagyon érdekes könyv, össze lehetne belőle állítani több családfát is minden görög istenről, a leszármazottaikról, félistenekről, isteni ősű emberekről, hősökről. Sok rege mutatja be az általunk is ismert történelmet, például a trójai háborút, sokkal hosszabban és érdekesebben elmesélve, mint ahogy az iskolában tanultuk. De megtaláljuk benne Odüsszeusz kalandjait, Szép Heléna elrablását, Hektort és Akhilleuszt is. Azon kicsit meglepődtem, hogy ezeknél a görögöknél, legyenek akár isteni, vagy emberi eredetűek, a házastársi hűség nem sokat számított, erre számos példát olvashatunk.
A könyvet képmelléklet is kiegészíti, valamint egy részletes mitológiai névmutató, ezért akár mitológiai kislexikonként is használható.
>!
Nagy_Detti
1 hozzászólás
Az a durva, hogy ezt a kiadó gyerekeknek szánta, mégis ebben a gyűjteményben szerepelnek a legrészletesebben és a legplasztikusabban a történetek, mentesen mindenféle félreolvasástól vagy félreértelmezéstől, a mondanivalót megőrizve, és nem feleslegesen didaktizálva.
>!
Kovács_Heni
Most teszek egy megmosolyogtató vallomást: én bizony áldoztam bort és gabonát az isteneknek kamaszlány koromban. Úgy rémlik, Posszeidónnak és Zeusznak, talán még Hérának is, de rá nem mernék fogadni.
Persze, megvan ennek a maga előzménye: már gyerekként is odáig voltam a különféle mitológiai történetekért és vallásokért régésznek készültem jó sokáig, mielőtt még rájöttem volna, hogy ez a szakma a magyar valóságban nem olyan indianajones-os, aztán egy nap a kezembe került ez a könyv és onnantól kezdve hosszú-hosszú évekre belefeledkeztem a görög mondák világába. Olvastam Homéroszt, Platónt, Szapphót és társait, hexametereket írtam és görög mondákat dolgoztam fel verses formában… olyan különös, meghitt, varázslattal teli kis világot teremtettem magamban, hogy néha hiányolom azokat az éveket.
Volt idő, amikor szinte kívülről fújtam egyes történeteket. Azt hiszem, a lelkem mélyén máig hatással van rám ez a monda-gyűjtemény :)
>!
mongúz 
Ezt mindenkinek kötelező.
Talán kissé aránytalanul hosszú benne a trójai háborúval foglalkozó rész , míg például a minószi bikáról igen keveset tudunk meg. De ez tényleg csak kukacoskodás.
>!
petrichor
Nagyon sokat tudtam használni az órákon is az iskolában, nagyon hasznos könyv, ráadásul érthetően magyarázza el a görög mitológiát, történeteket.
>!
daney
2 hozzászólás
A mai napig meghatározó (és újra és újra kezembe kerülő) olvasmány.
Durva vitáim voltak miatta a mélyen katolikus nagymamával: az istenért se állt rá a nyelve a Zeusz névre… :)
Népszerű idézetek
>!
Aveline
A Föld az olümposzi istenek ellen lázadó gigászok kiomló véréből sarjasztotta az első embereket.
>!
Aveline
De hol mámor fakaszt dalos kedvet, mindenütt ott van ő, a szépszemű Szemelé fia, Dionüszosz.
>!
Ametiszt21
– Miért maradjunk el a férfiak mögött? (…) Van a mi tagjainkban is erő, ugyanaz a napfény süt reánk, ugyanaz a levegő vesz körül, ugyanaz a föld táplál kenyérrel minket, mint őket.
187. oldal
>!
padmee
Ilyen súlyos perben az istennő se vállalta maga az ítélkezést, meg aztán az Erinnüszeket* sem akarta városa ellen ingerelni. Olyan lépésre határozta el magát, amellyel az embereknek is örök időkre példát mutatott. „Arész dombjára”, az Areoszpagoszra a város legbölcsebb polgárait hívta össze – azóta is ott ült össze mindig vérbűnben ítélni Athén legfelső bírósága, az areopág. Az ítéletet titkos szavazással hozták, ha a szavazatok egyenlően oszlottak meg, az a vádlott felmentését jelentette.
Oresztész perében ült össze először ez az ítélőszék, ezért Pallasz Athéné maga oktatta ki a bírákat a törvénykezés rendjére. Ezután sorra az urnához járultak. Pallasz Athéné vetette be utoljára a szavazókövét, s miután megszámlálták a szavazatokat, kitűnt, hogy azok egyenlően oszlottak meg. Így az ítélet felmentette Oresztészt, aki most hűséget fogadva az istennőnek és városának, Athénnek, boldogan távozott.
Csak az Erinnüszek zúgolódtak megszégyenülten és haraggal az új istenek ellen, akik eltörölve az ősi rendet, a bosszúállás jogát kicsavarták a kezükből. De Pallasz Athéné őket is kiengesztelte: saját temploma közelében jelölte ki szentélyüket s ezzel együtt helyüket az állam rendjében. Mert a bosszú helyébe az igazságszolgáltatás lépett, a megtorlás helyébe, amely új megtorlást szül mindig, a törvény, amelynek őrzésére igazságos bírákat rendelt az istennő.
*a bosszúállás istenei
218. oldal
>!
Aveline
Az aranykorban még gondtalan szívvel éltek az emberek, akár az istenek, munkátlanul és baj nélkül.
>!
_ada ♥
Félelmetes a szerelem és kegyetlen a tenger; a tenger hűs vízzel vesz körül, a szerelem pedig tűzzel éget belülről. Őrizd a tűzet, szívem, és ne félj az áradó tengertől! A szerelem vár a túlsó parton, mit bánod az őrjöngő habokat? Hát nem tudod, hogy Aphrodité is tengerből született, és ugyanaz az istennő uralkodik a tengeren, mint a mi szenvedéseinkben?
(Héró és Leandrosz)
350. oldal
>!
Ametiszt21
Mert mit ér, ha békén megöregszik is az ember, de nem tett semmi szépet egész életében?
104. oldal (Lord, 1994)
>!
Lily96 P
Indulás előtt még megtartották Akhilleusz és Déidameia lakodalmát. Másnap szomorúan vett búcsút a királyleány ifjú férjétől, akitől el kellett válnia, alighogy nyíltan megvallhatták az emberek előtt szerelmüket. Akhilleusz hűséget ígért és fényes ajándékokat a trójai hadizsákmányból, de a Moirák úgy akarták, hogy életükben már csak egyszer lássák viszont egymást. Gyermeküket, Pürrhoszt is Lükömédész király nevelte fel, Akhilleusz távollétében.
132. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Móra Ferenc: Rege a csodaszarvasról és más elbeszélések · Összehasonlítás
- Domokos Péter (szerk.): Finnugor-szamojéd (uráli) regék és mondák I-II. · Összehasonlítás
- Lipták Gábor: Amiről a vizek beszélnek 92% · Összehasonlítás
- Boronkay Iván: Római regék és mondák 85% · Összehasonlítás
- Keresztény Balázs: Rákóczi virágai · Összehasonlítás
- Gub Jenő – László László – Zsidó Ferenc: A Tordai-hasadéktól Szent Anna taváig · Összehasonlítás
- Kozma Mária: Régiségek Csíkországból · Összehasonlítás
- Kozma Mária: Régiségek Gyergyóból · Összehasonlítás
- Kecskeméti Tibor – Voigt Vilmos – Brezsnyánszky Károly: Kőpénzek · Összehasonlítás
- Joseph Bédier: Trisztán és Izolda regéje 85% · Összehasonlítás