Cicero 1 csillagozás

Trencsényi-Waldapfel Imre: Cicero

A ​közemlékezetben, a köztudatban Cicero a legnagyobb, a példaadó szónok. És élete gyakorlatában mindenekelőtt valóban az élőszóval kifejtett érvelés halhatatlan művésze volt: gyakorló jogász, bíróság előtt védő és vádló, a törvényhozásban – a szenátusban és a népgyűléseken – politikai álláspontját kifejtő, buzdító vagy tiltakozó közéleti férfi. Életútjának emelkedő és hanyatló szakaszait hivatali rangjával lehet jellemezni.
Kétszer házasodott, egyszer harminc-, másodszor 60 éves korában. Egyetlen, nagyon szeretett leánya, Tullia fiatalon meghalt. Családi élete nem volt mendemondák tárgya. Emléke, története azóta is iskolai anyag. Beszédeinek tartalma és stílusa a kultúrtörténet múlhatatlan fejezete. – Beszédeit gondosan, újra átnézve, átfogalmazva adta a másolók kezébe. Leveleit stílusteljesítménynek és kordokumentumnak tekinti az utókor. Stílusa, mondatszerkesztése, bölcseletének gazdagsága és tartózkodása a végső véleményektől jó kétezer éve követendő példa mindenütt, ahol… (tovább)

Róla szól: Marcus Tullius Cicero

>!
Gondolat, Budapest, 1958
140 oldal

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Aias
Trencsényi-Waldapfel Imre: Cicero

Nehéz erről a könyvről nyilatkozni. A könyv nagy része Trencsényi Cicero tanulmánya, ami a történelmi materializmus túlerőltetése. A történelmi materializmus módszerének számos helyes és jó meg látása van, de nem mindenható, nem lehet abszolútumként kezelni, más szempont is létezik.

A könyv második felét kitevő fordítások viszont jó betekintést adnak Cicero munkásságába. Ezt nagyon jó olvasni.


Népszerű idézetek

>!
Aias

(…) elmondhatom nemhiába születtem, de az életből úgy távozom, mint valami fogadóból, nem úgy, mint a saját házamból.

102. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Németh László: Homályból homályba
Szini Gyula: Jókai
Wilheim András: Mű és külvilág
Cs. Szabó László: Petőfiék
Pécsi Györgyi: Kányádi Sándor
Ágoston Béla: Bory Jenő és a székesfehérvári Bory-vár
Kiss Tamás: Kedv, remények, Lillák
Gunst Péter: Acsády Ignác
Vahot Imre: Vahot Imre emlékiratai
Csűrös Miklós: Pokoljárás és bohóctréfa