Vonzódás (Sóvárgás 2.) 100 csillagozás

Tracy Wolff: Vonzódás

Mi történhetett azokban a hónapokban, amelyekből Grace szinte semmire sem emlékszik? Életbe vágó lenne összeraknia a hiányzó időszak eseményeit, és megtudnia, pontosan ki és mi ő, hiszen visszatérése után minden oldalról ellenségek fenyegetik a Katmare Akadémián. Hudson bosszút forral, és olyan titkokról beszél, amelyek talán örökre elszakítják Grace-t Jaxontól, miközben átláthatatlan hatalmi játszmák fonják be az életét. Ennél is nagyobb veszélyt jelent azonban egy ismeretlen gonosz erő, amely magának akarja őt. A lány hamar megtanulja, mit jelent ritka kincsnek lenni egy misztikus lényekkel teli világban. Ha elbukik, mindenki élete veszélybe kerül. A győzelemnek azonban szörnyű ára van; készen áll vajon megfizetni?

Tracy Wolff elsöprő sikerű Sóvárgás sorozatának második része új szintre emeli a misztikus romantikát. A Vonzódás az első résznél is fordulatosabb, drámaibb és vérfagyasztóbb.

Tracy Wolff: Crush

Eredeti mű

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Cartaphilus, Budapest, 2022
720 oldal · ISBN: 9789632668147 · Fordította: Lukács Andrea
>!
Cartaphilus, Budapest, 2022
720 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632668130 · Fordította: Lukács Andrea

Kedvencelte 20

Most olvassa 31

Várólistára tette 83

Kívánságlistára tette 149

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

kellyolvas P>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Az írásmód a Sóvárgáshoz hasonlóan addiktív, húz magával a történet, tényleg alig lehetett letenni, számomra legalábbis ez az ötlet a szerző részéről, hogy Hudsont ilyen módon vonta a történetbe, mindent vitt. Izgalmas volt minden egyes beszélgetésük, ahogy lépésről lépésre kialakult valamiféle bizalom köztük, persze nem rögtön az elejétől, és közben is Grace okkal volt kiakadva Hudsonra néhány húzása miatt. A lány egyre többet megtud a saját fajtájáról, a történelmükről, miért ennyire különleges is ő, nem véletlenül tekintenek csodabogárként rá, hiszen ezer éve nem járt közöttük spoiler Hálás voltam a szerzőnek, hogy ebben a részben elég sokat meg lehetett tudni a világfelépítésről, a különböző lények történelméről. A hierarchiáról is sok szó esett, megjelent a történetben a Kör is, szerepelt a királyi pár, és akadt hely a háttér kibontásán kívül a számos mellékszereplő bővebb bemutatására, fejlesztésére is. Azt hiszem, hozzám hasonlóan sokan meglepődnek a szereplőkkel kapcsolatos fordulatokon. Akit nem sokkolt a spoiler
Grace karaktere határozottan fejlődött, határozottabb lett, és valahogy a rózsaszín köd felszálltával felfedezte a különbségeket a két fiú között. Nem mindegy, hogy megvédenek, vagy megtanítanak megvédeni magad. Kibontakozott a lány valódi énje, és ez határozottan előnyére vált.
Nos, az első rész édes, cuki, és olykor izzasztóan sistergős jeleneteit el lehet felejteni, spoiler Hudson vitte el a hátán a történetet, Grace egy kicsit besegített neki. Félelmetes a srác múltja, lassan megismeri az olvasó az előzményeket, és kiderül, rossz az, aki rosszra gondolt, nem igazán úgy történtek a dolgok, ahogy tálalva volt, egészen más gonoszsággal szembesül az olvasó, minden képzeletet felülmúlóan.
Végre nem csak az akadémián folyik a cselekmény, a csapatnak a varázstárgyakat be kell szerezniük, ezért pár különleges helyre eljutnak, többek között a sárkányok temetőjébe, ami az egyik kedvenc részem volt, de nagyon tetszett a Vérontónál tett látogatás is.
Az utolsó száz oldalon óriási harc dúlt, de tulajdonképpen korábban is voltak versenyek, amik ezt megalapozták, csak gratulálni tudok a szerzőnek, igazán brutálisra sikerült. És még ezután is kaptam egy sokkoló jelenetet, amit újabb izgalmak követtek. És az utolsó mondat, az mindent visz. (Bónusz fejezeteknek is örülhettem megint, most 2 Hudson szemszög került a végére.)
Miért akkor a levonás, ha ennyire tudok ömlengeni a könyvről? Túl sokkkk volt. Több szempontból: egyrészt nem akartam tudni minden egyes átöltözésről, zuhanyzásról, alvásról, brit akcentusról, stb. Tényleg magas az oldalszám, hiába pörög, azért az első feléből lehetett volna kicsipegetni részeket. Másrészt túl erős lett Hudson karaktere, spoiler Harmadrészt a végén történtek. De ezt túl spoileres lenne részletezni.
Természetesen olvasom tovább a sorozatot, naná.
link

2 hozzászólás
Mrs_Curran_Lennart P>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Sajnos ez a rész számomra nem nyújtotta ugyanazt, mint az első rész. Grace viselkedése teljesen agyament volt. Irracionális dolgokat tett ( többet foglalkozott Hudsonnel, mint Jaxszel és Flintnek is pikkpakk megbocsátotta a gyilkossági kísérletet). A végére pörgött fel a cselekmény, a lezáráson viszont egyátalán nem lepődtem meg. Hudson óriási meglepetés volt, és jó értelemben.

LittleStar>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Te szentseges jó uristen, hat mi volt ez??????
Nem aludtam se tegnap, ma sem fogok sokat.
Brutalisra sikerült, százszor felülmúlta az első részt.
Azonnal kérem a következőt !!!!!

<3

2 hozzászólás
Linszyy P>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Akkor vágjunk bele! Meglepődtem volna, ha annyira tetszik ez a rész, mint az első. Nem is tetszett. Az első fele szenvedés volt, időhúzás, Grace mindent tudni akar, de nem mer rákérdezni, a többiek nem mernek neki semmit mondani, mindenki félt mindenkit és a jó égbe, hát semmi nem derül ki. De legalább látjuk, hogy Grace milyen piti dolgokkal tölti el az idejét ahelyett, hogy keresgélne a spoiler Komolyan egy mondatot ha elolvasott arról, ami a legfontosabb, a többit másokra hagyta, neki mindig volt jobb dolga.

Aztán átlendültünk a holtponton és végre elkezdett kialakulni a spoiler, mert naná, hogy mi mással folytathatnánk egy romantikus fantasyt, mint spoiler Ez már a bevett recept, mert ha összejött a szuper párosunk, akkor nem kezdik el megismerni egymást, hanem elkezdenek kiábrándulni a másikból. FELHÁBORÍTÓ. De tényleg. Megint manipulálta az olvasót az író, Jaxon, a tökély itt már cseppet sem tökéletes, húha, védeni próbálja Grace-t, amin ő totál kiakad. Akkor szakítsunk is azonnal, nem? Kellett egy mondvacsinált indok, hogy spoiler helyet kaphasson. Szóval a Vonzódás pontosan azt adja, amit az ACOTAR például, de persze attól még bekapjuk a csalit, mivel ezek a bensőséges beszélgetések azért mégis imádnivalóak. Nekem amúgy is nagy kedvenceim a spoiler szituk, jól volt ez kivitelezve itt is.

Nem ért sok meglepetés ennél a könyvnél, szinte mindent hamarabb kitaláltam, az írónő hirtelen megkavarta a játékszabályokat, ezért lett egy spoiler, mert miért ne, eddig mondjuk Grace-re nyomult, de mindegy is. spoiler Sajnos a szarkasztikus, vicces Grace-ből is keveset kaptunk, a fejezetcímek se mindig voltak frappánsak.

Viszont nekem tetszett spoiler szála, drukkoltam neki, de egy percig se hittem el, hogy Jaxon rosszabb ember (vámpír) lenne. A labdás játék egy kisebb éhezők viadalát juttatott eszembe és tetszett, hogy nem kímélte a diákokat, végre a főszereplő csaj sem úgy nyer meg próbákat, hogy mindig szerencséje van, vagy kisegíti mindenki a Földön. Éreztem, hogy van tétje az egésznek, a Megölhetetlen Vadállat bár bénán, de meg lett oldva, és nem volt olyan érzésem, ami az ACOTARnál, hogy eladjuk, hogy ez a világ leggonoszabb és legnehezebben megölhető lénye, aztán egy csaj besétál és simán megold mindent. Tetszett, hogy nem a semmiből jött a spoiler Szóval tipikus volt ez a kötet, de abból is a jobbik fajta, ezért nem voltam vele nagyon szigorú. A második felét nagyon élveztem, várom a folytatást. :)
És IMÁDTAM az utolsó mondatot. <3

Trice29 P>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Továbbra is tetszenek a szereplők, jók az akciójelenetek. Azonban egyre több az unalmas rész is. Többször éreztem úgy, hogy még az írónő sem bírja eldönteni, hogy ez most milyen korosztályról szól, mert néha nagyon felnőttes, máskor meg éppen fordítva. A vége rendesen odacsapott, kíváncsi vagyok a folytatásra.

Csenge_Schmidt2006>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Úr. Isten.
Mi történt itt az előbb?!
Azt, hiszem valakinek meg kell csípnie, mert ilyen jó könyvet életemben nem olvastam!!!
Igaz, voltak szomorú pillanataim, meg olyanok is, amikor legszívesebben ordítottam volna a szereplőkkel, de ez elképesztő volt!!!
És a végére pedig, úgy látszik a Hudson Team egy új szurkolóval bővült! ^^

fannisbookland>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Jóságos. Ég. Ez a könyv egyszerűen minden volt, amit szerettem volna, sőt még annál is több! Annyira szeretem az írónő sajátos stílusát, ami által ennyire szórakoztatóan el lehet olvasni több mint 700 oldalt, hogy az hihetetlen. Egyszerűen képtelen voltam letenni, hiszen állandóan történt benne valami jelentős dolog.

Igazán jó volt látni, hogy újabbnál újabb részletekkel bővül az ismeretünk a Sóvárgásban már bemutatott világról és annak lényeiről.

Egyszerűen nem értem, hogy voltam képes eddig Hudson nélkül élni. Persze attól függetlenül Jaxont is szeretem, de ebben a regényben elég erősen érződött, hogy mennyire visszafogja Grace-t, és ez nem igazán tetszett. Az a macsó duma meg végképp nem, mikor azzal jött, hogy ő a férfi, meg az erős vámpír és neki kell megmentenie a lányt. Hahó, hát nem látta, hogy Grace mennyire elemében van? Olyan erőről tett tanúbizonyságot a csajszi, hogy büszkének kéne lennie rá. Pont ezek miatt a dolgok miatt éreztem ugyanazt, mint a Tamlin-Feyre-Rhys párosnál az ACOTAR sorozatban.

Ha valaki az első könyv közben azt mondja nekem, hogy ennyire fogom szeretni Hudson Vegát, valószínűleg kinevetem. Hudson szöges ellentéte a testvérének. Nagyon jókat szórakoztam a Grace-el való csipkelődésein, és odavoltam azokért a jelenetekért, amikor egyértelműen látszódott, hogy mennyire törődik a mi hősnőnkkel, még akkor is, ha ezt titkolni próbálta. Imádom Grudsont és nagyon szurkolok nekik! (bocsi Jaxy Waxy)
A könyv végére kezdtem azt érezni, hogy az írónő teljesen tönkre akar tenni engem lelkileg. Akkora csavarok voltak benne, hogy csak kapkodtam a fejem. Na és az az utolsó mondat! Uram. Atyám. Gyakorlatilag ujjongtam örömömben, viszont borzasztó a tudat, hogy nem tudom folytatni a sorozatot.

Nincs elég csillag, ami kifejezné mennyire szeretem ezt a könyvet. Teljes mértékben képes volt felülmúlni az első részt (szóval kíváncsi leszek mi lesz a következő részekben). Akik még nem olvasták, azoknak azt üzenem, hogy rohanjanak beszerezni, mert egy ilyen könyvet vétek kihagyni!

_readingislife__>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Tetszett a könyv, már vártam a folytatását. Az elejétől kezdve beszippantott a történet. Végig izgalmas volt, mindig történt valami, nem laposodott le.
Az elején nem gondoltam volna, hogy ennyire megszeretem Hudsont, de bizony így történt.
Bár nem lett a kedvencem mégis csak ajánlani tudom, hogy olvassátok. Már nagyon várom a következő részt! :)

Marika810 >!
Tracy Wolff: Vonzódás

Azt hiszem Tracy Wolff is bekerül a kedvenc íróim közé. Már az előző rész és jó volt és ezt is nagyon élveztem. Csak hiába volt a könyv 720 oldal valahogy nagyon kevésnek éreztem. Szerettem olvasni minden sorát. Az egész jó volt de a kedvenc részem az volt mikor a elmennek a Megölhetetlen Vadállathoz.
Grace karaktere szerintem nagyon sokat fejlődött az első kötethez képest. Ott még az elején csak egy kislány volt, aki belcsöppent valami nagyon újba, valami teljesen lehetetlen dologba. Fel kell dolgoznia, hogy a világ sokkal több mint amit eddig hitt/tudott. Folyamatosan adagolja az írónő a meglepetéseket. A könyv nagyon dinamikus, folyton történik valami, legalább is én nem unatkoztam egy percig sem. Jaxy Waxy nagyon kis törődő védelmező volt és igen néha már talán túlságosan is. Mindig mindent próbált irányítani, megoldani… időnként zavart már….persze ez Hudson miatt volt. Az írónő igyekezett szépen lassan megkedveltetni velünk, ami nálam tökéletesen sikerült is :)
Hudson a tökéletes pasi Grace számára, szerintem:):))
A Vérontónál tett látogatást is élveztem. Jó volt ahogy kicsit sejtette, hogy egykor milyen baráti volt a kapcsolat Jaxon és közte. Azt a kicsit bensőséges viszonyt, amikor számíthatunk a másikra. Ha már gyerekkorában a szüleire nem számíthatott legalább volt valaki, aki mellette volt, akitől sokat tanult.
Ajánlom mindenkinek olvasásra, aki szereti a Fantasy-t. CSak azt sajnálom most, hogy még túl sokat kell várni a következő rész kiadására….

NagyEdina96>!
Tracy Wolff: Vonzódás

Hol a folytatás?! Hogy lehet így abbahagyni? Főleg ezzel a mondattal?

Fantasztikus könyv volt!
Teli izgalommal és váratlan fordulattal.
A szereplőket még inkább megkedveltem, bár az elején nagyon nem tetszett, hogy spoiler "jó"ként akarják feltüntetni, de a könyv végére teljesen megértettem, hogy mit miért is tett. S már őt se egy elmebeteg örültnek láttam, sőt meg is tudtam kedvelni és érteni a gondolkodásmódját. De egy részem még mindig arra vár, hogy mikor derül ki, hogy ez csak egy álca és kamu az egész. Mikor fog ismét mindenki életére törni, stb…
Ami viszont nagyon furcsa volt a számomra, hogy senki nem tudott semmit a kőszörnyekről. Ez hogy lehetséges, egy halhatatlanokkal off teli világban? Tényleg senki nem emlékszik semmire? Elég sok dolog volt ami ment közben kiderült Grace erejéről, de még így is rengeteg a rejtély vele és új énjével kapcsolatban.
Jaxon sokkal kedvesebben viselkedett, de nem csak élete párjával hanem mindenkivel. Ami teljesen megdöbbentő volt, mintha már nem is ő lenne, de azért hozta a mindenkit én akarok megmenteni formáját.
Ebben a kötetben már sokkal több az akció és hála annak, hogy spoiler egy másodperc nyugtunk se volt. Egyszer se éreztem azt, hogy ebben a 720 oldalban ellaposodna a sztori, már nem tudna mit írni az írónő. Sőt egyre érdekesebb, izgalmasabb a cselekmény.
Az első könyvben, amikor spoiler spoiler tudtam, hogy ebből még baj lesz. De azt nem gondoltam volna, hogy már most gondot fog okozni. Bár azt is furcsálltam, hogy egy embernek spoiler de végül is ha nem pont a főszereplőnk lenne aki utoljára tudja meg ezt és ő nem lenne ilyen személy akkor már meg is lepődnék.
Ami teljességgel lesokkolt és teljesen feleslegesnek és zavarónak tartottam, az amit a sárkány srácunkkal kapcsolatban megtudtunk. Minek kellet ezt beletenni ráadásul, miért pont spoiler?! spoiler

Összességében fantasztikus könyv volt. Nagyon jól meg lett írva, imádom az írónő stílusát. Teljesen beszippantott ez a világ, amit alkotott, s alig várom, hogy a következő kötet a kezembe vehessem és végre folytathassam a sztorit.


Népszerű idézetek

Linszyy P>!

Nekünk, könyvimádóknak össze kell tartanunk.

118. oldal, 23. fejezet - Erről nem volt szó a mesékben

1 hozzászólás
Linszyy P>!

Hagyjuk az ifjúsági regényt, az életem egy valóságos paranormális szappanopera, ahol bármi megtörténhet…
A.Jó.Kurva.Életbe.

336. oldal, 60. fejezet - Egy paranormális szappanoperában élek

Linszyy P>!

– Kérlek, ne tedd! – szólal meg Hudson a kedvenc helyéről, az ablak mellől. Szerintem azért szereti azt a részt, mert így úgy néz ki, mint egy mélabús Brontë-főhős.
– Ugyan – válaszolja egy újabb jellegzetes brit szipogással. – A Brontë-főhősök gyengék, szánalmasak és furcsák. Én határozottan Austen-hős vagyok. – Fölényes tekintetet vet rám, majd felszegi az állát, és kidülleszti a mellkasát. – Tálán maga Mr. Darcy?

374. oldal, 67. fejezet - Szólj hozzám, Mr. Darcy

S_Bíborka >!

Úgy tűnik az ördög tényleg Guccit visel…
– Ez Versace – válaszolja, a hangján hallatszik, hogy felháborodott.

168. oldal - 33. fejezet: Nehéz megválogatni a csatáimat, amikor a csaták választanak engem

Lenty>!

– Miért nem mondtad el, milyen jó ember vagy?
Riadt, kék szeme találkozik az enyémmel, és a tekintetünk egymásba fúródik. Hudson egy pillanatra úgy lelassul, hogy majdnem megbotlik a saját lábában…

677. oldal

fannisbookland>!

…kit érdekelne jobban a lunárasztronómia, mint azokat a lényeket, akik szeretnek időnként a holdra vonyítani?

fannisbookland>!

– Komolyan beszélek. Nagyon remélem, hogy nem csináltál semmiféle dr.Frankenstein húzást, hogy visszahozz!

fannisbookland>!

Amióta ideérkezett, sikerült elkerülnöm, ezért ez lesz az első alkalom, hogy közelről is bemutatkozzunk egymásnak. Olyan izgatott vagyok…ja, nem. #inkábbafoghúzás.

Marika810 >!

Ha én nem állok ki magamért, ha nem mutatom meg nekik, hogy nem tehetnek meg bármit, amit akarnak, bárkivel, akivel csak akarják, mi garantálja, hogy nem fogják megtenni újra?

618. oldal

S_Bíborka >!

– Ugye tudod, hogy ilyen alakban nem tud beszélni? – kerdezi tőlem Hudson a lépcsőn ülve. Hirtelen felbukkanása egy kicsit megijeszt. Gondolom, ezzel vége az „egyedüllétnek”.
Összehúzott szemmel nézek rá.
– Természetesen tudom.
– Akkor mire számítasz, hogy fog válaszolni neked? – kérdezi. – Jelbeszéddel? Füstjelekkel? Vagy eltáncolja?

293. oldal - 54. fejezet: Kinek van szüksege repülő szőnyegre, ha a legjobb barátja egy sárkány?


Hasonló könyvek címkék alapján

Cassandra Clare: Árnyak ura
Csóti Lili: Hetedvérig
Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája
Elizabeth Lim: Fénytörések
Kendare Blake: Vérbe öltözött Anna
Julia Dippel: Csendes víz
Mats Strandberg – Sara B. Elfgren: Tűz
Papp Dóra: Interferencia
Sara Wolf: Szívet szívért
Alice Hoffman: A tizenharmadik boszorkány