A ​Mumin-völgy novemberben (Mumin 9.) 25 csillagozás

Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Mumin-völgy a legjobb hely a világon! De vajon miért? Mi az oka annak, hogy mindenkiben csupa szép emlék él a völgyről, a folyó felett átívelő hídról, a napsugaras verandáról, a tengerparti fürdőkabinról, s azokról a percekről, melyeket itt töltött? S vajon ugyanolyan lenne a völgy akkor is, ha a muminok felkerekednének, és elhajóznának innen?
A Mumin-sorozat utolsó darabja ezekre a kérdésekre keresi a választ. Ám még mielőtt valaki elszomorodna: Tove Jansson gondoskodott arról, hogy ez a búcsúszimfónia mosolyt fakasszon az olvasók ajkán. Hiszen mi sem mulatságosabb (és elgondolkoztatóbb) annál, mint mikor Cukota kisasszony át akarja venni Muminmama szerepét, egy szervezkedő böngész megpróbál családfőként viselkedni, miközben Lencsilány végigtáncol a színen; a padláson pedig egy kis bikfic gubbaszt egy őslénytani könyvbe temetkezve. S ha még egy feledékeny öregapó is megjelenik a színen, akkor Vándor bölcsessége is kevés ahhoz, hogy az eseményeket a megszokott mederbe terelje…

Eredeti cím: Sent i november

Eredeti megjelenés éve: 1970

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Napkút, Budapest, 2010
178 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632631196 · Fordította: Vukovári Panna · Illusztrálta: Tove Jansson

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Vándor


Kedvencelte 5

Várólistára tette 17

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

Chöpp P>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Csodálatos! Igaz, hogy a múmin család meg sem jelenik benne, de tökéletes kis búcsú a Múmin-völgytől. A második kedvencem Tove Janssontól. spoiler

theodora P>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

A sorozat első részét olvastam eddig, ezt a kötetet igazából a címe miatt kezdtem el. Gondoltam önállóan is megállja majd a helyét, mivel a Muminok világát nagyjából ismerem (gyerekkori kedvencem volt a rajzfilm). Emiatt számomra más volt olvasni: nem a sorozat lezárásaként gondoltam rá elsősorban, hanem egy, a Muminok világában játszódó történetre.
Különböző szereplőket ismerhetünk meg, akik mind a Muminok völgyébe tartanak, mert éppen elégedetlenek az életükkel és a völgy vidámságára, különlegességére vágynak.
Ahogy egyre jobban megismerjük őket látjuk, hogy különböző félelmekkel, problémákkal küzdenek – a szedett-vedett társaságból lassan alakul ki egy csapat. A könyv végére megoldást találnak azokra a helyzetekre, félelmekre amikkel küzdöttek, vagy épp leszámolnak a felesleges ábrándokkal és útra kelnek, ki-ki a maga életét élve tovább. Szerintem ez a kötet a felnőtt olvasóknak is sokat tud adni, olyan mélységei vannak. A hangulatos leírásokat, az ősz és a tél megjelenését külön értékeltem benne. Na és a kávézást! :)

1 hozzászólás
Felixa P>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Nem lett a szívem csücske… Sőt, nem kedveltem igazán! Hiányoztak belőle a kedvencek! Vontatottnak és nagyon elszomorítónak éreztem. Terjedelme ellenére lassan haladtam vele, mert nem is kötött le igazán. Viszont továbbra is nagyon szeretem, hogy a karakterek megjelenítése rendkívül aprólékos.
Még szerencse, hogy a vége olyan, amilyen; minden jó, ha jó a vége.

Lahara IP>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Muminkönyv muminok nélkül. Szerintem az egyik legkomorabb hangulatú rész, kissé el is üt a többitől. Nem a muminok hiánya miatt, hanem a szereplők miatt, akik túlságsoan hasonlítanak az emberre. A böngész, akinek élete elképzelhetetlen megfelelő szervezés és rendszer nélkül. A mütyör, Cukota kisasszony, aki elutasítja, hogy a nőknek a konyhában a helye, de titokban persze maga is így gondolja, és uralkodni vágyik. Ráncapó, aki amolyan átmenet. Kellően makacs, hogy akár ember is lehetne, de kellően naiv, hogy a saját tükörképét nézi az ükapának – annak az ükapának, aki a kályhában lakik. A másik oldalon ott a bikfic, Lapu, akinek teremtő képzelete a viharban létrehoz egy Élőlényt, és akinek szüksége van Muminmama eszményképére. A lencsi, Lencsilány, Varkocs (Pöttöm) nénje, aki már teljesen beleillik a Muminház hangulatába, és végül Vándor, aki elképzelni sem tudja, mi a jó a birtoklásban, a fecsegésben és a szalvéta használatában.

Bár együtt laknak egy hónapig a Muminházban, vagy a ház előtt, valójában mind szörnyen magányosak. A magány könyve ez.

2019. november
Gyerekként nem olvastam Mumin-könyveket, nem is volt mindnek hordítása, de valószínűleg más láttam volna ebben az utolsó részben, mint ahogy mást láttam, amikor először olvastam, és megint mást most. Érdekes a párhuzam az előző résszel, mert történetileg ugyanakkor játszódik, mint amikor a muminok elhajóznak. Ahogy ott is mindenki magának való, itt is, hiába vannak többen, hiába tűnik társaságnak, valójában nem az. Talán a különböző emberi jellemek és félelmeik jelennek meg ebben a történetben. Félni attól, hogy nem vagyunk fontosak, félni attól, hogy elfelejtenek.
Csak a túl aranyos nyelvezet giccsbe fordította sok helyen az egészet.

Sister>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Az eddig olvasott három kötet közül egyértelműen ez volt a legszomorúbb. És nem csak azért, mert hiányzott a lapok közül a Mumincsalád… Valahogy úgy éreztem, hogy a magány és az elkeseredettség végtelen szomorúságba taszította a többieket, és a Muminok nélkül már nem is igazán érezték az élet igazi ízét. Sajnos ez a depresszív hangulat engem sem hozott túlzottan lázba. De végtére is ez egy befejező kötet, ahol minden szál szépen el van varrva, minden szereplőről megtudunk valami újdonságot. Azért nekem a Mumin sorozat a Mumincsaláddal az igazi, hiába… :)

Doria09>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Hát ez is elérkezett, végére értem a sorozatnak. Ez a rész is nagyon tetszett, de sajnálom, hogy 1-2 szereplő nem szerepelt benne.Viszont a többieket szerettem, kedvenceim is színre léptek :)

petibácsi>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Fene se gondolta volna, hogy a második Mumin-könyv, ami a kezem ügyébe akad, pont a befejező kötet lesz:P
Szóval itt nincsenek muminok, ebben a kötetben a többi szereplő gyűlik össze a Muminlakban, és várja a távol lévő Mumin családot, közben dacukból és büszkeségükből párszor összebalhéznak, hogy a végére szépen megtanulják elfogadni egymást és önmagukat. Mert hogy itt is rendesen kirajzolódnak ám a jellemhibák, önző rigolyák:
– hogy Cukota kisasszony tisztaság- és üldözési mániás,
– hogy Vándor egy titokzatoskodó emberkerülő (egy kölyök-Thoreau, hehe),
– hogy Lapu árvaságában folyton a képzelet birodalmába menekül,
– hogy a böngész szervezés- és tervezésmániás,
– hogy Lencsilány az ami-a-szívemen-az-minden-esetben-a-számon mentalitással gyakran tapintatlan, stb.
Nem rossz , de ez így egy leheletnyivel egyszerűbb, mint A láthatatlan lurkó kötet, és ez talán visszafogottabb is, míg abban voltak furcsább, bizarrabb ötletek is.
Sőt ennek az eleje szerintem kimondottan döcögős, úgyhogy erre négy csillagot tudok adni.

5 hozzászólás
Sakura>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Amikor neki kezdtem nem gondoltam hogy ennyire szomorú lesz. Tele van ugyan ez a könyv is tanulságokkal és emberi tulajdonságokkal, amiken jót mosolyog az ember, mert fel véli bennük fedezni egy-egy ismerősét, barátját, azonban mégis ráül az emberre. Ilyen téli, sötét időszakban különösen. Nem éreztem gyerekeknek valónak mint a korábbiakat, de ajánlom mindenkinek.

Pennmenelien P>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Hiába a szomorúság, hiába a muminok hiánya, nekem ez a kötet tetszett. Lehet könnyebben vettem az akadályt, hogy napfényes időben olvastam. Aranyosak voltak a szereplők, bár böngész most valahogy nekem kilógott a sorból, mert ő picit zavart.

cashews>!
Tove Jansson: A Mumin-völgy novemberben

Imádom ezeket a történeteket. Képes vagyok egész nap arra várni, hogy legyen egy pici időm végre, és olvashassam! Imádom a karaktereit, esendőségüket, emberi, gyarló vonásaikat is. Létezik olyan mai mese, ahol ilyen aprólékosan vannak megformálva a karakterek? Én úgy érzem, manapság csak fekete és fehér létezik. Nincs cizellálás.
Ez a Mumin könyv kicsit szomorkás, de a végére jóra fordulnak a dolgok!
Számomra az is különlegessé varázsolta a könyvélményt, hogy most itt is épp ősz van. Begubózás a köbön!


Népszerű idézetek

Futtetenne I>!

Ahhoz, hogy a mesék valóra váljanak, szabad terekre van szükség és nagy csöndre.

93. oldal

Kapcsolódó szócikkek: csend · mese
8 hozzászólás
Futtetenne I>!

– Talán nem is olyan nehéz elengedni azokat, akik menni akarnak. Talán ez az egyetlen esély arra, hogy majd visszatérjenek. A szigetek attól még rajta vannak a térképen, ha épp nem is látjuk őket. Semmi baj. Hagyni kell mindenkit, hogy a maga útját járja.

97. oldal

Futtetenne I>!

– Vigyázz, nehogy fejedre nőjenek a vágyaid!

113. oldal

Chöpp P>!

Mi sem könnyebb és kényelmesebb, mint otthon érezni magunkat a világban.

58. oldal

2 hozzászólás
Chöpp P>!

Egyre jobban és jobban beleélte magát a mesébe. Jól ügyelt a szavaira, hiszen azok veszélyesek lehetnek.

102. oldal

Kapcsolódó szócikkek: szó
Futtetenne I>!

Megtanulta az életben, hogy minél inkább sóvárog valami után, annál jobb halogatnia a dolgot.

43. oldal

Futtetenne I>!

Minek kiszínezni a valóságot? Minek álmodozni olyasmiről, ami nem igaz?
– Hogy az élet szebb legyen – dörmögte Ráncapó.

76. oldal

theodora P>!

Nincs is annál furcsább időszak, mint amikor az ősz komótosan télbe fordul. Ilyenkor kell begubózni és felkészülni a zordabb hónapokra. A mütyürük rendszerint maguk köré gyűjtik csecsebecséiket, összegereblyézik legféltettebb gondolataikat, elvackolódnak a melegben, a szívüknek kedves dolgok biztonságos ölelésében. Akkor aztán jöhetnek a farkasordító fagyok, a sötét nappalok és a hóviharok!

8-9. oldal

2 hozzászólás
déli_báb IP>!

A jövevény vénséges vén volt és nagyon feledékeny. Egy sötét őszi reggelen arra ébredt, hogy nem emlékszik a nevére. Amíg mások nevét felejtette el, kicsit szomorú lett. Ám a saját nevének az elvesztésétől inkább megkönnyebbült.

42. oldal

1 hozzászólás
Chöpp P>!

Talán nem olyan nehéz elengedni azokat, akik menni akarnak. Talán ez az egyetlen esély arra, hogy majd visszatérjenek.

97. oldal

Kapcsolódó szócikkek: elengedés

Hasonló könyvek címkék alapján

Selma Lagerlöf: Nils Holgersson csodálatos utazása
Selma Lagerlöf: Csodálatos utazás
Holly Webb: A gazdátlan kiscica
Timo Parvela: Ella a tengeren
Timo Parvela: Miú és Vau nagy kalandja
Dodie Smith: Száz meg egy kiskutya
Ana Galán: A nagy próbatétel
Cressida Cowell: Így védd ki egy sárkány átkát
Vivian French: A macerás medve
Ferenczi Szilvia: A pormanó felbukkan