Arany-tanulmányok 1 csillagozás

Tóth Tibor: Arany-tanulmányok

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 2010

Róla szól: Arany János

Tartalomjegyzék

>!
94 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630804950

Enciklopédia 5

Szereplők népszerűség szerint

Arany János

Helyszínek népszerűség szerint

Nagykőrös


Most olvassa 1


Kiemelt értékelések

Kek P>!
Tóth Tibor: Arany-tanulmányok

Tóth Tibi bácsi 4 – korábban már újságokban megjelent – tanulmányát foglalja magába ez a könyv. Még élt, amikor kiadta a város. Azóta, 2014-ben már ő is meghalt. Nekem már csak így marad meg: a fehér hajú, szellemileg mindig friss, finom öregúr, városunkban mindenki tanára. A gimnázium igazgatója is volt, noha rövid ideig, de pont akkor, amikor én oda járhattam volna, s az iskolának akkor az ő neve volt a legnagyobb vonzó ereje. Mégsem oda mentem, s így sajnálom, hogy nem ő volt a magyar tanárom. Megadatott viszont, hogy mikor Simon András kiállítását szerveztem a kultúrházba, elfogadta felkérésemet a megnyitó beszédre és még meg is dicsérte kis irodalmi előadásunkat.
A gimnázium magyar tanáraként szent örökségül és feladatul kapta Arany János emlékezetének őrzését, terjesztését – és ő ezt kiválóan meg is tette. Azon gondolkozom, hogy törvényszerű-e, hogy minden nagykőrösi – főleg az irodalomhoz közel állók – szereti Arany Jánost? Talán nem. De Tibi bácsi számomra teljesen olyan, mint Arany János: tiszteletre méltó, városszerte közismert, mégis visszahúzódó alkat, nagy műveltségű egyszerű ember. Talán ezért is tudta a költőt oly hitelesen, megértően bemutatni.
Arany itt töltött 9 évéről leginkább a termékenységét és búskomorságát szokták megjegyezni, Tóth Tibor is ezt indokolja vagy cáfolja a 4 tanulmányban. Vannak némi átfedések, ismétlések, hiszen a cikkek másutt, és időben is eltérő időszakokban jelentek meg. Jót tett volna a könyvnek, ha az egyes művekről több elemzést is bele tettek volna – ha esetleg e hiánynak az az oka, hogy Tibi bácsinak nem volt ilyen megjelent cikke (- fogalmam sincs -), akkor a könyv kedvéért írhatott volna egy-két fejezetnyit ráadásképpen. Muníciója lett volna biztos a sokéves tanári gyakorlatából kifolyólag, de épp Arany példája bizonyítja, hogy ideje, energiája már nem biztos. Adós volt e könyv megjelentetésével a város Arany emlékének – amelyből azóta is él és hasznot húz –; illetve Tibi bácsinak is, akit talán Törös Lászlónál jobban fog majd becsülni az utókor.


Népszerű idézetek

Kek P>!

A költők érzékenyebb emberek másoknál: másként is reagálnak a külvilág eseményeire. Sok lírikusról azt mondják, nem tudta volna létrehozni életművét sorscsapások, feltépett lelki sebek nélkül. Arannyal más a helyzet: neki nyugalomra volt szüksége ahhoz, hogy alkosson. A legjobb igazolás erre az Őszikék. Öregkori lírája akkor virágzott ki, amikor nyugdíjba ment, és megszabadult az akadémiai főtitkárság terheitől.

11. oldal, Hogyan élt Arany János Nagykőrösön? / 2. Az életkörülmények hatása

Kapcsolódó szócikkek: Arany János
Kek P>!

     Az igazi vidámságot azonban nem a tárgyválasztásban, hanem a feldolgozásban kell keresnünk. Mind A fülemilében, mind A bajuszban érezzük olvasás közben, hogy Arany élvezi a történetet, hogy együtt nevet az olvasóval a pórul járt szereplőkön, s hogy kedve telik a vidám képek, a finom irónia és a csattanós fordulatok létrehozásában.

84. oldal, A vidám Arany János

Kapcsolódó szócikkek: Arany János
Kek P>!

     Arany János utolsó nagykőrösi éveinek legfontosabb családi eseménye, Juliska szerelmi csalódása volt. Törös László szerint ez a dolog nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a költő elhagyja a várost.
     A tény, hogy Juliska búkomorságba esett, közismert. Ha máshonnan nem, Arany nagyszerű elégiájából, melyet leányához írt „Juliskának” címmel, kell ismernünk.
     A szomorúság okára Törös László mutatott rá az Irodalomtörténeti Társaság 1957-es nagykőrösi vándorgyűlésén.
     Törös a kőrösi református egyház esketési anyakönyvében kutatva egy sokatmondó bejegyzést talált 1860. augusztus 6-áról. Beretvás Ábrahám közbirtokos feleségül vette Gubody Rozáliát, azaz Zinkát, Juliska egykori legjobb barátnőjét.
     Ez még önmagában nem lenne elegendő Juliska szomorúságához, ám a két lány egymáshoz fűződő korábbi viszonya, illetve ennek a megváltozása már sejtet valamit.
     […]
Juliska és Beretvás Ábris jól ismerhették egymást, hiszen az Örmény és családja előadásakor Beretvás-lányok is voltak a szereplők között; közelebbi kapcsolatba pedig a Csalódások előadásakor kerülhettek. A két fiatal azonban nem lehetett egymásé a köztük lévő nagy vagyonkülönbség miatt.

45-47. oldal, Hogyan élt Arany János Nagykőrösön? / 5. Arany és leánya, Juliska

Kapcsolódó szócikkek: 1860 · 1957 · Arany János
Kek P>!

Keveset és ritkán dolgozom, azt sem teljes lelkemből.

40. oldal, Hogyan élt Arany János Nagykőrösön? / 4. Arany betegségei Nagykőrösön

2 hozzászólás
Kek P>!

     A társadalmi kapcsolatok hiánya természetesen nyomasztóan hatott Aranyra: egyedül érezte magát. Ez pedig ugyancsak megviselte kedélyét, hangulatát. Teljesen érthető az a kifakadás, mely szintén egy sógorához írt levelében olvasható: „Az emberek idegenek, és nekem, úgy hiszem, azok maradnak, ha száz évig itt lakom is.”

32. oldal, Hogyan élt Arany János Nagykőrösön? / 3. Arany nagykőrösi kapcsolatai

Kapcsolódó szócikkek: Arany János
Kek P>!

Arany János kilenc esztendőt töltött Nagykőrösön, méghozzá nem is akármilyen kilenc évet: férfikora legszebb időszakát. Harmincnégy éves volt, amikor idekerült, negyvenhárom, amikor elment.

9. oldal, Hogyan élt Arany János Nagykőrösön? / 1. Bevezető

Kapcsolódó szócikkek: Arany János · Nagykőrös
Kek P>!

A tanári állás bizonytalansága két álló esztendeig lebegett Damoklész kardjaként Arany János feje felett. Sokan úgy tartják, hogy a nagykőrösi tanárkodás biztos megélhetéshez juttatta a költőt éppen abban az időben, amikor a szabadságharc bukása utáni zűrzavaros helyzetben a legnagyobb szüksége volt rá. Ez utólag nézve igaz is, ám a biztonság akkor korántsem volt meg.
     A nyugtalanságot elsősorban az jelentette Arany számára, hogy az egyház által kiválasztott tanárokat a főhatóságnak kellett megerősíteni ahhoz, hogy az iskola elnyerje a főgimnáziumi rangot, vagyis a vizsgáztatás jogát. A megerősítés feltétele viszont az volt, hogy a tanároknak önéletrajzban kellett beszámolniuk róla, nem követtek-e el „valami rosszat” 1848/49-ben.
     A költő, aki ugyan nem volt ott a márciusi eseményeken, s később sem tett semmi rendkívülit, mégis félt, hogy szerkesztői megbízatása a Nép Barátjánál, minisztériumi hivatalnokoskodása vagy éppen aradi nemzetőrködése akadályozó ok lesz a végleges kinevezésekor.

12-13. oldal, Hogyan élt Arany János Nagykőrösön? / 2. Az életkörülmények hatása

Kapcsolódó szócikkek: 1848 · Arany János

Hasonló könyvek címkék alapján

Dánielisz Endre: „Szülőhelyem, Szalonta…”
Lisztóczky László: A Vachott-család és a XIX. századi magyar irodalom
Szerb Antal: A varázsló eltöri pálcáját
Szerb Antal: Hétköznapok és csodák
Földényi F. László: Melankólia
Menyhért Anna: Női irodalmi hagyomány
Kosztolányi Dezső: Látjátok, feleim
Margócsy István: Petőfi Sándor
Almási Miklós: Mi lesz velünk, Anton Pavlovics?
Osváth Gábor: Koreai nyelv és irodalom – Válogatott tanulmányok