Légierő ​a konyhaasztalon 1 csillagozás

Hiánypótló munka… volt első megjelenése idején, 1993-ban. Én ’91-ben kezdtem a hobbit, és nagyon hálás voltam a szerzőnek, amiért végre magyarul is van egy átfotó munka a témában. Sokat tanultam belőle, részben az egyes technikák kapcsán (ilyen volt számomra a lakkozás), részben olyan részletekben, amik közül párat csak később értettem meg igazán. Viszonylag rövid terjedelme ellenére is jelentős munka.
A vonalrajzok egy része sajnos szakszerűtlen (hogy a P-51-es orrába miért kéne nehezék?), de ilyenből kevés van. A fotóanyag is fekete-fehér volt, de ez is lent tartotta az árat, így kifizethető volt. Leghátul helyet kapott még egy festék-átváltási táblázat, ami a kezdők számára lehetett nagy segítség.
Később kiadták színesben, szebb papíron, bővítve, de azt már nem vettem meg, bár néha elfogott a vágy, mert hát szép emlékeket idéz. A szerző és támogatói valóban elismerést érdemelnek, amiért megjelentették egy ilyet. A hazai makettező szakirodalom olyan szégyenteljesen szegényes volt akkoriban, míg a szomszédos országokban havonta jelentek meg szaklapok, típusismertetők és egyéb kiadványok. Azóta is csak pár kötetet írtak a hazai profik (köztük Adóba László) – nekik is jár a köszönet –, és többségük inkább a mára sajnos megszűnt makettező magazinokban villantotta meg munkáit.