Tóth Krisztina (1967) József Attila díjas költő, műfordító.
A 2020-as év olyan váratlan eseményt hozott számunkra, amely felnőtteknek és gyereknek egyaránt megváltoztatta az életét. A mesét Tóth Krisztina nyolcéves kislányának írta azért, hogy megértse, mi az a láthatatlan veszély, ami elől otthonainkba bezárva érezhetjük csak magunkat biztonságban. A gyerekeknek nagyon fontos, hogy nyíltan el tudjuk mondani, mi történik éppen a világban, hogy eloszlassuk az ismeretlentől való félelmüket, a világ dolgait pedig a legjobban a meséken keresztül lehet érthetővé tenni. Ez a mese is segít ebben
Járványmese 16 csillagozás

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2

Kiemelt értékelések


Eredeti megközelítésben magyarázza el a gyerekeknek a coviddal kapcsolatos tudnivalókat, mégsem vagyok maradéktalanul kibékülve vele. Egyrészt a fika és a takony szavak helyett ildomos lenne valami olyan szinonimát használni, ami kevésbé menő az udvaron rohangáló, elsős fiúk körében. Számtalan ilyen van, ne feltétlenül tegyünk egyenlőségjelet a menőség és a gusztustalanság közé. Másrészt a korosztályi besorolás erősen kérdéses: főleg a végén, a magyarázó részben olyan konzekvensen használja a gyereknyelvet, hogy az már egy másodikos szerint is dedós lehet, ugyanakkor az utószó szerint a nyolcéves lányának írta a szerző.
Kétségtelenül vannak erősségei is. A téma formabontó megközelítésén túl, miszerint megszemélyesíti a koronavírust, bemutatja, hogy a gyermekkori elnyomás, verbális zaklatás miként vezethet antiszociális viselkedéshez.
Meg kell még említenünk, hogy már most elavult, mert a vakcinán még csak dolgoznak benne. Kordokumentumnak mindazonáltal jó, ha majd már egy kicsit fellélegeztünk, érdekes lehet elolvasni mondjuk az unokáinkkal. A takony, fika és egyéb szavakat verbálisan korrigálva.
(Mondjuk az nálunk is felmerült már, hogy mihez kezdünk a maszkokkal a járvány után. Néhányat megtartunk télire arcmelegítőnek, az elnyűttebbek meg jók lesznek kézműveskedni. A könyv is hasonló következtetésre jut egyébként.)


Előrebocsátom, nagyon tetszett, hogy nem cuki az illusztráció, hogy nem öntötték nyakon sziruppal a vírustémát.
Nagyon tetszett az egyedi alapötlet; az, ahogyan átadja ezt a megfoghatatlan, felfoghatatlan borzasztóságot és a helyzetet, amibe belekényszerülünk miatta – de azt kicsit túlzásnak éreztem, hogy többször hangsúlyozta, hogy a vírus ellensége a kézmosás. Bárcsak ennyi lett volna az egész…
De még ha nem is tökéletes, egyszerűen zseniális, milyen gyorsan és remekül reagált erre még a dolgok legelején.
Lehetne mögötte rosszindulatúan piacérdeket látni, hogy járványban járványmesét kell írni, de szerencsére egyáltalán nem ennek tűnik, hanem egy nagyon okos és kedves segítségnyújtásnak.
Mikor be voltunk zárva, megfogadtam, hogy jó darabig nem olvasok arról, amiben akkor voltunk. Persze, elég nehéz kikerülni a vírusirodalmat, a tűréshatárom is tolódott azóta, meg a kíváncsiságom is nőtt. Az eddig kezembe került (kevés) mű közül eddig toronymagasan ez vezet nálam.
Jó volna hinni, hogy sok-sok gyerekhez eljutott a karantén-időszak alatt.


Járványmese a járvány közepéről, még oltás nélkül. A főszereplője pedig gúnynevén Korona, a vírus. Megismerkedünk sanyarú gyermekkorával, ahol arra is választ kapunk, hogyan születnek a gonosz dolgok, és hogy miért nem szabad teret adni a bullying-nak. A keletkezéstörténet után jön a nagy TERV, és a világjárvány, no meg az ellene való védekezés gyereknyelven. A szájmaszkok környezetvédelmi szempontból való értékelésének örültem, no meg, hogy gondolkodik azon is, hogyan lehetne őket újrahasznosítani. Szóval jó kis könyv ez… mégis kicsit kevés. És inkább tűnik feladatmegoldásnak (elmagyarázni a gyereknek a helyzetet), mint igazi mesének. Az a része tetszett jobban, ahol az író használta a fantáziáját spoiler.


Nagyon szellemes gyerekeknek szóló könyv Koronáról a vírusról, aki a világ ura akart lenni, és hát sikerült is neki. Mókás színes rajzok teszik színessé a kicsit ismeretterjesztő mesekönyvet, ami felnőttek számára is szórakoztató. Az Orrfújós mese óta tudjuk, hogy az író elkötelezetten harcol a felsőlégúti betegségek elleni küzdelem edukációjáért.


Nekem valahogy kicsit tetszett is, meg nem is ez a könyv. Tetszett, hogy egyfajta magyarázatul szolgált a népes gyerekseregnek, hogy mi ez a vírus, és hogy hogyan fertőz, de nem igazán tudom mese számba venni ezt a történetet. Valahogy nem volt meg nálam az a mese érzés.
A vírus képének a megformálása meg szintén kicsit fura lett. A borítón és a könyvben lévő „vírusarc" meg nekem túl komoly lett. Szerintem ez a egymáson elcsúsztatott két félgömb szerű valami abszolút nem vírus szerű, és nem kelti bennem azt az érzést, hogy egyből meg kell vennem a gyerkőcnek ezt a könyvet.


jókor, jó helyen. ötletes, egyszerű magyarázata annak az őrületnek, amiben majd' két évig éltünk. gonoszka korona egy kicsit fura ezzel az eltolt arcéllel, de legalább nem is szimpatikus, se nem cuki. ügyes „felvilágosító” könyvecske.
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kiss Ottó: Csillagszedő Márió 95% ·
Összehasonlítás - Kántor Kata: A szagtalan betörő 98% ·
Összehasonlítás - Gimesi Dóra: Csomótündér 96% ·
Összehasonlítás - Boldizsár Ildikó: A fiú, aki Varjúvárról álmodott 98% ·
Összehasonlítás - Kányádi Sándor: A kíváncsi Hold 97% ·
Összehasonlítás - Gimesi Dóra: A macskaherceg kilencedik élete 95% ·
Összehasonlítás - Dániel András: Matild és Margaréta, avagy boszorkányok a Bármi utcából 94% ·
Összehasonlítás - Nagy Natália: A Nap születésnapja 94% ·
Összehasonlítás - Böszörményi Gyula: Lopotnyik 96% ·
Összehasonlítás - Dániel András: Kicsibácsi és Kicsinéni (meg az Imikém) visszatér (bár el se ment) 94% ·
Összehasonlítás