Felhőmesék 75 csillagozás

Tóth Krisztina: Felhőmesék Tóth Krisztina: Felhőmesék

Tóth Krisztina meséi fontos dolgokra hívják fel a figyelmünket egy-egy kedves történetbe csomagolva. Megtudhatjuk, hogy mi lett a kis denevérrel, aki madár akart lenni, hogyan gyógyult meg a kis hal, akinek megsérült az uszonya, hogyan élnek a szappanbuborékok, vagy hogy mi történik éjszaka az óvodában. A mesék a gyerekkor sűrűjét idézik, a nyári vakációk izgalmas hangulatát, az óvoda zsivaját. De valójában kortalanok, gondolatokat ébresztenek kortól függetlenül, egyszerre szórakoztatnak és tanítanak.

Tartalom:
o Mese a denevérről, aki madár akart lenni
o A kis hal, aki elvesztette az uszonyát
o Buborékmese
o A vízisiklók királya
o Mese a titkos hóemberről
o Éjszaka az óvodában
o A majdnem százéves bácsi

63 perc

Eredeti megjelenés éve: 2017

Tagok ajánlása: 6 éves kortól

Tartalomjegyzék

>!
Kossuth, Budapest, 2019
ISBN: 9789630996792 · Felolvasta: Szinetár Dóra
>!
Magvető, Budapest, 2017
56 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631435160 · Illusztrálta: Timkó Bíbor

Enciklopédia 7

Szereplők népszerűség szerint

Bubor papa · Lili · Péter bácsi


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 26

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

olvasóbarát>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

„Legyen bátorságod a saját életedet élni, ne pedig azt az életet, amit elvárnak tőled.”

Tóth Krisztina írásait minden műfajban szeretem, nem újdonság számomra az sem, hogy meséket is olyanokat ír, ahogyan él, gondolkodik. Ezekben a mesékben is sok olyan témát találunk, amelyek segítenek nekünk (igen, a felnőtteknek is!) megtalálni az élet élhetőségének lehetőségét, még akkor is, ha ez nem könnyű feladat. Nekem nagyon tetszik, hogy a kortárs mesék szerzői nem habos babos rózsaszín meséket írnak, hanem az élet apró örömeit, a megoldandó kérdéseket, a gyászt, a másságot, a szomorúságot is képesek felvállalni, Darvasi László ( Trapiti, A 3 emeletes mesekönyv, Finy Petra, Simon Réka Zsuzsanna, (Majdnem egy tucat királylány), Molnár Krisztina Rita (Maléna kertje) meséi is ilyenek, hogy csak a kedvenc szerzőimet említsem, de a sor szerencsére hosszan folytatható.
Ebben a kötetben a Mese a denevérről, aki madár akart lenni és A majdnem százéves bácsi különösen tetszett, de a másik két mese is nagyon jó.
Timkó Bíbor rajzai méltó társai a szövegnek, légiesek, csodálatosan színesek, alig várom, hogy majd az unokáimon tesztelhessem.

Uzsonna>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Mintha felhők közt jártam volna a meséket olvasván, pedig csak egyszerű hétköznapi történésekről van szó, ami mellett bárki tovább léphetne egyet legyintve. Nem így történik ez főhőseinkkel, egy kisfiúval és Lilivel, akik lehajolnak az utcán heverő sérült denevérhez, megértik a sebesült hal fájdalmát, a buborékfújás sem csak egy pillanatnyi csoda, egy rozsdás mobil is rejthet mesét és milyen jó, hogy vannak bölcs öregek, akihez el lehet szaladni egy-egy jótanácsért. És milyen jó, hogy Tóth Krisztina le tud hajolni a gyermekekhez, és nem dobatja ki a rozsdás mobilt, mert tudja, érti, hogy ez is az élet titkaihoz tartozik. Mert ezek a mesék ilyen titkokat susogtak a szívemnek, lelkemnek. Timkó Bíbor rajzaiba burkolva a történetek pedig még a szemet is gyönyörködtetik.
Kedves 4-100 éves emberek: álljatok meg, lassítsatok és olvassátok/olvastassátok (f)el e meséket!

1 hozzászólás
Lorenza_Pellegrini>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Azt vettem észre hogy nagyon megváltozott az ízlésem nem csak a felnőtt irodalom, hanem a mesekömyvek terén is. Néhány éve ez a könyv még nem tetszett volna ennyire, de úgy látszik mostanra megszerettem a komolyabb témákat és azt, ha egy mese mond is valamit. Tóth Krisztina versei is nagyon tetszenek és ezek után sort fogok keríteni a novellás köteteire is.

clarisssa P>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Annyira örülök, hogy az áll a borítón: 4-100 éveseknek ajánljuk! Ebbe a korcsoportba még épp beleférek, tehát végre „legálisan” olvashattam meséket! :) És ezt a könyvet tényleg kár lett volna kihagyni, mert egészen egyszerűen gyönyörű. Már a külseje is nagyon igényes, a belső lapokon pedig nem is akad olyan négyzetcentiméter, amit Timkó Bíbor „festetlenül” hagyott volna. A rajzok stílusa kissé szokatlan ugyan, de néhány oldal után nekem megtetszettek ezek is.
A szöveg pedig… jó, jó, írhatnám, hogy Tóth Krisztina zseniális és fantasztikus és csúcsszuper, de ezt már rengetegszer leírtam, úgyis csak legyintenétek rá, azt gondolva, hogy elfogult vagyok. Úgyhogy ehelyett inkább azt írom, hogy Tóth Krisztinának többféle hangja van. Van először is az, amit sokan saját fülünkkel hallhattunk nem is olyan régen, a könyvheti felolvasásokon. És van az, amit néhányan „érfelvágósnak” csúfolnak, pedig szerintem csak élesen látó, érzékeny és őszinte. Aztán van az is, ami a legfinomabb líraisággal van tele, és sokszor az ember szíve is elfacsarodik tőle. De van egy olyan is, ami vicces, ironikus, szarkasztikus, önmagát is humorforrásként használja, és nehéz mosoly vagy kibuggyanó nevetés nélkül hallgatni.
Van azonban mindezek mellett egy olyan hangja is, amin a gyerekekhez szól. Bármilyen témáról legyen is szó, sosem kertel, sosem hazudik, sosem lenézve beszél, hanem kedvesen magyaráz és mesél, sőt, ezzel szinte simogat is. Ráadásul olvasás közben most azt is észrevettem, hogy ebben a kötetben ezúttal benne van Tóth Krisztina összes fent felsorolt hangja is. Volt olyan mese, amin könnyeztem, és olyan is, amin el-elmosolyodtam. Tündöklő, törékeny líraiság, csodák és varázslat, nehéz témák és a mindennapok fájdalma mind-mind helyet kapott a Felhőmesékben. Ami viszont még ennél is fontosabb: minden során éreztem, hogy tulajdonképpen olyan szeretettel meséli, mintha az igazi Lilinek, a kislányának mesélne – de úgy, hogy mostantól egészen 100 éves koráig bármikor elővehesse majd ezt a könyvet.
Az öt történet közül a Buborékmese lett rögtön a kedvencem, de A majdnem százéves bácsi is kedves emlék marad. Mindenkinek jó szívvel ajánlom az összes mesét, mert még útravalót is fog benne találni, akárhány évesen is hallja vagy olvassa.

>!
Magvető, Budapest, 2017
56 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789631435160 · Illusztrálta: Timkó Bíbor
2 hozzászólás
Sicc>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Léleksimogató, szívet facsargató, bölcs gyönyörűség.

10 hozzászólás
Honey_Fly P>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

A négyévesnek a denevéres a kedvence nekem a rabbi tanácsai (csak most nem 10 Ft-ért kaptam, mint a Szigeten). Tetszett a mesékben az, hogy nem lábujjhegyen járva, vattapamacsba csomagolva tálalja a gyerekeknek a nehezebb témákat sem hanem természetesnek véve, beszélgetés formájában. Az illusztrációk is szépek, Timkó Bíbor rajzait mindig örömmel nézegetem. Összességében gyereknek és felnőttnek egyaránt tanulságos, szívmelengető történetek ezek a Felhőmesék.

csucsorka IP>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Tóth Krisztina, a tárcaíró, a novellista, a regényíró, a költő – minden szerepkörben utánozhatatlan óriásnak tartom őt, meglepően sok éve. De a gyerekverseit, meséit csak néhány napja kezdtem olvasgatni, és teljesen megdöbbent, milyen biztos lábbal nyargal és vezet a mesevilágban is, pontosan úgy, ahogy szeretem, ha egy felnőtt mesél: nem felülről, hanem belülről beszél a gyerekekhez, komolyan veszi, olykor megnevetteti őket, bőven ellátja őket gondolkodni-és megbeszélnivalóval, anélkül, hogy egy pillanatig is didaktikus lenne.
Ez mind-mind teljesül a Felhőmesékben is.

Kisgyerekként biztosan az egyik kedvencem lenne és sokszor kellene újra meg újra elmesélni nekem. :) Kibírhatatlanul jó lehet annak a Lilinek lenni, akinek ilyen meséket tud az anyukája.

Nienna001 P>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Szívmelengető, amai világban és technikai feltételek között játszódó mese. Pl egy mobil is fontos szerepet kap. Az illusztrációk nem voltak a legszebbek, de még elmentek. Lili egy jószívű gyermek, aki segítőkész, de ugyanakkor megvannak neki a saját problémái, pl csúfolják. Örülök, hogy kivettem a gyerekkönyvtárból. A magas százalék miatt ragadta meg a figyelmem és kíváncsi lettem rá.

katen>!
Tóth Krisztina: Felhőmesék

Juszt is itt vagyok!

Elvarázsolt minket ez a rövidke kötet bűbájos, elgondolkodtató, érzékeny meséivel. Komolyan mondom, el vagyok tőle ájulva, így kell mesét írni, így kell szólni a gyerekekhez, ahogyan Tóth Krisztina teszi.
Szó van benne az életről és a halálról, a boldogságról és a szomorúságról, a pillanat csodáiról és egy hosszú élet bölcsességéről.

(A vizisiklók királya című mese megjelent külön kötetben is, az ilyet mondjuk nem szeretem…)


Népszerű idézetek

Bea_Könyvutca P>!

Az ellenségeiddel szemben legyen a fegyvered a jókedved.

52. oldal, A majdnem százéves bácsi

14 hozzászólás
Sicc>!

    – Ha az emberek csak a tükröt kérdeznék, nagyon keveset tudnának ám magukról. A tükör csak azt mutatja – folytatta Lili –, hogy minden arc szabálytalan! A világon minden lénynek, ahogyan neked is, különbözik az egyik oldala a másiktól. Kinek jobban, kinek kevésbé. Nincs olyan teremtett lény a világon, akinek a jobb és bal fele egyforma volna, és ezt a tükör is tudja. Azt viszont, amit egy másik ember lát, ha ránk néz, azt a tükör nem tudja megmutatni. Ugyanúgy, ahogy az eget folyton felhők takarják, úgy takarja el a tükörképünk az igazi arcunkat.

20-21. oldal, A kis hal, aki elvesztette az uszonyát

Kapcsolódó szócikkek: Lili
Sicc>!

Debóra néni, a legidősebb denevérasszonyság ilyenkor odaszállt a lurkókhoz, és megkérdezte tőlük:
– Na, meséljek nektek valamit?
A denevérgyerekek kórusban feleltek:
– Mesélj!
– Félelmeteset? – kérdezte mosolyogva Debóra néni.
– Igen!
– Ijesztőt, olyat, ami a fényes napvilágon játszódik?
– Igen, de ne véreset!

3. oldal, Mese a denevérről, aki madár akart lenni

olvasóbarát>!

    Amikor Lili megtudta, hogy Péter bácsi meghalt, elővette a titkos dobozt. Alig fértek már el benne a papírcsíkok. Ünnepélyesen kisimítgatta mindet, és összeszámolta, hány gyűlt össze belőlük az évek alatt. Csodálatos módon éppen kilencvenkilenc volt!
    Ült az asztalnál, és azon tűnődött, hogy most már örökre ezzel a kilencvenkilenc tanáccsal kell beérnie. Ezekből kell majd összeraknia a századikat, a választ arra, hogy hogy kell élni.
[…]
Legyen bátorságod a saját életedet élni, ne pedig azt az életet, amit elvárnak tőled.

53. oldal, A majdnem százéves bácsi

Kapcsolódó szócikkek: Lili · Péter bácsi
Goofry>!

[…] juszt is itt vagyok.

50. oldal, A Majdnem százéves bácsi

Sicc>!

    Lili belemártotta a karikát a szappanos vízbe. A karikán szivárványos fátyol imbolygott. Vékonyabb, mint egy vízitündér menyasszonyi ruhája, és könnyedebb, mint egy szellőpalota ablakában rezgő pókháló.

27. oldal, Buborékmese

Kapcsolódó szócikkek: Lili
PTJulia P>!

Bubor papát és Bubor mamát sorban, egymás után követték a gyerekek. Először a Bubor ikrek, akik egy időben bújtak ki Lili karikáján, aztán kettéválva, két irányban emelkedtek a levegőbe, azután sorban az aprócska, színes kis Buborok. Előrajzottak, kavarogtak, keringtek a levegőben, rácsodálkoztak a világra. Ők voltak Buborék.

28. oldal, Buborékmese

Kapcsolódó szócikkek: Bubor papa
Sicc>!

    A hetedik [Bubor gyerek] felszállt egészen a magas égig, óriásira nőtt, és alkonyatkor minden arra járó felhőnek azt hazudta, hogy ő a Hold. De aztán kipukkadt ő is: csillámló testét apránként felszívta a sötétség.

33. oldal, Buborékmese

Kek P>!

A kis küsz szájtátva hallgatta, már amennyiben lehet ilyet mondani egy halacskáról.

21. oldal, A kis hal, aki elvesztette az uszonyát

Kek P>!

Volt egyszer egy kis küsz. Olyan kicsike, mint a tenyerem, vagy még annál is kisebb, pedig igazán nincs nagy kezem. Talán még a te tenyerednél is kisebb volt. Egy kék vizű tóban éldegélt ez a kis küsz békésen. Jut eszembe, tudod te egyáltalán, mi az a küsz?

15. oldal, A kis hal, aki elvesztette az uszonyát


Hasonló könyvek címkék alapján

Csukás István: Pom Pom újabb meséi
Berg Judit: Micsoda idő!
Engler József (szerk.): Mesepelyhek
Dániel András: Kuflik! – Hangoskönyv 1.
Berg Judit: Hisztimesék / Meseleves
Bagossy László: A Sötétben Látó Tündér
Pásztohy Panka: Mentsük meg a kiskutyám!
Harcos Bálint: A boszorkánycica
Gryllus Vilmos: Vízcseppmesék
Czernák Eszter: Sárkányovi