Borikönyv 97% 80 csillagozás

Szeretem azt a nőt… A Borit!

Péterfy Bori az én életembe is a Hajolj bele a hajamba című számával robbant be és a farzsebről azóta is ő jut eszembe. Sokáig követtem a munkásságát, az egyetemi évek során elkísértek a dalai, aztán szem elől tévesztettem; most viszont, a könyv elolvasását és a Szabados Ágival való beszélgetést követően újra a rajongójává váltam.

Szeretem Boriban, hogy mer őszinte, vad és őrült lenni. Mentes mindenféle allűrtől és elkötelezett híve a magyar kultúra és művészet fenntartásának. Vállaltan rendszerellenes, kormánykritikus és felemeli a szavát a tűrhetetlen, a színházi-és kultúréletet is érintő változások ellen.

A Borikönyv nem egy tipikus regény; szemelvények összefüggő hálója, amely betekintést enged az énekes-színésznő életének legfontosabb pillanataiba. Megtudunk egy kicsit a gyerekkoráról, a tini évekről, a színházról, az utazásairól, a zenekarokról, a férfiakhoz fűződő viszonyáról, a házasságáról és az anyaságról. A „búgó Bori-hangú” fejezeteket fantasztikus illusztrációk és jó ízléssel összeválogatott fotók tarkítják, melyek közé dalszövegeket is tűzdeltek – ezeknek megismerhetjük a keletkezését és Bori akkori aktuális lelkiállapotát.

Olvasmányos, lebilincselő könyv, Tóth Júlia Éva elképesztő tehetséggel írta meg Boriról ezt a külcsínében-belbecsében ehhez a fantasztikus nőhöz illő könyvet! Kell annál nagyobb dicséret, mint hogy elkezdem újraolvasni és minden fejezet mellé meghallgatok egy Borit?! :)

Muszáj azzal kezdenem, hogy megveszek ennek a kötetnek a külsejéért.
Az, hogy a fényképek a megfelelő helyekre vannak elhelyezve, nem pedig a könyv közepére és végére 5-5 oldalban összefoglalva (gyűlölöm az olyan életrajzi könyveket!), már eleve csodálatos, de ehhez még jönnek Stark Attila csúcshangulatos illusztráció! A szokatlan, szinte kockaforma a hosszúkás lapok helyett. Hát innen indulunk, ilyen apró de sokat jelentő részletektől.

És akkor van egy remek szövegírónk, akiről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni,
meg mellé egy Borink, akiről úgy se, mert nincsenek rá szavak.

Egyszerre volt letehetetlen és nagyon-nagyon nehezen ereszthető. (Értsd: mesterségesen próbáltam lassítani a vége felé, hogy ne fogyjon el.)
Egyébként is zsánerem a jó életrajzi írás, de ez, felrobbantotta a szívemet!

Ha csak egy életrajzot olvasol idén, akkor az mindenképpen Péterfy Borié legyen! Ritkán kerül a kezembe ennyire menő, vagány, nőcis könyv, és meg is kell dicsérnem a képeket, az illusztrációkat és a tördelést is, tökéletes lett a külső. Az pedig, hogy Bori életének főbb állomásai ennyire regényesen vannak megírva, azt Tóth Júlia Évának köszönhetjük. Egyáltalán nem bulváros vagy klisés, nagyon sokan tanulhatnának tőle, hogyan kell egy ilyen műfajú könyvet igényesen megírni. Remek munkát végzett! Le se tudtam tenni annyira beszippantott ez az egész Bori-univerzum. Bepillantást nyerhetünk a gyerekkorába, hogy milyen lehet egy ennyire tehetségekkel teli családba születni. Megismerhetjük szerelmi életét és a férfiakhoz való kapcsolatát. Itt meg kell jegyeznem, hogy én is mindig a különleges egyéniségeket kerestem, aztán akárcsak Bori, én is belefutottam jó pár baromba(Bocsi :D). Végigtekintünk karrierje alakulásán, hogy ő tényleg keményen megdolgozott a sikerért. Majd anya lesz és azt is olvashatjuk, hogyan próbálja megtalálni a középutat a családja és a sztárság között, mert ő igenis egy sztár. Közben folyamatosan jelen van a zene, én szinkronban meg is hallgattam az éppen aktuális számait. Ajánlom így az olvasást, plusz élményt ad a sztorihoz.
Imádom az egész nőt, szóval tőlem rosszat ne várjatok, hogy mondjak erről a könyvről, hiszen nem is tudnék. Odáig voltam érte!

Mióta elolvastam ezt a könyvet, újra Bori-lázban égek. Imádom ezt a nőt, gimis voltam amikor a Dunántúli slágerrel berobbant az életembe, aztán Hegyalján láttam először élőben. Nagyon sok mindent átéltünk együtt, tisztán emlékszem, hogy az ötszáz villámot hallgattam a héven, amikor életem első zh-jára mentem vagy milyen romantikusnak tartottam, amikor az aktuális crushom elküldte a katapultot. A fehér éjszakákra írtam a soha be nem fejezett szakdolgozatomat, együtt mentünk dolgozni az első munkahelyemre és utána jöhetett a szétesős szédülés a pesti éjszakában. Már nem is számolom, hány koncerten voltam, jó párat a könyvben is említettek, tartottam Bori fátylát és láttam ahogy feldarabolja a bűvész. Minden fellépés egy színház, hatalmas élmény élőben látni és hallgatni őt.
Az életrajzi kötet is fantasztikus volt, végig hallottam Bori hangját a fejemben, mintha ő mesélte volna. Érdekes volt kicsit belelátni a fejébe, megtudni hogyan keletkeztek a számok. Minden rajongónak kötelező!

Imádtam, nagyon jó életrajzi könyv. A fejezet címek, a képek, a szövegek, minden összhangban vannak egymással. Milyen izgalmas élet, örülök, hogy a könyv által jobban „megismerhettem” Péterfy Borit.
Bori rajongóknak kötelező, aki nem ismeri, annak pedig erősen ajánlott.

Kedves Júlia és Bori!
Ez a könyv csodálatos lett. Köszönöm!

Ezzel a könyvvel végig kísérhetjük Borit a születésétől fogva napjainkig, megismerhetjük a fiatal és fiatal felnőtt korát, az eszméletlen mennyiségű bensőséges információval ez a könyv egy őszinte kitárulkozás.
Az írónőt dicséri a stílus, ami könnyed, olvasmányos, és konkrétan úgy éreztem magam, mintha leültem volna Borival egy kávéra (jó hosszúra – ez a könyv több mint 700 órányi, a találkozásaik alkalmával felvett hanganyagból készült!) és beszélgettünk volna egy jót.
Furcsán közel érzem magamhoz így Borit, mintha tényleg ismernénk egymást. :)
Érdekesek voltak a színházról szóló részek, és szervesen hozzátartozik ez is Borihoz, de meg kell valljam amikor az Amorf Ördögökhöz és a Love Band-hez értünk elaléltam a gyönyörűségtől :D Annyira tetszett, hogy beleláthattam a múltjukba, az meg pláne, hogy hogyan készültek a dalok, mi inspirálta az egyes szövegeket – ez óriási ötlet volt :)
A kivitelezés, az illusztrációk fantasztikusak, a rengeteg fotó úgy szintén. Az egész könyvön érződik a rengeteg belefektetett munka és a szeretet amivel készül.
Megmondom őszintén, én elolvasgattam volna még, részemről akár kétszer ilyen hosszú is lehetett volna :)
Köszönöm Tóth Júlia Évának, hogy elhozta ezt a könyvet nekünk, hogy így hozta el, imádom!

Rajongóknak (is) kötelező!

Mivel imádom Bori munkásságát, és végig kísérte az egyetemista éveimet a koncertjei-tombolás, ezért nosztalgikus élmény is volt elolvasni a könyvet. Amellett, hogy igényes megjelenésű a könyv, nagyon jók a grafikák, szép a papír (igen, tudom, gáz, dehát ez van, ez is számít), nagyon jók a fotók, a tartalomra sincs panasz. Úgy érzem, hogy többet megtudtam arról, hogy mi hajtja, mi motiválja őt, nagyon tetszett az is, ahogy az anyaságról vélekedik, és mégis, „nem lepődtem meg”, mert mindez a zenéjében, a szövegeiben is ott van. Önazonos, izgalmas nő, és az is nagy bátorság, hogy a kétségeiről, komplexusairól is őszintén vall. Bori rajongóknak kötelező!

Nagyon tetszett ez a könyv, mivel sokat hozzáadott a színésznő-énekesnő munkásságához. Betekintést nyújtott abba, hogy milyen személyiség, milyen élettapasztalatok és események formálták őt. Mi vezette erre a pályára és mi motiválja a továbbiakban.
Már a családi háttere is érdekes, szerintem művészéletre predesztinálta, már nagyon korán megmutatkozott tehetsége. Igazi művésznő, manapság is nagyon keményen dolgozik, és közben elég nehéz a személyes kapcsolatok ápolása, fenntartása. A könyv olvasása után sajnos értesültem róla, hogy a Péterfy Bori épp most válásban van :(
Összességében ráébresztett arra, hogy ugyan gyerekként én is álmodoztam az énekesnői pályáról, biztosan nem lenne való nekem ez a pálya. Mindenesetre izgalmas volt olvasni róla!

Sok életrajzi könyvet olvastam már, de ez valami zseniális! Nem száraz tényeket ír le, színes rajzok, fotók de nem egybeömlesztve, hanem adott témához berakva. Dalszövegek leírása, melyik milyen apropóból íródott.
Eddig is kedveltem Borit, ezután is fogom :)
A különcségét nagyon kedvelem, hogy nem olvad bele a tömegbe, nem akar celeb lenni. Vállalja a véleményét! Még több ilyen magyar színészre/zenészre lenne szükség!
Vannak benne politikai utalások is, teljes mértékben egyet értek minden szavával!

Bírom Borit. Láttam már 3 koncerten élőben, színházban csak egyszer, de a kedvenc terepemen, a mozgófilmen többször is. A Terápiában például újranéztem direkt miatta azt az évadot. Szóval ő egy ilyen igazi vibráló, átütő erejű szemèlyiség, aki mindenkire hat. Nem mondom, hogy nekem minden megnyilvánulása tetszik, sőt, de azért az elementáris kisugárzása miatt vitathatatlanul (fel)figyelek rá, amikor a látókörömbe kerül. Szóval kicsit dilemmáztam csak, elolvassam-e a könyvét (mert amúgy a jól megírt életrajzi írások, izgalmas élettörténetek a gyengéim), aztán úgy voltam vele, mit kéretem magam, engem ez igenis érdekel, vágjunk bele.

S hogy azt kaptam-e, amit vártam? Hát nem. Ez annál sokkal jobb, érdekesebb, mélyebb, szórakoztatóbb volt. Ez a könyv nem csak verbális, hanem vizuális ingerek kavalkádja egyben. Remek életrajzi szösszenetek alkotják, amelyekből a kívülállóknak összeáll, milyen személyiség is lehet valójában ez a Bori, mitől lett azzá, aki, és abszolút hab a tortán, hogy az aktuálisan idaillő képek, illusztrációk, dalszövegek szinesítik, teszik teljessé a történeteket. Zseniális ötlet az egész könyv és letehetetlenül beszippant. Atmoszférát teremt, ami nehezen enged el. Ha híres lennék, tuti, hogy én is valami hasonló jellegű életrajzot készíttetnék magamról.

Ami a tartalmat illeti, ez a könyv nagyon szókimondó, bátor és nyílt, sokszor leás a mélybe, analizál, ugyanakkor egy percre sem válik felszínessé vagy bulvárossá és ami a legfontosabb, van egy íve: ahogy haladunk előre az időben, úgy lehet érezni, hogy minden alter díváskodása ellenére (vagy inkább azzal együtt) Boriban is van egy elèg erőteljes törekvés a jobbra és a fejlődésre. Csinál sok hülyeséget, összeomlik néha, de aztán leporolja magát, koronát igazít és megy rendületlenül előre a maga útján. És ettől érzi az olvasó szimpatikusnak akkor is, ha amúgy tök másképp gondolkodik.

És még egy személyes adalék: tegnap, miután elolvastam a könyvet, az jutott eszembe, úgyis még a hatása alatt vagyok meg úgyis péntek este van, megmutatom a kislányomnak Boriék számait, aztán rázzuk együtt arra egy kicsit. Kivettem a hűtőből egy már korábban kinyitott fehérbort és töltöttem magamnak egy pohárral. Épp tartottam a kezemben, amikor felcsendült a Labambában az a rész, hogy “kezembe chardonnay”. Ránéztem hirtelen az üvegre: az is chardonnay volt. Óriásit nevettem, hogy ilyen a világon nincs. Szóval ennyit a karmáról/véletlenekről/ki hogy hívja.:-)