Habár a halálbüntetés a magyar jogrendszerből – úgy tűnik – végérvényesen eltűnt,
mégsem érdektelen a kérdést behatóbban tanulmányozni. Az egyik ok, amely miatt a
halálbüntetés a mélyebb vizsgálatra érdemes, az, hogy ez a jogintézmény egyike a legrégibb
jogintézményeknek; amióta az emberek közösségekben élnek, azóta létezik a közösség
egészét alapjaiban sértő cselekményekre a halálbüntetés is. A történelem folyamán minden
korszakban és majd minden társadalomban egészen a XVIII-XIX. századig ez volt az
uralkodó büntetési nem, ezért a halálbüntetés intézménye pusztán jogtörténeti jelentőségére
tekintettel is megérdemel egy alapos és átfogó bemutatást. A másik ok pedig, amely a kérdés
részletes körüljárását indokolja, az a tény, hogy – noha gyakorlatilag Európa egészében,
köztük a 23/1990. (X. 31.) AB határozat következtében Magyarországon is a halálbüntetés
alkalmazása megszűnt – a világ országainak többségében (köztük több… (tovább)
A halálbüntetés filozófiája és kortárs jogelméleti kérdései 0 csillagozás
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Albert Gábor: Védekező halálraítéltek ·
Összehasonlítás - Arthur Koestler: Egy mítosz anatómiája ·
Összehasonlítás - Sándor Judit (szerk.): Abortusz és… ·
Összehasonlítás - Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából ·
Összehasonlítás - Horváth Sándor: Tulajdonjog ·
Összehasonlítás - Takács Péter – Kelemen Miklós (szerk.): Est quadam prodire tenus ·
Összehasonlítás - Horváth Barna: Az erkölcsi norma természete ·
Összehasonlítás - Finszter Géza – Kőhalmi László – Végh Zsuzsanna (szerk.): Egy jobb világot hátrahagyni… ·
Összehasonlítás - Cs. Kiss Lajos – Karácsony András (szerk.): A társadalom és a jog autopoietikus felépítettsége ·
Összehasonlítás - Cesare Beccaria: Bűntett és büntetés ·
Összehasonlítás