Jövedelemeloszlás 0 csillagozás

1987 ​és 2003 között, a gazdasági rendszerváltás kezdetétől az uniós csatlakozásig alapjaiban változott meg a jövedelem eloszlás rendszere Magyarországon. Ez a könyv ennek a folyamatnak az első, a teljes időszakot átfogó, rendszerezett adatgyűjtésre épülő összefoglalása.
A szerző a teljes jövedelem-eloszláson belül kiemelt figyelmet szentel a legfontosabb társadalmi csoportoknak: a szegénység, a középrétegek és a magas jövedelműek helyzetelemzésének.
Az egyenlőtlenségek első nagymérvű növekedése 1987 és 1992 között következett be, egy második hullám a kilencvenes évek közepére tehető. Amikor nőttek az egyenlőtlenségek, az általában amiatt volt, mert növekedett a középrétegek és a legmagasabb jövedelmű csoportok közötti távolság.
Az időszak elején a társadalom munkához jutási esélykülönbségei, a kilencvenes évek során viszont egyre inkább az iskolázottság eltérései szabták meg a jövedelmi skálán való elhelyezkedést. Az állami jóléti újraelosztás általában és… (tovább)

1987 ​és 2003 között, a gazdasági rendszerváltás kezdetétől az uniós csatlakozásig alapjaiban változott meg a jövedelem eloszlás rendszere Magyarországon. Ez a könyv ennek a folyamatnak az első, a teljes időszakot átfogó, rendszerezett adatgyűjtésre épülő összefoglalása.
A szerző a teljes jövedelem-eloszláson belül kiemelt figyelmet szentel a legfontosabb társadalmi csoportoknak: a szegénység, a középrétegek és a magas jövedelműek helyzetelemzésének.
Az egyenlőtlenségek első nagymérvű növekedése 1987 és 1992 között következett be, egy második hullám a kilencvenes évek közepére tehető. Amikor nőttek az egyenlőtlenségek, az általában amiatt volt, mert növekedett a középrétegek és a legmagasabb jövedelmű csoportok közötti távolság.
Az időszak elején a társadalom munkához jutási esélykülönbségei, a kilencvenes évek során viszont egyre inkább az iskolázottság eltérései szabták meg a jövedelmi skálán való elhelyezkedést. Az állami jóléti újraelosztás általában és összességében csökkentette az egyenlőtlenségeket, de ennek a mértéke időben és a jóléti programok természetétől függően hullámzott.
A legmagasabb és a legalacsonyabb jövedelmek közötti különbségek mértéke az uniós csatlakozás időpontjában ahhoz hasonlatos, amit a kontinentális európai országokban találhatunk. A rendszerváltás másfél évtizedének alapos ismerete segíthet megérteni, hogy mit várhatunk e téren az uniós csatlakozás első évtizedében.
Az adatok iránt érdeklődők az eddigi legátfogóbb idősorokat találják a könyvben. Akik az adatok magyarázatai mögé szeretnének látni, azoknak viszont a bőséges elméleti és módszertani fejezetek áttekintését ajánljuk.