A ​kalászok lehajolnak 0 csillagozás

Tóth István: A kalászok lehajolnak

Tóth István gondolati líránk egyik legérdekesebb képviselője. A klasszikus versformák ápolásával hajdani költőmesterek hagyományait, hangulatát őrzi – de tartalmában mai költő, akit életérzései és mondanivalója a szocializmust építő néphez fűznek. Csiszolt formanyelve és kifejező ereje segíti, hogy a legelvontabb, legbonyolultabb lelkiállapotokat, gondolatokat – lírai közkinccsé, építő hatássá formálja. Lírájának fő problémái azok a nagy emberi érzések, melyek a szocializmusban válhatnak először széles néptömegek uralkodó eszményeivé: a szülőföld, a haza szeretete, az építés öröme, a népek testvéri összetartozása. Ez újabb kötete, amelynek A kalászok lehajolnak szimbolikusan jelentéses címet adta, első kötetéhez mérve jelentősen gazdagabb, mélyebb, s élményt jelent a versolvasó közönségnek azért is, mert szinte egész eddigi költői pályáját feltárja művészi fejlődése és elért eredményei tekintetében.

>!
Irodalmi, Bukarest, 1961
128 oldal · keménytáblás

Hasonló könyvek címkék alapján

Lelkünkből, szeretettel
Weöres Sándor: Télköszöntő
F. Nagy Gábor: Gólyafészek
Pósa Lajos: Pósa bácsi legszebb téli versei Karácsonyra
Brátán Erzsébet: Decemberi varázslat
Zsoldos Árpád – Zsoldos Adrienn (szerk.): A tél ölelésében
Bakos József (szerk.): Ajándék
Hajnal Éva (szerk.): Angyalhangok
Tornay András: Decemberi ablak
Mentovits Éva – F. Nagy Gábor: Téli derű