A Magyar Tudományos Akadémia Lendület Szent Korona Kutatócsoportjának új kötetében Tóth Gergely arra a kérdésre keresi a választ, hogy a 16-18. században Luther és Kálvin honi követői, a legjelentősebb protestáns gondolkodók és történetírók hogyan viszonyultak első királyunkhoz és a Szent Koronához. Az erőteljes katolikus múltszemlélet ellenében hamarosan kialakult egy alternatív Szent István- és Szent Korona-értelmezés a protestáns oldalon. A 17. század elején az evangélikus koronaőr, Révay Péter felfedezte a bizánci császárok zománcképeit a magyar koronán, s ennek alapján kijelentette, hogy a felségjelvényt nem a pápa, hanem Nagy Konstantin császár készíttette. A református Kocsi Csergő János pedig nem sokkal később arra a következtetésre jutott, hogy a magyarságot eredetileg görög papok térítették meg, és Szent István tiszta hite is ennek köszönhető. A szétágazó elméleteket végül az evangélikus Schwarz Gottfried fogta össze a 18. század közepén, aki frontális támadást indított… (tovább)
Szent István, Szent Korona, államalapítás a protestáns történetírásban (16-18. század) 0 csillagozás
Várólistára tette 2
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hahner Péter: Az USA elnökei 94% ·
Összehasonlítás - Badiny Jós Ferenc: Sorsdöntő államalapítás ·
Összehasonlítás - Tihanyi István: István és Orseolo Péter ·
Összehasonlítás - Szabó Péter: A magyar állam születése ·
Összehasonlítás - Kristó Gyula: Levedi törzsszövetségétől Szent István államáig ·
Összehasonlítás - Makkay János: Császár vagy pápa – császár és pápa ·
Összehasonlítás - Péter Katalin: A reformáció: kényszer vagy választás? ·
Összehasonlítás - Csomor Lajos: Szent István koronája nyomában ·
Összehasonlítás - Marczali Henrik: Szent István királysága ·
Összehasonlítás - Szabó Géza – Marics József – Enzsöl Ellák – Virányi Ottó – Tóth Péter Domonkos – Kovács István – Koós Gyula – Legédy Péter: A honalapító szent István ·
Összehasonlítás