„Puszi ​Kádár Jánosnak” 5 csillagozás

Tóth Eszter Zsófia: „Puszi Kádár Jánosnak”

1970. ​április 1-jén a Budapesti Harisnyagyár Felszabadulás brigádjának tagjai izgatottan várakoztak a Parlamentben, hogy átvegyék az Állami Díjat, amelyet szocialista brigádjuk teljesítményeinek elismeréséül adományozott nekik az állam. Miután a kitüntetést megkapták, hivatalosak voltak az április 4-i parlamenti fogadásra is…
Az ünnepségsorozat a Parlamentben nem fejeződött be: a gyári április 4-i ünnepségen az első sorba ültették, és az ünnepi beszédben külön felköszöntötték őket. A kilenc munkásasszony életében talán ez volt az egyetlen pillanat, amikor úgy
érezhették: a szocialista államban mindenki egyenlő, mindenki számára azonosak a lehetőségek. Ekkor már évtizedek óta dolgoztak betanított munkásként a Budapesti Harisnyagyár formázóműhelyében…

Tóth Eszter Zsófia könyve elsősorban azokon az életútinterjúkon alapul, amelyeket a brigád tagjaival, férjükkel, munkatársaikkal, főnökeikkel készített 1999 és 2004 között. A visszaemlékezők három – húszas,… (tovább)

>!
Napvilág, Budapest, 2007
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 9639350908

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

Nienna001 P>!
Tóth Eszter Zsófia: „Puszi Kádár Jánosnak”

Kiváló szakkönyv! Egy munkásnőkból álló brigádot választott ki Tóth Eszter Zsófia, amely csoportot sokféle forrás alapján (interjúk, brigádnapló, Budapesti Harisnyagyár újságja, rendőrségi jegyzőkönyv, újságcikkek stb.), számos szempont alapján elemzett, jól emészthető stílusban. A bevándorlás témakörével kezdte, milyen életstatégiákat követve kapaszkodtak meg a fővárosban a vidékről betelepedett lányok. A következő lépés az otthonteremtés, ami a korabeli lakásviszonyok között korántsem volt egyszerű dolog. Volt akinek kiutaltál, volt aki lakástfoglalt, volt aki eltartási szerzősdét követően örökölt, de minden munkásnő és családja megküzdött, és sikeresen otthont teremtett magának. A szomszédsági kapcsolatok, amibe a pletykálkodás, de a kölcsönös segítségnyújtás is belefértl, Óbuda átalakítása után pedig az új helyzetről is írt Tóth. A brigád kitüntetést kapott, állami díjat, ehhez kapcsolódva újabb források termelődtek, de ez csak járulékus haszon a történésznek, a brigádtagoknak ez anyagi előnyöket jelentett: van, aki a kapott pénzből Trabantot vett, más egyéb tartós fogyasztási cikkekbe fektetett. A fogyasztás és a párttagság is külön fejezetet kapott a könyvben, az utolsó két fejezet pedig a vallással és túlvilágképpel illetve a férfi és női nemi szerepekről az életút elbeszélésekben. Az utolsó fejezetben az eltérő ideáloktól indít, amit vidéken illetve már a városba kerülve tapasztaltak. Az új helyen az új normaadók: a szomszédok, munkaadók, munkatársak,
meg áttételesen füzetes regények, női magazinok, filmek, a rádió majd a televízió. Ami hiányzott a végéről az egy összegzés.
Összességében nagyon tetszett a könyv, amint lesz lehetőségem rá, be fogok szerezni egy saját példányt.

Szilvi_F>!
Tóth Eszter Zsófia: „Puszi Kádár Jánosnak”

Remek korrajz a 70-es évekről a könnyűiparban dolgozó munkásnők életének bemutatásán keresztül. Anyukám is tagja volt egy hasonló szocialista brigádnak vidéken, de ők sokkal menőbb nevet találtak a Felszabadulásnál: Angela Davis Szocialista Brigád!:)
Elkezdtem interjút készíteni vele…


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

A nő teste fokozottabb társadalmi kontroll alatt áll, mint a férfitest, hiszen a nőnek életútja során meg kell felelnie az „ideális nővel” szemben támasztott elvárásoknak, amelyek nagy része épp abban reprezentálódik, hogy mennyire tartják szépnek a testét.

29. oldal

Lunemorte P>!

[…] a Nők Lapja című hetilap még 1969-ben is úgy ábrázolta a nagyvárosban munkát vállaló fiatal falusi lányokat, mint akiket a városban csak az öltözködés érdekel. Könnyen válhatnak belőlük olyan „alkalmi babák”, akik bár modern „cuccokban” járnak, de nagyon hiszékenyek: „elájulnak” attól, ha udvarlójuknak autója van, és az sem érdekli őket, ha emellett többgyerekes családapa.

29. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Balázs Apor: Láthatatlan tündöklés
Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve
Csoma Mózes: Koreaiak Magyarországon az 1950-es években
Jaap Scholten: Báró elvtárs
Bob Dent: A vörös város
Pritz Pál: 100 év
Géczi János: Vadnarancsok
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Romsics Ignác: Magyarország története