Szex ​és szocializmus 32 csillagozás

Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Délegyházi nudistastrand, NDK-s turistalányok a Balatonon, Postinor tabletta, botrányos szépségkirálynő-választás, prostitúció, nyitott házasság, szex a magyar filmekben, Veres doktor az Ifjúsági Magazinban – és mindezek hátterében a szocialista erkölcs. Egy mára már letűnt korszak, amelyben pornóújsághoz jutni csak csempészve lehetett. E témákról szól a kötet, sok fényképpel.

Célunk, hogy az olvasó megismerje, mit és hogyan lehetett a szexualitásról beszélni, milyen volt a szexuális felvilágosítás. Reméljük, aki átélte a kort, saját kellemes emlékeit is újraélheti az olvasás során, aki meg nem, az bepillantást nyerhet egy olyan világba, ahol a fiataloknak az ismerkedés is komoly gondot jelentett néha, olyannyira, hogy az Ifjúsági Magazin társkereső rovatot is működtetett e célból.

>!
Libri, Budapest, 2014
184 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789633102916
>!
Libri, Budapest, 2014
184 oldal · ISBN: 9789633104156

Enciklopédia 14


Kedvencelte 1

Most olvassa 3

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Alvarando P>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Az alapos munkával megírt könyv sokkal több annál, mint amit a címe sugallna az olvasónak. Aki egy sikamlós sztori olvasására gondolna a cím alapján, hatalmasat fog csalódni a könyvben. A szerzők szinte minden szemszögből körüljárták a témát, a népesedéspolitikától kezdve az abortuszon át egészen a naturista mozgalomig. Olvashatunk a korszakban köttetett házasságok különlegességeiről, külön kitérnek a szerzők az 1974. évi I. törvényre, amely a férjhez ment nők névviselését szabályozta. A kötet egyik legérdekesebb része az Ifjúsági Magazin bemutatása, amelyből nem hiányozhat Veres Pál rovata sem és szóba kerülnek a legfontosabb témák, amelyekkel a magazin foglalkozott. Külön fejezetet szenteltek a korszakbeli prostitúciónak, amelyet a rendőrség és a korabeli szociográfiák szemszögéből mutatnak be. Az 1985-ös szépségverseny is központi helyet kap a könyvben, amelynek külön érdekessége, hogy a döntőbe jutott még két élő résztvevő szemszögéből is megismerhetjük az esemény történetét. Képet kaphatunk arról is, hogy a korszak főbb filmjeiben hogyan ábrázolták a szexualitást, illetve a másság megjelenítését két film alapján ismerhetjük meg. A könyvet a keletnémet lányok balatoni kalandjai zárják. Külön érdeme a könyvnek, hogy a szerzők szinte minden fejezet elején bemutatják, milyen módszerrel dolgozták fel az adott témát. A szöveget képek egészítik ki, amely még érdekesebbé teszi az olvasmányélményt. Egyetlen negatívum a mindössze 160 oldalas terjedelem, amely miatt túl gyorsan végezhetünk a könyvvel. A könyv ajánlható bárkinek, akit érdekel a Kádár-korszak társadalomtörténete!

Nienna001 P>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Szakkönyv ennyire még sosem kötött le. Ez az első könyvem a szerzőtől, de egyáltalán nem bántam meg, hogy levettem a könyvtár polcáról. Nem megy bele nagy részletességgel a témákba, de figyelemfelkeltésre pontosan elég. Nem vagyok otthon ebben a korszakban, én még nem is éltem az 1985-ös szépségverseny idején, újdonság volt az Ifjúsági Magazinról olvasni. A szüleimtől rákérdeztem, hogy ők olvasták-e ezeket, mondták, hogy igen.

Felnőtt az a korosztály, akik már a rendszerváltozás után születtek.

Carmilla >!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Korrekt könyv, alaposan körüljárja a témát. Sok kis extra érdekességgel is szolgált, pl. megtudtam, hogy Ráday Mihály egy 1968-as, NDK-beli nudistastrandon töltött időszak alatt és hatására növesztett és kezdett szakállat viselni, és hogy a Mielőtt befejezi röptét a denevér c. filmet egy éjszakai rádióműsorban (Szilágyi János: Halló, itt vagyok) elhangzott igaz történet ihlette.
    Nekem a képek minősége és kötetbe szerkesztése nem tetszett; érdemes lett volna az IM oldalpárjait is fotózás helyett beszkennelni inkább, – de sajnos elmondható, hogy a képszerkesztés összességében is átgondolatlan és teljes amatörizmust sugároz.

bokanyie>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Ennél átfogóbb és összefüggőbb könyvre számítottam, csak néhány szeletét emelte ki a tejes képnek.

Zazka>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Ez most nem volt olyan érdekes, mint a Kádár leányai, a szerző csak bele-belekap a témákba. Inkább ötletadó volt számomra, hogy milyen filmeket nenézzek meg, milyen témák érdekelhetnek még a kérdéskörben. Kifejtve viszont egyik sem volt nagyon. Sajnálom, picit csalódás volt, pedig nagy örömmel kezdtem bele.

MortuusEst>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Az igazat megvallva.. nem erre számítottam.
Kicsit száraz olvasmány ez nekem az a helyzet. Mit szépítsem? Unalmas.

2 hozzászólás
Lada_Girl>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Érdekes volt, de mégsem… Van benne egy csomó törvény, meg miegymás, dokumentumokra hivatkozik, de közben magát a dokumentumot nem teszi bele. Újságoknál is példálózik esetekkel, de maga az eset nincs leírva. Kicsit több személyes interjú, élmény sokat dobott volna az olvashatóságon.
(Ez nem volt túl értelmes vélemény, de remélem, valamennyi átmegy belőle.Bocsi)

miaulait>!
Tóth Eszter Zsófia – Murai András: Szex és szocializmus

Régóta szemeztem ezzel a könyvvel a könyvudvarban. Nagyjából olyan volt, amilyenre számítottam: áttekintés a Kádár korszak szexualitáshoz való viszonyáról. Tetszett, hogy foglalkozik a prostitúcióval, a szépségkirálynő választással és más témákkal, amikre nem gondoltam volna „szex” körbe tartozó témákként, pedig nagyonis azok. Amit negatívumnak tartok, az a források szűkössége egy-egy fejezetben. Van, hogy kizárólag Nők Lapja és IM cikkek elemzésével foglalkozik a szerző, ami nyilván kevés a korabeli közbeszéd/gondolkodás megértéséhez. Összességében jó olvasásélmény, de szakmainak túl kevés, szórakoztató irodalomnak meg túl szakmai. Egy 160 oldalas kötetbe nagyjából ennyi fér bele, éppenhogy elég ahhoz, hogy kedvet adjon a függelékben megjelölt könyvekhez.


Népszerű idézetek

Carmilla >!

[…] Csók elején nem érdemes kapkodni. Ne azt képzeljék a fiatalok, hogy „egy asztalhoz rögzített pohárból kell kinyalni a mézet”.

75. oldal, Régi és új - tabuk és a szexuális erkölcs (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: csók
Carmilla >!

    Bár már az ókori görögök számára is természetesnek számított a meztelen fürdőzés, a modern naturista és nudista mozgalom előfutárának a Paul Zimmermann által Lübeck mellett 1903-ban létrehozott Freilich Park elnevezésű helyet tekinthetjük – hangsúlyozta Klaniczay Gábor a nudizmusról szóló esszéjében. A mozgalom híveinek nem volt szabad húst és alkoholt fogyasztaniuk és dohányozniuk.

146-147. oldal, FKK mozgalom az NDK-ban (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: 1903 · nudizmus
3 hozzászólás
Carmilla >!

[…] Generációs kifejezéssé vált például a „Kelenföldnél kiszállok”, amelynek eredeti változata 1979 júliusában jelent meg az Ifjúsági Magazinban.

66. oldal, Megszólalási módok (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: 1979 · Ifjúsági Magazin
Carmilla >!

[…] A „Szűz férfi” jeligéjű hozzászóló büszke volt arra, hogy tizenkilenc évesen szűz volt, pedig nem „nyomorék, beteg és rút”, „csak igényes”, aki nem akarja, hogy „olcsó libák bemocskolják”, hanem a „tiszta, gyöngéd, értelmes, igazi nőre” várt.

71. oldal, Fontosabb vitasorozatok (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: szüzesség
Carmilla >!

[…] A toplessező nők a Palatinuson arra panaszkodtak az újságírónak, hogy a tucatnyi lányt kb. 50 férfi vette körül, akik csak akkor nem bámulták őket, ha beálltak a büfésorba, mert elfogyott a sörük.

75. oldal, Régi és új - tabuk és a szexuális erkölcs (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: sör
Carmilla >!

[…] Ugyancsak a két világháború között vált sokak számára vonzóvá az utópista szocialista Adolf Koch nevéhez köthető Frei Körper Kultur mozgalom, amely a meztelen tornázást népszerűsítette. A mozgalom antialkoholista, dohányzásellenes és antimilitarista volt, valamint küzdött a házasságon kívül született gyermekek egyenjogúsításáért.

147. oldal, FKK mozgalom az NDK-ban (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Koch
Carmilla >!

Az 1957-ben indult Magyar Ifjúságnak és az 1965-ben debütáló Ifjúsági Magazinnak majd harminc évig nem volt vetélytársa. A két sajtóorgánumot összehasonlítva úgy tűnik, hogy az IM – a rendszer korlátozott nyilvánosságához képest – szélesebb körűen és színesebben tájékoztatta a fiatalokat a hazai és a külföldi popzene aktualitásairól, hasábjain lehetett olvasni először Magyarországon a Rolling Stonesról, külön divatrovat szólt a korabeli trendekről. Több ízben vitasorozatot kezdeményeztek a csövesekről, a punk-jelenségről, de tudósítottak a délegyházi nudistastrand létrejöttéről és a topless engedélyezéséről a kijelölt budapesti strandokon.

56-57. oldal, A lap (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: 1957 · 1965 · The Rolling Stones
Carmilla >!

    Az örömlányok természetesen feladatnak látják az aktus lebonyolítását, ahogy a K1 szereplője fogalmaz, ő kétszer élvez, egyszer, amikor a „vendég” odaadja a pénzt, másodszor, amikor távozik. Egy másik nyilatkozó egyértelműen munkaként definiálja a prostitúciót: „A férfi fizet, a nő elrakja a pénzt, mert megdolgozik érte, ez is egy munka. Aztán a nőket megbüntetik. A férfiak szabadon szaladgálnak.”

99. oldal, A szociográfiák szerint a prostitúció (Libri, 2014)

1 hozzászólás
Carmilla >!

[…] Az Esti Hírlap kritikusa a magánéleti és a politikai szál párhuzamos megjelenítését azért nem tartotta szerencsésnek, mert szerinte a homoszexualitás társadalmi elfogadtatása, a tényfeltáró újságírás és az „igazság bajnoka” szerepben megnyilatkozó Éva olyan messze van a valóságtól, mint az az 1968-as párizsi diákkövetelés, hogy égjenek éjszaka is a lámpák a közparkokban.

136. oldal, Egymásra nézve /1982/ (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: 1968 · homoszexualitás
Carmilla >!

    A közbeszédben a teljes, vagyis az együtt élő apából, anyából és gyerekekből álló családot pozitív értékként jelenítették meg, az egyszülős családot pedig „csonka családként” aposztrofálták. Nézzünk néhány példát a Nők Lapjából! Egy 1966-os, csecsemőgyilkos anyáról szóló cikkből idézünk: „Mi természetesen azt valljuk, és az élet is azt bizonyítja, hogy a gyermek csak a családban, az anya és az apa együttes szerető gondoskodása révén nőhet fel boldogan, és válhat belőle kiegyensúlyozott ember.”

35. oldal, Az "egész család" és "csonka család" (Libri, 2014)

Kapcsolódó szócikkek: család

Hasonló könyvek címkék alapján

Aczél Endre: Acélsodrony – A hetvenes évek
Tábori Kornél – Székely Vladimir: Az erkölcstelen Budapest
Zombori Attila: Szexpiaci körséta
Horváth Sándor: A kapu és a határ: mindennapi Sztálinváros
Gyáni Gábor – Kövér György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig
Szécsi Noémi – Géra Eleonóra: A budapesti úrinő magánélete
Aczél Endre: Acélsodrony – A hatvanas évek
Papp Réka Kinga: Aki kurvának áll
Mikó Zsuzsanna: A terror hétköznapjai