Hidak Tolna megyében 1 csillagozás
Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.
Enciklopédia 6
Helyszínek népszerűség szerint
Népszerű idézetek
Szekszárdon két téglaboltozat feltétlenül említést érdemel: az 1924-ben épített téglaboltozat, a Bálint híd és a Babits Emlékház melletti hasonló boltozat, melynek mellvédjén a költő próbálgatta bátorságát, s ezt meg is írta A gólyakalifában. Az utcáról is, no meg az emlékről is Babits hídnak illő nevezni ezt a hidat.
31. oldal
A várost [Szekszárd] a tőle nyugatra lévő hegyekről lezúduló Séd patak osztja ketté, mely a város területén széles és mély völgyeletet alkot. Ennek a torrens jellegű vízfolyásnak régebben csupán csekélyebb méretű árka volt, melynek áthidalására nem volt szükség, sem igény. Egyetlen kisméretű hidja volt a város Duna felőli részén, a mai 56. sz. főút elődje számára. A patak azonban ezt az árkot fokozatosan kimosta és mélyítette, eleinte csak kisebb mértékben. A torrens eróziós munkája felgyorsult akkor, amikor a Szekszárd feletti enyhe lejtésű, erdős hegyoldalon szőlőt telepítettek. A terület esővízei a természet adta tárolás nélkül egyre nagyobb tömegben ömlöttek az árokba, mosták el a partjait, azt mind jobban bővítették.
A 18. század végén a megnövekedett vízmennyiség mind nagyobb területeket öntött el a vársomag közelében, ahol a főutat csak az említett kisméretű hidnyílás ívelte át, mely a vízet felduzzasztotta. […] Ugyanakkor a Séden való átjárás iránti igények is megnövekedtek, úgyhogy az árok áthidalására a város belső területén is hidat kellett építeni. […]
Új lakótelepek keletkeztek, melyeket a Séd egyre szélesedő árka ekülönített a középkori városmagtól. A további rongálások elébe vágva a város a patak szabályozását határozta el és azt az 1926-28. években végre is hajtotta. E program keretében 8 gát és 2 híd épült.
128-130. oldal
A Hármas híd építése
[…] Szent János-szobrot állítottak párkányára védelmül. A megye más átkelőhelyein is gyakori szent kerek hatvan évig jól őrízte posztját, hanem akkor, 1856-ban hatalmas vihar verte le talapzatáról, s úgy elsodorta, hogy többé nem akadtak nyomára. […] 1888-ban néhány hónap alatt megépítették – a két oldalsó gyaloghíd miatt – Hármas hídnak nevezett acélszerkezetű hídat. A Szekszárd Vidéke híven tudósított az átadásról is. “ A szekszárdi Szent János vashíd próbája hétfőn este (1888. július 23-án) ment végbe.”
A Hármas híd néven fogalommá vált szerkezet egy évszázadig jelentett a szekszárdiak számára tájékozódási pontot: előbb nyugati része tűnt el a Séd patak lefedésével, utolsó maradványai pedig 1993-ban a keleti rész lefedésével.
155. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Szabó Géza (szerk.): Múlt és jelen Bölcskén ·
Összehasonlítás - Kernné Magda Irén – Bencze Barnabás – Kövi Gergő: Képeskönyv ·
Összehasonlítás - Ékes László (szerk.): Szent János és Pál kápolna, Szekszárd ·
Összehasonlítás - Szabó Géza (szerk.): Tolna ·
Összehasonlítás - Glósz József: Kölesd ·
Összehasonlítás - Dobos Gyula (szerk.): Tanulmányok 4. ·
Összehasonlítás - Végh József – Ördög Ferenc – Papp László (szerk.): Tolna megye földrajzi nevei ·
Összehasonlítás - V. Kápolnás Mária (szerk.): Szekszárd, ahol élünk ·
Összehasonlítás - Freund György (szerk.): Tolna-Mözs ·
Összehasonlítás - Kordos Szabolcs: Egy város titkai 95% ·
Összehasonlítás