Hidak ​Tolna megyében 1 csillagozás

Tíz év alatt (1884-1894) kilenc jelentős rácsos hídszerkezet épült, s 1900-ban elkészült a legnagyobb múltú átkelőhely – Szekszárd-Palánk – hídja is, melynek nyílása a legnagyobb 50,0 m.

33. oldal

Szekszárdon két téglaboltozat feltétlenül említést érdemel: az 1924-ben épített téglaboltozat, a Bálint híd és a Babits Emlékház melletti hasonló boltozat, melynek mellvédjén a költő próbálgatta bátorságát, s ezt meg is írta A gólyakalifában. Az utcáról is, no meg az emlékről is Babits hídnak illő nevezni ezt a hidat.

31. oldal

A várost [Szekszárd] a tőle nyugatra lévő hegyekről lezúduló Séd patak osztja ketté, mely a város területén széles és mély völgyeletet alkot. Ennek a torrens jellegű vízfolyásnak régebben csupán csekélyebb méretű árka volt, melynek áthidalására nem volt szükség, sem igény. Egyetlen kisméretű hidja volt a város Duna felőli részén, a mai 56. sz. főút elődje számára. A patak azonban ezt az árkot fokozatosan kimosta és mélyítette, eleinte csak kisebb mértékben. A torrens eróziós munkája felgyorsult akkor, amikor a Szekszárd feletti enyhe lejtésű, erdős hegyoldalon szőlőt telepítettek. A terület esővízei a természet adta tárolás nélkül egyre nagyobb tömegben ömlöttek az árokba, mosták el a partjait, azt mind jobban bővítették.
A 18. század végén a megnövekedett vízmennyiség mind nagyobb területeket öntött el a vársomag közelében, ahol a főutat csak az említett kisméretű hidnyílás ívelte át, mely a vízet felduzzasztotta. […] Ugyanakkor a Séden való átjárás iránti igények is megnövekedtek, úgyhogy az árok áthidalására a város belső területén is hidat kellett építeni. […]
Új lakótelepek keletkeztek, melyeket a Séd egyre szélesedő árka ekülönített a középkori városmagtól. A további rongálások elébe vágva a város a patak szabályozását határozta el és azt az 1926-28. években végre is hajtotta. E program keretében 8 gát és 2 híd épült.

128-130. oldal

A Hármas híd építése
[…] Szent János-szobrot állítottak párkányára védelmül. A megye más átkelőhelyein is gyakori szent kerek hatvan évig jól őrízte posztját, hanem akkor, 1856-ban hatalmas vihar verte le talapzatáról, s úgy elsodorta, hogy többé nem akadtak nyomára. […] 1888-ban néhány hónap alatt megépítették – a két oldalsó gyaloghíd miatt – Hármas hídnak nevezett acélszerkezetű hídat. A Szekszárd Vidéke híven tudósított az átadásról is. “ A szekszárdi Szent János vashíd próbája hétfőn este (1888. július 23-án) ment végbe.”
A Hármas híd néven fogalommá vált szerkezet egy évszázadig jelentett a szekszárdiak számára tájékozódási pontot: előbb nyugati része tűnt el a Séd patak lefedésével, utolsó maradványai pedig 1993-ban a keleti rész lefedésével.

155. oldal