Tóth Csaba (szerk.)

Fantasztikus ​világok 47 csillagozás

Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Szuperhősök, ​varázslók, jedik – sok mindenben különböznek tőlünk. A világok, amelyeket benépesítenek, mégis hasonlóak Földünk társadalmaihoz. E világok társadalmi és politikai kérdéseibe kalauzol el ez a könyv, ami Tóth Csaba A sci-fi politológiája című, nagy sikerű munkájának folytatása.
Hogyan kell megszervezni egy sikeres lázadást az elnyomó Galaktikus Birodalommal szemben? Indokolt volt-e a Trónok harcának Vörös Nászában a szószegő Starkok legyilkolása? Hogyan reagálna Földünk, ha hirtelen idegenek, netán zombik támadnák meg országainkat? E kérdések csak ízelítők azok közül, amelyekről ebben az antológiában olvashatunk.
A kötet tizenöt szerzője – a hazai társadalomtudomány, a közéleti elemzés és a tudományos-fantasztikus újságírás legjobbjai – megannyi izgalmas világba kalauzol el, hogy olyan összefüggésekre mutassanak rá, amelyek könnyen elkerülhették figyelmünket, miközben lézerkardok összecsapására, vámpírok és vérfarkasok küzdelmére, vagy éppen Batman… (tovább)

A művek szerzői: Hoffman István, Kisteleki Károly, Sík Endre, Pintér Bence, Török Gábor

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Képzelet és tudomány Athenaeum

>!
Athenaeum, Budapest, 2017
400 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632936710
>!
Athenaeum, Budapest, 2017
400 oldal · ISBN: 9789632930602

Enciklopédia 1


Kedvencelte 2

Most olvassa 7

Várólistára tette 91

Kívánságlistára tette 76

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

mcgregor P>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Figyelemfelkeltő, bár elég egyenetlen válogatás, de igen támogatandó az alapötlete, hogy beengedje a tudományos elemzést, vagy legalábbis a tudományos természetű elemzést a popkultúra releváns területeire. Ebből egy érdekes kombináció született, ami azonban magán hordozza a különböző szerzők eltérő íráskészségét ugyanúgy, mint a témák érdekességének jelentős szórását.
Tóth Csaba írása a Csillagok Háborúja Köztársaságának az átalakulásáról – Birodalommá válásának (d)evolúciójáról – ugyanúgy szól, mint a lázadók csoportjainak a Zsivány egyesben ábrázolt eltérő politikai elképzeléseinek elemzéséről. De az egyik legjelentősebb gondolatfutamában azt fejti ki, hogy a Halálcsillagnak a saját népe elleni bevetésével, a látszólagos siker ellenére, milyen alapvető politikai hibát vétett a Birodalom.
Hoffmann István jogi megközelítése a szervezet erejéről és a hatalom kérdéseiről egy nagyon alapos írás, mindazonáltal a Battlestar Galacticára vonakozó megállapítások esetében kénytelen hosszas leíró részekkel képbe hozni az esetleges laikus olvasókat is, ami által veszít a lendületéből.
Különösen a Star Wars iránt érdeklődők számára lehet izgalmas Földi Bence írása, amely az intézményesített félelem, a közigazgatási átszervezés és a politikai-katonai doktrínák tekintetében is igen átfogó képet ad erről az univerzumról.
Számomra az első igazi meglepetést Czeglédi Zoltán elemzése okozta a Batman-filmekről. Szokatlan megközelítés, kifejezetten egyedi hangvétel, jól használható információ rendszerező táblázatok. A filmbeli közelharcok ábrázolásának változása mellett egyúttal a Batman karakter folyamatos átalakulását is remekül összefoglalja és nem fél sarkos véleményt megfogalmazni. Nagyon jó írás.
Zsótér Indi Dánielnek A beavatottról szóló írásával kapcsolatban sajnos eleve elfogult voltam, mert tökéletesen hidegen hagy ez a történet. Azért elolvastam becsülettel, de nem keltette fel az érdeklődésemet se a film, se a könyvek iránt. Amit viszont a javára írok, az a Pénzre váltható énkeresés elnevezésű rész, mert jól leírja a coming of age és a young adult filmek és könyvek mai sikerének alapját.
Zotter Judit szövege volt számomra a mélypont. Azzal a kínos felismeréssel ruházza fel az olvasót, hogy a szöveg írója számára létező valóság a zombi- és vámpírjogok kérdése, nem egyszerűen csak egy szimbóluma az elnyomott kisebbségek egyenlő jogokért folytatott harcának, hanem egy erős gondolatkísérletből elszabadult hajóágyúként egy elemeiben rendre meglehetősen korszerűtlen marxista megközelítésű kényszerképzetté terebélyesedik. Ráadásul olyan értelmezéseket is a tárgyalhatóság rangjára emel a zombik mint szimbólumok tekintetében, amik teljesen tarthatatlanok. Könyörgöm: ki az, aki szerint 2017-ben a zombik a nemzetközi munkásosztályt (eleve ilyen kategória nincs is és nem is volt soha, csak ideológusok fejében) képviselik? Meg a fogyasztói kapitalizmust, atyaég… Alapvetően elhibázott szerintem az a gondolat is, amely a társadalmi különbségek bemutatására alkalmasnak találja a zombik, vérfarkasok és a vámpírok popkultúrában betöltött szerepét. Teljesen erőltetett párhuzam, és „emancipációs sikertörténetnek” hívni őket egyenesen nevetséges. Nem érdemes mindenbe belemagyarázni a kirekesztést, ne feledjük: ezek a (figyelem!) kitalált szereplők mégiscsak szörnyek. Arról nem beszélve, hogy aki szerint amíg a vámpír „férfias tulajdonságokkal bír”, addig a vérfarkas „nőies tulajdonságokkal rendelkezik”, az szerintem kínosan nyilvánvaló tévedésben van (amire tucatjával hozhatók ellenpéldák).
Sajnos a képregények sem hoznak lázba, így Szabó Zoltán Ádám és Oroszlány Balázs elemzése erről a világról, bár tisztességes munkának tűnik, nem kötött le. Ettől még van létjogosultsága a kötetben.
Muchicka Lászlónak az Amerika Kapitány politikai vonásait taglaló szövege a hatalom és a felügyelet kérdését jól mutatja be, ugyanakkor személyes véleményem szerint ez a történeti alapanyag az igazi politikai mélységet nélkülözi, viszonylag egyszerű felépítésű, ezért az elemzés hosszúságát is indokolatlannak érzem.
Ha valamire nem számítottam, az az, hogy valaki a Trónok harcát jogi szempontból fogja elemezni. Bátor alapállás. Kisteleki Károly megközelítése szerencsére nem válik unalmassá, vagy szárazzá, de a középkor hatalomtechnikai jellegzetességei, azaz a dinasztikus kérdések, a vazallus jogai és kötelezettségei, a szuverenitás és a szerződésszegések példáján keresztül azt ismétli át, amit eddig is tudtunk: rengeteg a nagyon konkrét párhuzam a Trónok harca világa és az európai feudalizmus története között. Azonban hála Istennek, itt nem áll meg a tanulmány: az eddig említetteknél sokkal érdekesebbek a hatalomgyakorlás eltérő módozatait és a rabszolgaság és szabadság dichotómiáját elemző részek.
Sík Endrének már az ötletért is jár a dicséret: Terry Prachett Korongvilágának egyik zsarnokáról írt egy igazán remek, az elemzett íróhoz illően szellemes tanulmányt. A Machiavellit idéző immoralitás, egyúttal a hatalom megőrzése érdekében gyakorolt józan és célorientált önmérséklet Prachett humora révén olyan karakterben (Vetinari) ölt testet, akit egyszerre övez az olvasó ellenszenve és a stílusos szemétség által keltett csodálata (vö. Frank Underwood). Igazi elemzési gyöngyszem születik ebből a hálás témából, amihez Sík a szociálpszichológus érdeklődésével nyúl.
Pintér Bence Rajaniemi regényeit a poszthumán társadalmak működése szempontjából tárgyalja, az író univerzuma nagyon sajátos, mai szemmel persze durván utópisztikus/disztópikus (nézőpont függvénye). Pintér nem hazudtolja meg a sci-fi területén jól ismert elemzőkészségét, szenvedélyes érdeklődéssel kíséri végig az egyes frakciók társadalomszerveződését. Ez a poszthumán jövő nekem inkább rettenetes és nagyon idegennek ható, de maga a tanulmány annak a lehetőségét is nyújtja, hogy felmérjük, hogy az eredeti regényeket érdemes-e elolvasnunk.
Filippov Gábornak az Alien-sorozatnak a technológiai fejlődés okozta, a jelenlegitől eltérő társadalmi berendezkedése keltette fel az érdeklődését, egy olyan gazdasági elitnek az uralma, amit a Weyland-Yutani társaság sötét üzelmei képviselnek. A bolygóközi gigavállalatként működő Társaság és a gyenge államszervezet kapcsolatának ábrázolásában a demokratikus kontroll hiányából fakadó, pőre profitéhségére egyszerűsödő magáncélok potenciálisan ön- és közveszélyes jellegére mutat rá, és nagyon helyesen emeli ki, hogy tévedés lenne ebből az Alien-univerzum antikapitalista üzenetére következtetni, az csak a (politikai és jogi) számonkérhetőség megszűnésének veszélyét ábrázolja.
Lovász Dorottya tanulmánya a mesterséges intelligencia és a robotika, robotetika világát elemzi, az alcím ígéretével ellentétben csak a második felében teszi ezt Asimov műveinek fényében is. A konklúziója kissé meredek: a robotoknak az emberekével egyenlő jogokat irányoz elő, ráadásul ez az álláspont nincs is különösebben felépítve. Összességében nagyon érződik nemcsak a technológiai optimizmus az írásán, de az etika kérdések tekintetében helyenként a vad leegyszerűsítés is.
Török Gábor írásának nagyon jó a témaválasztása, de nagyon sokáig igazán lényeges meglátások nélkül szaporítja az oldalakat. Talán egyedül a zombiapokalipszis által létrehozott anarchikus világ vezetői típusairól való lamentálás az érdekesebb része. A The Walking Deadet rendszeresen nézők, de a sorozat legutolsó évadaival lemaradók pedig számíthatnak némi spoilerre is az elemzést alátámasztó példák miatt.

1 hozzászólás
makitra P>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

A politikai végtelenbe és tovább..!

A sci-fi és a politika kapcsolatát ismertető újabb kötet kicsit más jellegű, mint előzménye: több szerző, több nézőpont. Így egy érdekes és kellően változatos kötet jött létre, amely tovább árnyalja a két téma kapcsolatát. Olyan, elsőre kicsit szokatlannak tűnő esszék is napvilágot láttak, mint a Batman-filmek harcrendszerének elemzése, de a többséget a hagyományos megközelítések adják.

A könyvre maradéktalanul alkalmazható a gyűjteményes kötetek minden jellemzője: sok különböző stílusú írást olvashatunk, amik között mindenki megtalálhatja a számára kedves hangvételt. Kifejezetten gyenge írásokat nem tartalmaz a Fantasztikus világok, olyat azonban találtam, amelyet minden erénye ellenére sem sikerült megkedvelnem. Több tanulmány nem ment tovább a kicsit cizelláltabb leírásnál, ami sok újdonságot nem hordozott, legfeljebb hozzátett egy újabb értelmezési szempontot a tárgyalt műhöz, míg egyes írások túl mély ismeretanyagot akartak átadni megfelelő alapozás nélkül. És bár külön fejezetekben rendszerezve kapja az olvasó az információkat, ennek ellenére azt éreztem, mintha nem tudná a kötet, hová is akarja kifuttatni az átadottakat. Több tanulmányban túl részletesnek találtam a történetleírást: érthető, hogy a „laikus” olvasóknak is át kell adni az ábrázolt rendszer alapjait, de a popkultúra olyan óriásai, mint az Alien-univerzum esetén, ezt nem éreztem indokoltnak. Érdemes lett volna inkább az olvasók előzetes ismereteire támaszkodni.

A legérdekesebb rész egyértelműen a politika jövőjével foglalkozó íráscsomag: egyrészt maguk a témák is közel állnak hozzám, másrészt a szerzők is érezhetően jól fogták meg a kérdéskört. Török Gábor esetén ez nem is meglepő: gyakorlott publicistaként könnyedén és gördülékenyen foglalja össze a zombik modern kori és popkultúrabeli történetét, majd részletesen, tanulmányokra hivatkozással elemzi a The Walking Deadben ábrázolt posztapokaliptikus politikai rendszereket a mögöttük rejtőző emberi mozgatórugókkal együtt. Mellette Filippov Gábor a már említett Alien-univerzumról szóló írása, amely a nagyvállalatok a demokratikus intézményrendszer megdöntésére irányuló “tevékenységét elemzi, különösen izgalmas, hiszen aktualitása az Elon Musk vagy éppen Mark Zuckerberg nevével fémjelzett világunkban megkérdőjelezhetetlen. Remek elemzés, amelyben az állam, valamint a szabályozó fékek és ellensúlyok eltűnésének következményeit láthatjuk.

Szóval izgalmas kötet a Fantasztikus világok, remélem, az újabb folytatást is minél hamarabb a kezembe vehetem.

Bővebben: http://www.prozanostra.com/iras/politika-vegtelenjebe-e…

3 hozzászólás
Marcus>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

A Tóth Csaba-féle könyvekre már régóta kíváncsi voltam, bár angol nyelvterületen megjelent hasonló esszékötetekkel már voltak negatív tapasztalataim. Itt inkább pozitív volt a mérleg, a tanulmányok szerzőinek többsége valóban érdekes és új dolgokat mondott.

Tóth Csaba : A halálcsillagon innen és túl: A galaxis politikai átalakulása a Zsivány Egyesben – Nagyon jól mutatja be a zsarnoki politika útvesztőit, vagy hogy a Birodalom miért hibázott akkor, amikor véletlenszerűen kezdte használni a Halálcsillagot. Logikus levezetés, mellébeszélés nélkül, így kell kinéznie egy komoly tanulmánynak sci-fi témában. 5/5

Hoffman István: Szervezet, hatalom, apokalipszis – a „szervezet” ereje a Battlestar Galacticában és a Star Warsban – Ez is egy jó elemzés, főleg a Battlestar Galacticáról, azaz hogy az államszervezet miképpen maradt meg a válság idején is, és hogy ennek milyen szerepe volt a túlélésben. 5/5

Földi Bence: Félelem és politika a Star Warsban – avagy a Birodalom, amely intézményesítette a félelmet – Jóval inkább arról szól, hogy a Birodalom hogyan építette fel a közigazgatási rendszerét, magát a címbéli főtételt már nem annyira járja körül. 4/5

Ceglédi Zoltán: A közelharc evolúciója a Batman-filmekben a társadalmi elvárások tükrében – Ceglédi hajlamos néha körülményesen tálalni a semmit, és ez ezúttal is így van. A címnek csak az első felét találjuk meg az esszében, pedig teljesen korrekt téma lehetne, hogy a néző mit vár el főhős vs. főgonosz összecsapástól, és hogy ennek mi a társadalmi háttere. 2/5

Zsótér Indi Dániel: Beavatás egy csoportrendszer elleni lázadásba – Ez az esszé mutatja a gyenge tanulmányok jeleit, azaz nagyrészt a Beavatott könyvek történetét foglalja össze, és emellett már kevés idő jut érdemi kérdésekkel foglalkozni. Az értékelhető rész elsősorban az egyes főbb szereplők vezetéshez való hozzáállásáról szól, illetve az őket követőkről. 3/5

Zotter Judit: Szörnyek a szomszédban – vámpírok, vérfarkasok, zombik a társadalmi beilleszkedés útján – Milyen jogai lennének a vámpíroknak, ha kilétük ismert lenne, és a társadalomnak valamilyen módon kezelnie kellene őket? Több volt itt a történetismertetés (True Blood), mint a valódi saját gondolatok, a vérfarkasok és a zombik pedig épp csak megemlítődnek, pedig ott lett volna mondjuk a Stony Mayhall. 3/5

Szabó Zoltán Ádám – Oroszlány Balázs: Pszichotróp űrutazások a politikában – Politikával is foglalkozó képregények rövid ismertetői. Esszének egy nulla, de olvasmánylista-bővítésnek annál jobb. 3/5

Muchichka László: A béke politikája az Amerikai Kapitány: Polgárháborúban – Történetmesélés. 2/5

Kisteleki Károly: A Trónok harca egy jogász szemével – Szépen végigveszi a sorozat azon eseményeit, amelynek van középkori jogi aspektusa. Ami bennem a legjobban megmaradt, hogy a vendégjog milyen fontos volt régen, és ennek tükrében mennyire sokkal durvább a Vörös Nász. 4/5

Sík Endre: Egy zsarnokoskodáskerülő zsarnok – A Korongvilág, pontosabban Ankh-Morpork zsarnokáról szóló elemzés, bár gyanús, hogy a Pratchett által leírtakhoz nem tesz hozzá túl sokat, inkább azokat foglalja össze (mivel amikor valami érdemlegest mond, azt a regényekből idézi). 3/5

Pintér Bence: Poszthumán társadalmak a Jean le Flambeur-trilógiában – Ha már a könyvekből nehezen lehetett kihámozni, hogy hogyan néz ki Rajaniemi világa (csak az első részt olvastam), ebből legalább megtudtam. 3/5

Filippov Gábor: Elnyomott politika Hanyatló állam, gazdasági elit-uralom és kockázat-társadalom az Alien-sorozatban – Újra egy jobb esszé, ami a történetmesélés helyett valódi elemzést mutat be az Alien univerzum politikai felépítéséről. 5/5

Lovász Dorottya: MI lesz velünk? Isaac Asimov és a robotjogok fejlődése – A szokásos kérdéseket járja körül, miszerint hol végződik a robot és kezdődik az ember, és hogy ennek milyen jogi következményei lehetnek, de azt egész jól teszi. 4/5

Török Gábor: We are the walking dead! A zombik és a politika – Ceglédi mellett a másik bullshit-politológus, úgyhogy itt is csak a történet van elmesélve, és annak a következtetései vannak leírva (néha még azok sem), saját gondolat nem nagyon van. 2/5

Az ilyen köteteknél fel kell készülnie az olvasónak, hogy sok esetben inkább valamilyen összefoglalót fog olvasni egyes művekről, ami egyébként nem feltétlenül rossz, mert így megismerhet olyan könyveket és filmeket, amelyeket eddig még nem olvasott vagy látott. (Nehezebb daraboknál utólag megtudja, hogy mit olvasott/látott. :) ) A jobb esszégyűjtemények emellett azért fel tudnak mutatni olyan írásokat is, amelyek valódi saját gondolatokat, érdekes új információmorzsákat tartalmaznak. A Fantasztikus világok szerencsére ilyen, úgyhogy abszolút nem csalódtam.

Dominik_Blasir>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Több szerzőnél azt éreztem, hogy nem találja a fókuszt, mintha nem tudná pontosan, hogy mit is akar elmondani az esszéjében. Míg Tóth Csaba jól belőtte magának a célközönségét – politikai kérdések iránt érdeklődő, az alaptémát legalább nagy vonalakban ismerő, de a felszínesnél mélyebb ismeretekre vágyó popkult-rajongók –, addig a további szerzők többsége mintha nem tudta volna, kinek is írjon. Ennek következtében egyesek valódi elemzésbe bele sem kezdtek: megálltak a tartalomismertetésnél, összefoglaltak egyes rendszereket, témákat, de pont az a plusz „tudás” hiányzott az esszéjükből, ami többet ad egy tisztességesen megírt Wikipédia-szócikknél. Olyan összefüggéseket, olyan gondolatokat láttam volna szívesen, melyekre a könyvet elolvasó vagy a filmet párszor megnéző érdeklődő magától nem bukkan rá; olyan leírásokat, melyek szimpla ajánlónál többet nyújtanak.
Ez alapján:
– akiket nagyon élveztem olvasni: Tóth Csaba, Filippov Gábor, Török Gábor, Hoffman István;
– akiknél kisebb gondjaim voltak: Zsótér Indi Dániel, Földi Bence, Ceglédi Zoltán;
– akiknél közepes méretű gondjaim voltak: Lovász Dorottya, Zotter Judit, Muchichka László, Kisteleki Károly, Sík Endre;
– akiknél nagyon sok gondom volt: Pintér Bence, Oroszlány Balázs/Szabó Zoltán Ádám.

Ennél részletesebben: http://sfmag.hu/2017/05/30/fantasztikus-vilagok-tarsada…

WerWolf>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Kicsit tartottam attól, hogy A sci-fi politológiája után már nem fog akkora újdonságot hordozni ez a kötet, és mindenki a lerágott csontokon fog még nyammogni egy kicsit. Szerencsére tévedtem.
A Fantasztikus világok nem csak politológiai szempontból veszi górcső alá a fantasztikumokat (sci-fi, fantasy, képregények, stb…), hanem morális, szociológiai és még ki tudja, hogy milyen szempontok alapján. Változatos a megközelítés, akárcsak a témák. Így találkozhatunk a Batman világokkal, Asimov robotjaival és a hozzájuk kapcsolódó jogokkal és következményekkel. A képregényrajongók ugyan úgy megtalálják a kötetben a kedvenceiket, akárcsak a filmrajongók.
A tanulmányok nem csak tartalmilag térnek el, hanem színvonalban is. Szerencsére a lüktetés igen kicsi tartományon belül mozog, így egyik tanulmányt sem húznám le. Látszott mindegyiken, hogy igen sok időt és energiát fordítottak a szerzőik a megírásukra. Ami gyengébben sikerült, azokra azt mondanám, hogy nem volt elég a megszabott terjedelmi korlát a gondolatok kifejtéséhez és itt egy kicsit érződik az izzadságszag. Hogy konkrét példával is előrukkoljak, Hoffman István tanulmánya volt egy kicsit zavaros, hiszen annak ellenére, hogy Battlestar Galactica rajongó vagyok és minden egyes webisode-ot megnéztem a sorozat részein kívül is, a történeti összefoglalásban még én is elvesztem. Itt konkrétan érződött, hogy helyszűke miatt annyira zippelve lett a tanulmány, hogy az már az érthetőség rovására ment.
Az elején kicsit megijedtem, hogy hogyan fogom élvezni és értelmezni azokat a tanulmányokat, melyeknél a tárgyául szolgáló könyvet, filmet, stb… nem láttam vagy olvastam. Nos, nem kell senkinek megijedni, hiszen olyan történeti összefoglalók vannak a tanulmányok elején, melyek segítik a megértést és még kedvet is adnak az adott sorozat, film, könyv, stb… megismeréséhez (megnézés, elolvasás, stb…)
Török Gábor legnagyobb igyekezete ellenére sem tudott azonban meggyőzni, hogy belekezdjek a The walking dead sorozatba :)
A kedvenceim Lovász Dorottya és Filippov Gábor írásai, ami talán annak is betudható, hogy a tanulmányok alapjául szolgáló művek eleve a szívem csücskei :)
A változatosságnak és a minőségnek köszönhetően minden fantasztikumkedvelő megtalálja a kötetben a kedvencét. Viszont az is biztos, hogy azokat a témákat is élvezettel olvassák majd, ami éppen nem a kedvencük (még!)

2 hozzászólás
Spaceman_Spiff IP>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Be kell vallanom, hogy nem igazán rajongtam a Fantasztikus világok előzményének tekinthető A sci-fi politológiájáért, szemben például @Dominik_Blasir-ral. De utólag beláttam, hogy egyszerűen csak nem nekem szólt, így meg tudtam látni az értékeit (lásd itt: https://moly.hu/ertekelesek/2035680)

Ezzel a tudattal kezdtem bele a Fantasztikus világokba, ami ezúttal több szerző írását tartalmazza, és a feldolgozott, elemzett művek palettája is sokkal szélesebb. A szerzők közt akad jogász, szociológus, politikai elemző, újságíró, és persze nem egy politológus, míg a feldolgozott művek között találunk hard sci-fit, zombisorozatot, horrorfilmet, fantasyt, humoros vagy sötét történeteket, filmeket, TV-sorozatokat, novellákat és regényfolyamokat egyaránt. Már ez alapján el lehet képzelni, hogy igencsak változatos írásokat olvashatunk a kötetben, de amikor nekikezd az ember, szinte meglepődik, hogy hányféle nézőpontból lehet alapvetően ugyanazt a feladatot – egy adott mű társadalmi vonatkozásainak vizsgálata – elvégezni. Természetesen, mint minden válogatásban, úgy ebben a tanulmánykötetben sem minden írás ugyanolyan színvonalú, de szerencsére még azok is magukban hordozzák a kötet legnagyobb erényét: az ismeretterjesztést.

A kötetből a kedvenceim Török Gábor és Filippov Gábor tanulmányai, melyek össze is csengenek, hiszen a társadalmi rend fontosságának hangsúlyozására ismerhetünk rá az apokalipszis utáni helyzetre adott válaszokban és az Alien gonosz vállalati uralmának vizsgálata során is. Ki kell még emelnem Zsótér Indi Dániel írását, ami meglepő módon talán az egyetlen, ami megfogalmaz az adott fikciós univerzumon túlmutató elképzelést.

Persze sok elég gyenge tanulmány is született, amik nem tudtak sajnos túllépni egy-egy adott világ, könyv, sorozat etc. bemutatásán. Ezek fájóan kihagyott ziccerek, amiket remélem, egy jövőbeli harmadik kötetben majd orvosolnak.

(Még több szócséplés itt: http://ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2017-06-02+…)

mandris>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Tóth Csabának, amennyire látom, nagy sikert és népszerűséget hozott az A sci-fi politológiája című kötete, amelyben néhány közismertebb és kevésbé közismert sci-fi világot vizsgált meg a politikatudomány szempontjából. Nem meglepő hát, hogy lett folytatása. A Fantasztikus világokat Tóth Csaba nem egyedül jegyzi, hanem csatlakoztak hozzá még mások is, akiket (nagyrészt) a társadalomtudományi végzettség és a fantasztikum iránti rajongás köt össze, és akik, ahhoz hasonlóan, amit Csaba az említett könyvében véghez vitt, megpróbálták összekötni a kellemest a hasznossal, és valamilyen sajátos nézőpontból, és jó esetben saját tudományos eszköztárukkal és szempontrendszerükkel vizsgálták meg a spekulatív fikciós irodalom egy-egy szegmensét.
Egy tanulmánykötetben, valószínűleg óhatatlanul, akadnak jobban és kevésbé jól sikerült tanulmányok egyaránt. Egyes szerzők sikeresen helyezték új megvilágításba elemzésük tárgyát, mások kevésbé sikeresen, de legalább szórakoztató módon, és voltak persze olyanok is, akiknek az írása nem volt igazán képes felkelteni az érdeklődésemet. (Nem fogok teljességre törekedni, arra pedig főleg nem, hogy mindenkire reagáljak, de azért néhányat kiemelek.)
Így például Török Gábor véghezvitte a lehetetlent, és úgy sikerült írnia a zombitörténetekről, hogy ott fogott meg engem, ahol ez egyáltalán lehetséges. Annak már, azt hiszem, itt a molyon is hangot adtam, hogy a vámpíroknál csak a zombik érdekelnek kevésbé. Ennek ellenére Török Gábor szövege alkalmasnak bizonyult arra, hogy legalább is elgondolkodjak azon, talán mégis megérdemelnének némi figyelmet. Talán. Majd egyszer. Most hagyom egy kicsit érni ezt a gondolatot, aztán meglátjuk, mi lesz a vége.
Hasonlóan jónak éreztem Filippov Gábor elemzését az Alien-tetralógia világáról, az óriásvállalatok és a politika kapcsolatáról, amelytől szintén úgy éreztem, hogy az Alien világa kicsit gazdagabbnak tudott megmutatkozni, mint ami első ránézésre szembetűnő. Még ahhoz is kedvet kaptam, hogy újranézzem a filmeket, de amennyit mostanában filmezek, ez se a napokban lesz.
Nehéz szétszálazni, hogy elsősorban ugyanezekből az okokból, vagy főleg azért, mert a bemutatott világok rajongója vagyok, de ezúttal is szerettem a Csillagok háborúja univerzumáról szóló tanulmányokat, de főleg Hoffman István szövegét a SW és a Battlestar Galactica összehasonlításáról. Summa summarum: BG-t is szeretnék nézni.
A közelharchoz nem konyítok, és a Batman sorozatot sem ismerem teljes mélységben (fogalmam sincs, láttam-e teljes hosszában a 2-4. részeket, és önvédelemből nem emlékszem rájuk, vagy nem is láttam), de ennek ellenére (és mert az eredeti Batmant és Nolan trilógiáját bírtam) szerettem Ceglédi Zoltánnak a közelharc – a közönség elvárásainak alakulását követő – evolúciójáról írt áttekintését. Ez a szöveg már átvezet minket a tanulmányok következő kategóriájához is.
Voltak olyan szövegek is, amelyeket élveztem, de amelyek nem annyira tudományos szemszögből voltak érdekesek, hanem csak azért szerettem, mert olvasmányosan voltak megírva, és érződött rajtuk a bemutatott könyvek szeretete. Ezt a kategóriát az én szememben Sik Endre képviselte legszemléletesebben, akinek írását annak ellenére élveztem, hogy gyakorlatilag egyáltalán nem ismerem a Korongvilágot.
Voltak olyan elemzések is, amelyek jó áttekintést nyújtottak egy-egy világról, de kevésbé éreztem őket revelatívnak. Ilyen volt például Pintér Bence írása a Jean le Flambeur trilógiáról, vagy Kisteleki Károly jogtörténeti áttekintése a Trónok harca révén. Mindkét eredeti sorozatot ismerem és szeretem, de ezek a tanulmányok most nem gyakoroltak rám nagy hatást.
Végül sajnos voltak, akik nem tudták bebizonyítani, hogy az általam kevésbé szeretett témákban több is rejlik, de ilyenek ezek a tanulmánykötetek. Nem tetszhet mindenkinek az összes írás. Ettől eltekintve a kötet mindenképpen megérdemli a spekulatív fikció iránt érdeklődők figyelmét, és remélhetőleg ez a figyelem még további hasonló vállalkozásokat indukál. Egy újabb már kijött nemrég. Kíváncsi leszek, az mennyire nyeri majd el a tetszésemet.

ppayter >!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

"Érdekes és hiánypótló kísérletre vállalkozott az Athenaeum, amikor tavaly kiadták dr. Tóth Csaba politológus, az ELTE ÁJK oktatója tanulmánykötetét. A sci-fi politológiája a jelek szerint kellően sikeresnek bizonyult, így zöld utat kapott az immár nem egyszemélyes, hanem tizennégy további szerző közreműködésével készült folytatás, a Fantasztikus világok – Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban.

A koncepció többnyire most is ugyanaz: amit a néző/olvasó lát az egyes sci-fi- és fantasy-univerzumokból, az a valóság, a szerzők pedig különböző területek szerint elemzik azt. Itt már nem csak politikáról/politológiáról van szó, van jog, szociológia, közgazdaságtan és (pop-) kultúra is, és a „fantasztikus világok” vizsgálata mellett egyes esetekben azt is megnézzük, hogy ezek mit árulnak el a mi világunkról és a korról, amelyben a művek születtek.

Normál esetben (sajnos) viszonylag kevesen olvasnak társadalomtudományi tanulmányokat, de egy kis SF/F fűszerrel mindjárt más a helyzet. Egy tetszőleges kitalált világ problémáival foglalkozni egyszerűbb, érdekesebb és kevésbé „veszélyes”, könnyebb elérni az olvasókat, és egy elsősorban ismeretterjesztő-tudománykommunikációs célú kiadványnál ez nagyon fontos szempont. […]"

Bővebben a blogon: http://kultnaplo.blogspot.com/2017/04/toth-csaba-szerk-…

Zsoofia>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

A kötet magasabb csillagszámot kap, mint a kötetben szereplő esszék átlaga, ez pedig azért van így, mert a válogatás motivációját és megvalósítását szeretném értékelni. Nagyon örülök, hogy egy ilyen válogatás hazai szerzők tollából megjelenhetett (annak meg méginkább, hogy úgy néz ki, ebből sorozat lesz). Az ehhez hasonló, való világgal foglalkozó gyűjteményeket szerintem nem sokan forgatnak (köztük én sem), ilyen formátumban viszont könnyedén lehet tanulni is, illetve felnyithatja főleg a fiatalabb olvasók szemét, hogy a mainstream filmeket / sorozatokat gondolkodva is lehet fogyasztani.

Az abszolút kedvencek ezek közül Tóth Csabáé (amiért direkt megnéztem a filmet!), Ceglédi Zoltáné (amin meglepődtem, mert sem a verekedéstan, sem a Batman-széria nem nagyon köt le) és Zsótér Indi Dánielé (ami fejbe vágott, hogy ilyen mélységű elemzést is lehet írni egy nem kifejezetten minőségi háttérvilágú franchiseból).

Qedrák P>!
Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Vegyesvágott lett ez a kötet, nehéz is lenne egyben értékelni. A négy csillag főleg az ötletnek szól, mert akadtak benne gyengébb írások is, amelyeket az egyébként ott lévő kiváló esszék nehezen tudtak ellensúlyozni. Ezért egyesével írok róluk, a szerzők neve mögé zárójelben az írásuk értékelését adom meg, ha külön-külön csillagozhattam volna őket.

Tóth Csaba (4,5): Csúnya lett volna, ha pont a szerkesztő írása lóg ki lefelé a többieké közül, de ez most jól sikerült, és talán az ő megközelítése áll legközelebb ahhoz a koncepcióhoz, amelyet a különféle beharangozókban olvashattam.
Hoffmann István (4,0): Az egyik legérdekesebb végkövetkeztetést jelentette számomra ez az írás, hiszen a szervezetek látszólagos gyengesége mögötti erőt villantotta fel a BSG példáján keresztül. Tanulságos olvasmány volt.
Földi Bence (2,5): A gimnáziumban nekem a magyar tanárom egyszer azért adott kettest a fogalmazásomra, mert túl sok idézetet használtam. Ez jutott eszembe akkor, amikor kínkeservesen szenvedtem át magamat ennek a tanulmánynak a sorain. Rengeteg idézet, huszonötször más szavakkal elmondva ugyanaz. A végső tanulság tükrében feleslegesen túlírt munka lett ez.
Ceglédi Zoltán (4,0): Jól áttekinthető, egyszerű állításokkal dolgozó esszé, amelyik tökéletesen illeszkedik ebbe a kötetbe. A harci jelenetekből levont végső következtetés frappáns és tanulságos.
Zsótér Indi Dániel (4,0): A tárgyalt mű ismerete nélkül is jól olvasható, nem húzza túl a mondanivalóját, mint néhány szerző a többiek közül.
Zotter Judit (4,0): Egy kicsit talán kiegyensúlyozatlanra sikeredett munka, mintha a szerkesztő rászólt volna félúton, hogy a megadott karakterszámot túl fogja lépni. A történeti áttekintés hasznosnak bizonyult, illetve az egyes periférián lévő csoportok jogegyenlőségért vívott küzdelmét remekül állítja párhuzamba a fantáziavilágokéval.
Szabó Zoltán Ádám – Oroszlány Balázs (4,0): Itt is sokat segített az áttekinthető és világos szerkezet. Nem vagyok nagy képregényolvasó, viszont az írás ezzel együtt is informatív és élvezhető.
Muchichka László (3,5): Szerintem ez egy picit gyengébb lett, de a felvetett problémája, hogy ti. ki őrzi az őrzőket, legalább annyira érdekes, mint a többiek által tárgyalt téma. Talán egy kicsit lehetett volna rövidebb és kevésbé önismétlőbb.
Kisteleki Károly (3,5): Bevallom, jobban örültem volna, ha nemcsak egy jogász, hanem mondjuk egy középkorász is ír a Trónok harcáról, mert így egy kicsit egyedül árválkodik ez az írás a többi között, miközben például a SW univerzumával több szerző is foglalkozott.
spoiler
Az írás egyébként egy kicsit „orrnehéz”, a Vörös Násszal kapcsolatos jogi problémák részletesen ki lettek fejtve, a feudalizmus problematikájába pedig ehelyütt nem mennék bele, arra egy egész molyos értékelés is kevés lenne.
Sík Endre (4,0): A „Hogyan legyünk jó zsarnokok” kérdéskör remek illusztrációja lehet a Korongvilágból hozott példa, és szívesen olvastam róla úgy is, hogy az alapmunkát nem ismertem.
Pintér Bence (4,5): Az egyik legjobb írásnak tartottam, hiszen egy számomra ismeretlen univerzumot mutatott be, ami főleg azért jó nekem, hogy az amúgy nem túl vaskos sci-fi olvasottságomat bővítsem. A felvetett kérdések és problémák pedig hihetetlenül messzire vannak a jelenlegi tudásunktól, éppen ezért voltam rá nagyon kíváncsi.
Filippov Gábor (4,5): Az Alien-sorozat nem tartozott soha a kedvenceim közé, most viszont egy olyan oldalára mutatott rá, jól összefoglalva, amelyet nem láttam még máshol kidomborítva.
Lovász Dorottya (5,0): Számomra vitathatatlanul a legjobban sikerült írás. Alaposan lábjegyzetelt, több komoly kérdést is érint. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy a szakdolgozatból lett lerövidítve, vagy átemelve, de még ha így is történt, nagyon szívesen olvastam az asimovi robotfejlődésről és persze arról, hogy mit árul el ez rólunk, emberekről.
Török Gábor (4,5): Nem vagyok TWD rajongó, de ennek a világnak a dilemmáit jól foglalta össze, anélkül, hogy sokat ismételte volna önmagát. Egy kicsit ott bujkál bennem a kisördög, hogy talán azért hegyezte ki a mondanivalóját a politika mindenhatóságára (még katasztrófakörnyezetben is), mert ő maga is ezzel foglalkozik. :)

Összefoglalva: bármennyire hullámzó volt időnként az írások minősége, a jövőben is szívesen olvasnék hasonló köteteket.


Népszerű idézetek

_Nikki>!

Az a hatalom ugyanis, amelyik megpróbálja magát jobb színben feltüntetni, mint az elődje, amelyik megpróbál igazságtalan módszerekkel kormányozni, amelyik megpróbálja az egyént ellehetetleníteni, az a hatalom attól fél, hogy elbukik.

143. oldal

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

2 hozzászólás
Dávidmoly>!

A nukleáris világháború, az ivóvíz mérgezése vagy a halálos légszennyezés következményei elől végül a gazdagabbak vagy az óvatosabbak sem menekülhetnek. Ahogy Beck írja: „a szükség hierarchikus, a szmog demokratikus.” A kockázat-társadalomban egy lokális rossz döntés következményei az egész bolygóra hatnak. A SkyNetet egy magánvállalat fejleszti ki, az általa kirobbantott nukleáris világégésben pedig milliárdok halnak meg, akik a cég létezéséről sem tudtak. George A. Romero óta a zombifilmek alapvető tétele, hogy a fertőzés sosem szorítható korlátok közé – előbb-utóbb a legbiztonságosabb menedék is elesik, a legkiváltságosabbak is megfertőződnek.

323. oldal, Filippov Gábor: Elnyomott politika Hanyatló állam, gazdasági elit-uralom és kockázat-társadalom az Alien-sorozatban

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Kapcsolódó szócikkek: légszennyezés
Rune>!

Az emberiség története azonban azt mutatja, hogy miközben nagyon sok autokrata vezető jelenik meg és szerez hatalmat különböző országokban, nagyon kevés válik Hitlerré. Bár az autokrata politikusok kritikusai szeretik minden esetben a Hitler-analógiát használni, az analógia általában téves: hatalomra kerülése után a legtöbb diktátor nem egyre több, hanem egyre kevesebb gaztettet hajt végre. Olyan diktátor pedig talán soha nem is létezett a történelemben, aki egyedül arra alapozta volna uralmát, hogy az egyet nem értőket megsemmisítse.

15. oldal

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Rune>!

A zombikat érte el legkésőbb az emancipációs hullám, bár lehet, hogy csak nekik a legrosszabb a sajtójuk.

163. oldal

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban

Dávidmoly>!

A császár azt vallotta, „inkább vegyük körül magunkat új és hűséges szövetségesekkel, mint álnok és alattomos régiekkel.” Erre Tarkin így felelt öt évvel a hatalomátvételt követően: „a politikusok nem mások, mint egy bizonyos rendszerbe szervezett ellenségek”, és felvetette a kérdést, hogy szükség van-e rájuk egyáltalán.

65. oldal, Földi Bence: Félelem és politika a Star Warsban – avagy a Birodalom, amely intézményesítette a félelmet

Tóth Csaba (szerk.): Fantasztikus világok Társadalmi és politikai kérdések a képzelet világaiban


Hasonló könyvek címkék alapján

Ésik Sándor: Sanyikám, én nem politizálok
Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák
Steigervald Krisztián: Generációk harca
Scarlett Curtis (szerk.): Egy feminista nem jár rózsaszínben
Mártonffy Zsuzsa: Akiknek két anyja van
Lukács Liza: Ne cipeld tovább!
Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar?
Dezső András: Nagyfőnök
Bánki György: A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról
Ördög Nóra: Pozitív