Sorsával ​tetováltan önmaga 1 csillagozás

Lesznai ​Anna (1885-1966) költő, regényíró, képző- és iparművész, művészetpedagógus naplójegyzeteinek válogatása a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum (Heves Megyei Múzeumi Szervezet) közös kiadásában jelenik meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött 1912 és 1945 között íródott 1200 oldalas, 20 füzetbe lejegyzett – eddig publikálatlan – naplófeljegyzések Lesznai Annának a köztudatban mindezidáig dominánsan élő portréját és személyiségképét nagymértékben módosítják. A mesék írójáról, a kellemes, finom szecessziós illusztrációk és hímzések mesteréről egyértelműen kiderül e gondolkozó-füzetekből, hogy rendkívül szisztematikus művészetpedagógiai-, etikai-, kritikai-, elméleti érdeklődésű alkotóművész volt, aki méltó szellemi partnere volt a rendkívül sok irányból és különböző körökből verbuválódott baráti társasága tagjainak. Az 1910-es években, majd bécsi emigrációja alatt (1919-1931) aktívan részt vett a művészeti-intellektuális közéletben, feljegyzéseiben… (tovább)

Lesznai ​Anna (1885-1966) költő, regényíró, képző- és iparművész, művészetpedagógus naplójegyzeteinek válogatása a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Hatvany Lajos Múzeum (Heves Megyei Múzeumi Szervezet) közös kiadásában jelenik meg. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárában őrzött 1912 és 1945 között íródott 1200 oldalas, 20 füzetbe lejegyzett – eddig publikálatlan – naplófeljegyzések Lesznai Annának a köztudatban mindezidáig dominánsan élő portréját és személyiségképét nagymértékben módosítják. A mesék írójáról, a kellemes, finom szecessziós illusztrációk és hímzések mesteréről egyértelműen kiderül e gondolkozó-füzetekből, hogy rendkívül szisztematikus művészetpedagógiai-, etikai-, kritikai-, elméleti érdeklődésű alkotóművész volt, aki méltó szellemi partnere volt a rendkívül sok irányból és különböző körökből verbuválódott baráti társasága tagjainak. Az 1910-es években, majd bécsi emigrációja alatt (1919-1931) aktívan részt vett a művészeti-intellektuális közéletben, feljegyzéseiben megörökítve a Vasárnapi Kör vitáit, az emberi rendeltetés és küldetés, a szabad akarat, az egyén és közösség viszonya, a tételes dogmatikus vallások és az új messianizmus, a zsidókérdés, illetve a szerelem mibenléte és a nők szerepének témáit. A naplók lapjain a teljes magyar és európai progresszió felsorakozik: Adytól kezdve a Nyolcakon, az 1919-es bécsi emigráció alakjain, Kassák és körén át kitekintéssel a Bécsben, Berlinben és Párizsban látható, ható és érzékelhető európai művészeti tendenciákra. A közéleti, művészeti, irodalmi témákon túl bepillantást nyerhetünk Lesznai magánéletébe: szűkebb és tágabb családjával, gyermekeivel, szerelmeivel, Jászi Oszkárral és Gergely Tiborral való néha örömteli, néha nehézségekkel bíró kapcsolatába. Megismerhetjük egy nagypolgári család életkörülményeit, pesti és vidéki – egy felvidéki kúriához – kötődő életformáját, és elolvashatjuk, hogyan látta a világot egy, a vizuális érzékelést minden tudásnál többre tartó művész. A rendkívül adatgazdag, a tájékozódást számos melléklettel segítő, több mint 360 illusztrációt – amelyek részben családi hagyatékból származó archív fotók és Lesznainak a magyarországi közgyűjteményekben található alkotásainak reprodukciói – tartalmazó kötet megkerülhetetlen forrás a magyarországi progresszió, a XX. század első évtizedei, illetve a Lesznai-életmű iránt érdeklődő olvasók és kutatók számára.
Lesznai Anna naplójegyzeteit válogatta, jegyzetekkel ellátta, a mellékleteket és az illusztrációs anyagot összeállította: Török Petra Szerkesztette: Lenkei Júlia