Halálunk ​óráján 24 csillagozás

Tornay Judit: Halálunk óráján

Mi ​kell ahhoz, hogy egy középkorú nő boldog legyen? Sok minden. Például hogy a gyerekei előtt szép jövő álljon, a férje hűségesen szeresse, ő maga pedig anyaként, feleségként és dolgozó nőként sikeres legyen. De ha ez a nő rákos, akkor lehet, hogy mindezek háttérbe szorulnak, sőt egyáltalán nem fontosak, mert csak az számít, hogy meggyógyuljon.
A Halálunk óráján hőse, Éva még abban sem mindig biztos, hogy az számít. Amikor az élet normális folyamát egyik napról a másokra hirtelen megakasztja valami, méghozzá egy ilyen horderejű valami, akkor a felszínre kerül a sérelmek évek óta halmozódó hordaléka. De ezt csak Éva látja, mindenki más, a férje, a két fia, az anyja, a barátnői számára az élet, a saját életük lényegében ugyanúgy folyik tovább, ahogyan eddig, nekik továbbra is meg kell vívniuk a maguk csatáit, el kell végezniük hétköznapi feladataikat. Nem egészen értik, mit vár tőlük Éva, ő pedig nem tudja megmagyarázni nekik.
A Halálunk óráján elgondolkodtató,… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2006

>!
Európa, Budapest, 2006
212 oldal · puhatáblás · ISBN: 963078100X

Enciklopédia 9


Kedvencelte 3

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 16

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

n P>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Fájni már csak magamnak tudok…
Ezek a történetek azok, amik mindig mással történnek meg…vagy, kellene, hogy mással történjen meg.
A szomszéddal, vagy valami távoli sohse látott rokonnal. A lényeg, hogy nem velem.
Olvasva is milyen rohadtul okos tud lenni az ember mások életében, mennyire azt hihetem hogy én nem így csinálnám, hanem amúgy… aztán meg csak a nagy döbbenet, hogy talán te is így tennél, éreznél.
…mert azt csinálom éjjel nappal: játszom, hogy semmi bajom sincs és hogy túl fogom élni.
Nem tudom valóban így zajlottak-e az események, de néha mély görcsben ültem, néha meg feltört belőlem a nevetés. A morbid helyzetek buta reagálása.
Mert hogy van benne humor.
Haláli, de humor.

Talán az egyetlen könyv, ahol -rossz vagy jó szokásom miatt- de nem olvastam el előre az utolsó mondatokat.
Nem azt nem akartam tudni, hogy mit – hanem azt, hogy ki írta.
Mivel ez egy napló, az utolsó oldal az élőé kell legyen…. -ezt akartam.

9 hozzászólás
ppeva P>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Bár sose lenne szükségem mindarra, amit ebből a könyvből tanultam…

Galambdúc>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Ez az a könyv, amiről csak napok múltán tudok véleményt írni, de nem könnyű, úgy érzem, minden szó suta, amikor jellemeznem kell.
Nagyon értékes írás, két szemszög, a legelemibb emberi érzések bemutatása. Szomorú a végletekig, és nincs benned a végén az a bizonyos megkönnyebbült sóhaj, sőt… tovább gondolod óhatatlanul. Beleéled magad, és szívtájon megmagyarázhatatlan szorítást érzel. Az érzések, a két egyre távolodó világ (a beteg és szerettei) hiteles rajza. Letisztult nyelv, szóval nekem per pillanat minden tekintetben felülmúlhatatlan a maga kategóriájában.
Amiket az olvasás közben címszavakban felírtam (mostanában, ha olvasok, és hirtelen eszembe jut egy kifejezés vagy szó, rögtön feljegyzem): rettentő pontos, hiteles, érzelemgazdag. A nő már az elején feladta a harcot, és megállíthatatlanul rohan a csúfos vég felé. Önmagát beteljesítő jóslat tipikus példája. Kétpólusú a szereplők bemutatásában: pénzéhes, felületes prof és a lelkiismeretes, emberséges kezdő doki kontrasztja. Elhidegülés, meg nem értettség.

fülcimpa>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Naplószerű. Ugyanaz a szituáció a feleség, majd a férj szemszögéből. Család. Érzések. Barátok. Munka. Kollégák. Betegség. Orvosok. Kórház. – Megráz. Fuldokolsz. Beleélsz. Sajnálsz.
Vigyázzunk magunkra és szeretteinkre! Nagyon!

serengeti P>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Flow élmény ("nembíromletenni" érzés): 5
Stílus (írói): 5
Ötlet (eredetiség): 3
Tartalom (mondanivaló): 5
Hitelesség (könyv világának átélhetősége): 4,5
Érzelmek (ábrázolása): 4
Izgalom: 5

Nos, ez szívbemarkoló élmény volt. Akinek volt már a szerettei körében olyasvalaki, aki komoly, vagy akár halálos betegséggel küzdött, az bizonyára érti és értékeli ezt a könyvet.
Egyszóval, megrázó élményt adott a könyv, nehezen bírtam letenni. Tornay Judit jó író, könnyen megkedvelhető stílussal. Nem különösebben eredeti ötletből született a történet, ami egy halálos betegséggel küzdő asszony (és családja) kálváriájának történetét dolgozta fel, olvasmányos, naplószerű formában. A tartalom kidolgozott, a mondanivaló átjut az olvasóhoz. Hitelesség szempontjából meggyőző, a könyv világa – sajnos? – nagyon is jól átélhető. Tornay érdeme a szereplők érzelmeinek érzékletes ábrázolása. A történet mindvégig izgalmas, érdekfeszítő – és a végén bizony könnyfakasztó.

1 hozzászólás
Alcyone>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Nehéz az ilyen típusú könyvről azt mondani, hogy jó vagy nem jó. Stílusában, élethűségében, részletességében tökéletesen megfogott történetről van szó. De természetesen a történet egy olyan dologról szól, amit senkinek sem kívánnék.

Nagyon életszagúra sikeredett a könyv minden egyes oldala, és képtelen voltam megállni a végét óriási könnycseppek nélkül.

Most már legalább látom a másik oldalt is.
Nagyon vigyáznunk kell egymásra…

Video>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Alapvetően tetszett a könyv, de nem volt rám olyan nagy hatással, mint amennyire lehetett volna.

Morn>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Mostani, második olvasatra már nem volt akkora hatással rám mint a legutóbbi alkalommal. Nehéz olvasmány, fájdalmas, de mellette valahogy mégsem tudtam annyira átérezni, annyira elmélyülni a regényben. Voltak töltelék részek amik kifejezetten irritáltak (az apa kolléganője), de a többivel nem volt gond. Egy ilyen betegség átformálja az egész családot, megváltoztatja az áldozatot is,sőt, mindenkit, hiszen ebben mindenki áldozat. Nem lehet haragudni senkire sem, ahogy reagált az eseményekre, ahogy kavarogtak az érzései. Az különösen fájó pont volt számomra, hogy a spoiler. A plusz keserűséget meg az okozta, hogy nagyon is valós képet festett a mai kórházak, orvosok, ápolók világáról itt, Magyarországon.
Legalább egyszer érdemes elolvasni,de úgy érzem, nem szeretném a polcomon tartogatni.

~*~

2012

Fenn maradtam, mert nem bírtam letenni. Utána meg elaludni nem voltam képes, annyira kavargott az egész. Néhol nem értettem, hogy tényleg így kellene reagálni? De hát honnan tudhatnám én ezt… Vajon aki ennyire beteg, megengedhető neki ez az önzés, vagy nem szabad úgy felfognunk, mi látjuk rosszul?

Az ilyen dolgok másokkal történnek meg, de másoknak sajnos mi is csak mások vagyunk…

Gyöngyi69>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

A könyvről mindent leírtatok már, amit én le tudnék írni…
Ami bennem olvasás közben megfogalmazódott, hogy ha tehetném, kötelező olvasmánnyá tenném minden egészségügyi dolgozó számára, legyen az nővér, orvos, vagy akár egy röntgen asszisztens. Ez nem értékítélet, én is egészségügyben dolgozom, mégis úgy érzem, hogy ez a könyv többet tanít empátiából, lélektanból, mint bármilyen tananyag. Kezdőknek jó lecke alázat gyakorlására, a kiégetteket kicsit felrázni, az „Esztereknek” pedig elismerés, bátorítás, hogy jó az, amit csinálnak, folytassák csak így tovább.
Éva története tükröt mutat abban is, hogy az életem bizonyos területein szükséges a változtatás, és hogy ezt nem érdemes halogatni.
Hálás vagyok a sorsnak, hogy a kezembe került ez a kötet!

snoopcsi>!
Tornay Judit: Halálunk óráján

Ez a könyv nem az amiről szeretnék értékelést írni.
Aki átélte tudja miért, aki nem olvassa el…


Népszerű idézetek

Nandi>!

Fájni már csak magamnak tudok, a külső világtól mint egy vastag burok , elválaszt a rák.

Kapcsolódó szócikkek: rák
fülcimpa>!

Az első lépésen már túl vagyok. Azt mondják, minden rendben. Ilyet is csak egy férfi orvos tud mondani egy nőnek, akinek most vették le a fél mellét, és mellesleg rákos. A másik mellemet is odaadnám valakiért, aki megértené, hogy mit érzek most.

Kapcsolódó szócikkek: mell
fülcimpa>!

Tegnap este Ádám előhozakodott valami kolléganőjével, először a munkájáról beszélt, aztán zavartan bevallotta, hogy egyre többször megkívánja a nőt. Csak néztem rá döbbenten, mit akar ez most tőlem ezzel a szöveggel. Aztán folytatta, hogy szerinte ez azért van, mert olyan régen nem feküdtünk le egymással. Úgy néztem rá, mint aki a Marsról jött: hát hol van nekem két kemoterápia között kedvem szexelni?

7 hozzászólás
Nollyi>!

Látom a halál jelét az arcomon.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: halál
Galambdúc>!

Mostanában minden idegesít, legjobban egyedül szeretek lenni, és magamon töprengeni. Nem valami vidám dolgokon, hanem hogy mit rontottam el, hogy pont velem történik ez. És hogy vajon van-e Isten, aki ezzel figyelmeztetni akar valamire, vagy csak, mondjuk, egy dózissal többet kaptam Csernobilból… vagy hogy apám dohányzott, és gyerekkoromban túl sok füstöt szívtam be.

58. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Csernobil
poggi IP>!

Néha azt szeretném, ha senki nem is célozna a betegségemre, máskor pedig rosszulesik, hogy miért beszélnek mindig másról, csupa lényegtelen dologról, amikor nekem ezzel kell foglalkoznom.

133-134. oldal

Fermina>!

Egy dolog, hogy meg kell halnom, de a módját én akarom megválasztani.

95. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
Nandi>!

Nem tudom, de az élettől duzzadó emberek látványa csak még jobban elveszi a kedvem, mintha elszívnák belőlem az energiát.

ppeva P>!

– Nem mindenki harcos természet, doktor úr – válaszoltam csaknem ellenségesen.
– Mindenkinek megvan a joga, hogy eldöntse, akar-e élni – mondta barátságosan az orvos.
– Helyettem már döntöttek. Addig, amíg nem voltam rákos, én is élni akartam.
– Nem, addig nem kellett döntenie – rázta meg a fejét. – Addig csak magától értetődően élt, mint bárki. Csak most kell eldöntenie, hogy akar-e élni, hogy harcol-e érte, vagy feladja.
– Ha a harc ezt az iszonyú kemoterápiát jelenti, akkor inkább nem harcolok – mondtam elkeseredve.
– Éva, maga még mindig meg van sértve, hogy szembe kell néznie ezzel a betegséggel. De a sorssal hiába vitatkozik, az nem a férje, hogy meggondolja magát, ha duzzog. Ha nem harcol, meg fog halni. – Megütögette a kezével a leleteket. – Méghozzá nem is sokára.

108-109. oldal

Kapcsolódó szócikkek: betegség · élet · sors

Hasonló könyvek címkék alapján

Colleen Hoover: Slammed – Szívcsapás
Claire Kenneth: Egon naplója
Colm Tóibín: A blackwateri világítóhajó
Jodi Picoult: A nővérem húga
Fredrik Backman: Az ember, akit Ovénak hívnak
John Green: Csillagainkban a hiba
Khaled Hosseini: Papírsárkányok
Italo Svevo: Zeno tudata
John Marrs: The One – A tökéletes pár