Vissza ​Samáriába! 2 csillagozás

Itt nem marad kő kövön
ha széttöröm a közönyöm
s elfogadom örömöm;
köszönöm, hogy működöm!

folyóban gyökeret eresztő virág
alkonyban megbújó nyugalom
…
kandallóban versenyző melegség
hullámokban megmártózó csillagtánc
hegyvidéki éjszakában visszhang
fűzfát felborzoló nyári szél
harmat érinthetetlenség

egyetlen szavad

rábíztalak másra
aki jobban tud szeretni mint én

imádkozom érted
békességet kérek

közbenjárok érted
vége lesz a télnek

fohászkodom érted
pásztorodhoz térj meg

térden állok érted
szeretlek és féltlek

Bízd a könnyeidre fájdalmaid.
A víz felszínén
a nehéz hajók is fennmaradnak.
A vigasztalás is teremtmény.
Könnyeid hordozzák
győzelmeid a kikötőig.
Nem szégyen a stáció,
csak akkor ha visszafordultál.

Nem az mondja el, hogy mit érek neked,
amikor nálam vagy.
Többet jelent az, hogy merre, s hová indulsz,
amikor bezárod az ajtóm.

Rejtőzöm, s napfénybe burkol egy álom
Mindig csak közelséged,
jelenléted vágyom

Az egység eszköze a csend.
Hallgatni lehet együtt.
Beszélni nem.

Bízd a könnyeidre fájdalmaid.
A víz felszínén
a nehéz hajók is fennmaradnak.
A vigasztalás is teremtmény.

Szájjal festek
megfaragott balettcipőbe hangokat

6. oldal