Bujdosó ​könyv 58 csillagozás

Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv Tormay Cécile: Bujdosó könyv

"Maradjon fenn könyvemben az, ami velünk vész el: egy halálra szánt faj legboldogtalanabb nemzedékének kínja és becsülete. És lássák meg benne az utánunk jövők, hogy a megpróbáltatások esztendejében mi sajgott át a némaságra ítélt, elgyötört, vérig alázott magyar lelkekben.
Legyen a Bujdosó könyv a fájdalom könyve. Mialatt írtam, találkozni akartam benne azokkal, akik testvéreim voltak a közös szenvedésben. És ebben a könyvben velük akarok maradni még akkor is, mikor már sem ők, sem én nem fogjuk többé látni az új magyar tavaszokat." (A szerző)

Eredeti megjelenés éve: 1920

>!
Magyar Menedék, Budapest, 2020
Felolvasta: Kozsdi Tamás
>!
Lazi, Szeged, 2019
490 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632674537
>!
Lazi, Szeged, 2015
488 oldal · ISBN: 9789639690738

11 további kiadás


Enciklopédia 20

Szereplők népszerűség szerint

Apor Henriette · Hock János · Károlyi Mihály · Szamuely Tibor

Helyszínek népszerűség szerint

Belgrád · Gyulafehérvár


Kedvencelte 13

Most olvassa 14

Várólistára tette 58

Kívánságlistára tette 41

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

bratan P>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Szörnyű volt végigolvasni ezt a könyvet azzal a tudattal, hogy ez nem egy disztópia, hanem egy történelmi memoár.

Megmondom őszintén: ez a könyv több szinten meglepett. Nem rajongok a történelemért, különösképpen nem a 20. századiért. Érettségizni a rendszervált(oz)ás tanévében érettségiztem, az akkori politikai viták a 45 után történelmet tették ad acta a számunkra, de Károlyi Mihály és a dicsőséges 133 nap még a szocialista embertípushoz igazított formában volt a tankönyveinkben.

S ha már érettségi: emlékszem Sinkovits Imre egyik interjújára, ahol megemlítette, hogy estin érettségizett, egy olyan érettségi elnök elnökletével, aki előtt Kosztolányit sem lehetett megemlíteni, mert megbuktatta az illetőt. És pontosan értettem, hogy miről beszél, mert az Édes Anna első fejezetén „Kun Béla elrepül” én is jót szórakoztam.

Károlyi Mihály jellemrajza nem csak zseniális, de meglepő is volt számomra. (Mondom, a szocialista történelem tankkönyvek óta nemigen foglalkoztam én ezzel a témával.) Mondhatnám lemondóan, az ember mit vár egy politikustól… de mégis! Még a debrői földosztás is egy szemenszedett hazugság volt, a bankok tulajdona volt az már régen, nem a sajátja. Nehezen tudtam eldönteni, hogy ez az ember végtelenül buta – vagy végtelenül gonosz.

A proletárdiktatúra pedig… minden elképzelést felülmúlt a maga gyakorlatával. Az általános választójog pl. azt jelentette, hogy mindenki az urnákhoz járulhat, kivéve: és itt fel lehet sorolni mindenkit, akiről a legkisebb mértékben tételezhető volt, hogy nem a kommunistákra szavaz. S a másik: választani lehet abból az egy jelöltből, amit a kormány előírt. Persze ez nekem is ismerős volt: gyerekként láttam, hogy választani lehet a Hazafias Népfront egyelten jelöltjéből…

Amin – őszintén – meglepődtem, amikor először belenyitottam a könyvbe és végignéztem a képmellékletét: Kohn Béla. Nem is tudtam. Apropó képmellékletek: ha be akarjátok szerezni ezt a könyvet, mindenképpen olyat szerezzetek be, amiben az 1923-as angol kiadás képmellékletei is benne vannak. S ha nem ilyet birtokoltok, egy könyvtári példány fölött érdemes elelmélkedni 10 percet a képek fölött. Őszintén tanulságos.

Például Lukács (Löwinger) György közoktatásügyi népbiztos. Tényleg ez az ember tiltotta el a II. világháború után Hamvas Bélát a publikálástól?? Vagy a másik, Korvin (Klein) Ottó: közönséges bűnöző. Tényleg róla neveztek el közteret a szocializmusban?? Egyszerűen érthetetlen…

Ahogy nem értem ennek a könyvnek a címkézését sem: „antiszemitizmus”. Ha egy kormányzó tanácsban 14 népbiztosból 12 zsidó, akkor ha ezt leírom, antiszemita vagyok? Vagy ha azt is leírom, hogy Szamuely (Samuel) Tibor az utolsó pillanatban megkegyelmezett azoknak, akikről kiderült, hogy zsidók, antiszemita vagyok? Ezek vagy tények – vagy hazugságok, amiket cáfolni lehet és azt hiszem kell is, ha nem igazak.

A könyv számomra még egy nagyon jelentős értékkel bír, ami olyan szépen leírja, hogy ez az egész mintha spirituális szintű harc is lett volna. (Nem ezekkel a szavakkal.) Annyira látszik, hogy a proletárdiktatúrához vezető út és maga a diktatúra is mennyire infernális és szatanisztikus, hogy ihaj!

Mindenkinek melegen ajánlom, hogy olvassa el ezt a könyvet. És tegyék be a NAT-ba. Úgy értem: most!

12 hozzászólás
Tutajos>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Egy fizikai fájdalom volt ez a közel ötszáz oldal. Majdnem négy hónapon át volt velem, alkalmanként csak néhány oldalt adagolva magamnak belőle. Ennyit bírtam egyszerre. Mégis ajánlom az olvasását. (A tanulságaival együtt.)

Tormay Cécile az első világháborút követő magyar káoszból örökít meg bő kilenc hónapot, egész pontosan 1918. október 31-től 1919. augusztus 8-ig. Ez a kilenc hónap az őszirózsás forradalmat és az azutáni Károlyi-kormány idején történteket, illetve az ezt követő Tanácsköztársaság időszakát foglalja magába.

A könyv műfaját tekintve napló, tartalmát tekintve pedig temetéstörténet (már csak ezért sem lehet vidám és pergős olvasmány; Tormay maga is a fájdalom könyvének nevezi).
Ahogyan az egy temetésnél szokott lenni, itt is vannak gyászolók (ők e történet elején szervezkednek, utána pedig bujdosnak), vannak sírásók (szónokolnak, rendeleteket adnak ki, parancsokat osztogatnak, illetve rendeleteket foganatosítanak, parancsokat hajtanak végre), és persze van gyászolt is – ez maga Magyarország. Öröm az ürömben, hogy ez a gyászolt még nem halt meg teljesen, így van némi esély a gyógyulásra (a remény hal meg utoljára). A sírásók eközben azon ügyeskednek, hogy egyszerre menjen a sírgödör mélyítése és a haldokló elföldelése is.

Mi az egyik gyászoló – Tormay Cécile – szemszögéből követjük az eseményeket, aki a Károlyi-kormány országvesztő politikájának ellensúlyozására, a női princípium teremtőerejében bízva, megszervezi a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségét. Célja a vesztes világháború, a kisantanti országok területi szorítása és a bolsevista forradalom okozta sokk miatt tespedtségbe dermedt ország felrázása, a sírásók elleni önvédelem megszervezése: nemzetmentés.

Tormayt kezdetben még eltűrte a hatalom (a Károlyi-kormány), ám később, a Tanácsköztársaság alatt már üldözött lett, bujdosnia kellett. Ilyen körülmények között íródik ez a napló. Keserűség, düh, tehetetlenség, mélységes szomorúság – ezek az érzések vezetik az író kezét, miközben, a legsötétebb pillanatokat leszámítva, a feltámadás reménye végig ott bújkál a lapokon…

    

Egyesek ezt a könyvet antiszemitának mondják. A maga idejében az is volt.* Az akkori idők eseményeit szemtanúként megélni és azokat naplószerűen megörökíteni antiszemitizmus nélkül bajos lett volna. A fent említett sírásók között kiemelkedő arányban voltak jelen zsidók. A Tanácsköztársaság összesen 43 népbiztosa és népbiztos-helyettese közül 33 zsidó volt (75%). A legbefolyásosabb emberek, a Tanácsköztársaság tényleges vezetője – Kun Béla, és fő mészárosa – Szamuely Tibor zsidók voltak.** A kor embere számára természetes volt ezért a zsidók forradalmaként értelmezni az eseményeket – az eseményeket, melyeket a legnagyobb jóindulattal sem lehetett országbarátnak (de még emberbarátnak sem) nevezni.
Ezek az emberek Magyarország ellenségei voltak.

Tormay Cécile-nek, hazaszeretete okán, ugyanolyan felhatalmazása volt antiszemitának lenni, mint Hunyadi Jánosnak antioszmanitának vagy Petőfi Sándornak antiosztrákitának.

A könyvben ugyan erről már nincs szó, de tudjuk, hogy a történet végén a sírásók kerültek a saját maguk által ásott sírba. Gyászolóik nem voltak.

(Legyen nekik nehéz a föld.)

        

* Tormay Cécile idejében még az egyetlen szemita nép, melynek jelenléte érzékelhető volt egy átlagmagyar számára a zsidó volt. Mára felzárkózott hozzájuk e tekintetben a másik szemita nép, az arab is, így jelen korunkban csak azt nevezhetjük antiszemitának, aki-ami zsidó- ÉS arabellenes egyszerre. Egyik nép hiánya esetén az antiszemitizmus nem értelmezhető, csak zsidó- vagy arabellenességről beszélhetünk. Modern értelmezésben tehát, ebben a kontextusban, a Bujdosó könyv nem antiszemita, hanem zsidóellenes.

** A magyar múlthoz nem kötődő, sőt, a hagyományokban magukra nézve veszélyt látó, ateista, többnyire másod- vagy többedik generációs galíciai zsidó bevándoroltak voltak; internacionalisták, akiknek, bár magyarul beszéltek, az ország inkább munkaterepük, mint hazájuk volt. Nem voltak honfitársaink, csak nyelvtársaink.

Édes_Erdély>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Zseniális könyv!

A XX. századi magyar történelem, a két világháború közötti történések megértését hatalmas mértékben elősegíti. Ilyen értelemben indokolt lenne az iskolai kötelező olvasmányok, vagy legalábbis ajánlott olvasmányok közé betenni.

Virágszépe>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Elkeseredett, szomorú napló a Bujdosó könyv. Félelmetes helyzeteket él át, ír leTormay Cécile az I. világháborút követő anarchiáról, fosztogatásokról, hajtóvadászatról, gyilkosságokról. A hatalom birtokosai nem tudnak, vagy nem akarnak úrrá lenni a helyzeten. A francia forradalmár, Marat mondta: „Adjatok nekem négyszáz gyilkost és megcsinálom a forradalmat.” Lehet, hogy minden forradalom tudatos sakklépésekből áll? Valakik tologatják a bábukat, kihasználva a lelkes, hiszékeny embereket. Fájdalmas lehetett átélni és fájdalmas lehetett megírni ezt a könyvet. Tisza István és Károlyi Mihály a két emblematikus politikusa ennek a korszaknak. Szeretem a memoárokat, a szubjektív regényeket, mert kíváncsivá tesznek. Szeretnék többet megtudni a szereplőkről, az ország tragédiájáról, habár talán még túlságosan közeli a történet, hogy objektívek lehessenek az írók. Remélem soha nem leszünk szemtanúi egy véres diktatúra születésének.

Zoltán_Bálint>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Eléggé felkavaró volt a könyv, de szerintem mindenkinek el kellene olvasnia egyszer, hogy tisztában legyen, az adott történelmi időszakkal és reális képet kapjon a kor szereplőiről

2 hozzászólás
Barbár>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Híres könyv egy mára elfeledett írónőtől. Napló formájában írja le az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején vele, és szeretett hazájával megtörtént eseményeket. Stílusa, amikor a magyarságról, és amikor Tisza Istvánról ír, pátosszal teli, ez az első oldalakon megnehezíti az olvasást. Ez a kisebbik baj. A nagyobbik az egész könyvből sugárzó erős antiszemitizmus. Ő a zsidót más fajnak tartja, mint a magyart. Ez az „idegen faj” felelős szerinte a forradalmakért, és a magyarság tengernyi szenvedéséért. Ma már ez az elmélet nem állja meg a helyét. Az viszont tény, hogy a Károlyi-kormányban és a Tanácsköztársaság vezetésében a zsidók felül voltak reprezentálva a lakosságon belüli számarányukhoz képest. Ha ehhez vesszük az írónő lenézését és bántó általánosítását a „galíciaiak”-kal szemben, akkor érthető, hogy miért a könyv ritka megjelenése.
Az eseményeket a szemtanú hitelességével írja le, és másodkézből szerzett információi is hitelesek, mert a hamisnak bizonyuló információkat kiszűri, bár közli ezeket, mert ez is jellemző a korhangulatra, és a széteső ország nyomorúságára. Pont a korhangulat kiváló érzékeltetése az, ami egyedülállóvá teszi ezt a könyvet. Az apró finomságok, a részletek.
A következtetések, a mi miért történt kiderítése már a történészek dolga, még ha az írónő meg is próbálkozik vele, váltakozó sikerrel. Hatos Pál: Az elátkozott köztársaság c. könyve az őszirózsás forradalomról megfelel e célnak, de a Tanácsköztársaságról nem tudom, hogy megjelent-e hasonló.

gabiica P>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Az eleje nagyon izgalmasnak ígérkezett, de a végére eléggé ellaposodott a történet. Igaz, ami igaz, érdekes információkat tudhattam meg a korszakról. :)

KBCsilla P>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Amilyen lelkesen kezdtem hozzá, olyan gyorsan el is kedvetlenedtem.
Rengeteg információt hordoz, nagyon sok élettapasztalatot kapunk, igaz, valahol mindig éreztem egy kis irigységet, egy leheletnyi gonoszkodást.
Élvezhető lenne, ha nem érezném folyamatosan vontatottnak, olyan, mint amikor lassított filmet nézek, aminek az istennek sem akar vége szakadni.
Csak mondja, mondja és mondja.
Mégsem tudom azt mondani, hogy fúj, de rossz könyv, csak valami rám telepedett útközben, ami még fogva tart.

Lorgdromn>!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Egy zavaros korszak érdekes korrajza. Sajnos sokan retrospektív módon olvassák a művet, nyilvánvalóan napjainkban furcsán hatnak bizonyos kijelentések, és néhol túlzóan antiszemita is, de emellett véleményem szerint rendkívül értékes gondolatokat és értékrendet közvetít, magas irodalmi értékkel. Tormay társadalmi státusza lényegében el is dönti, hogy az un. forradalomban melyik oldal mellé áll, azonban ezt naiv dolog lenne számon kérni tőle. Bár elvileg napló, azért néhol érződik, hogy utólag, a szerkesztésnél kerültek bele propagandisztikus anyagok, amik a Horthy-korszakot legitimálják, de ez szerintem inkább egy érdekesség, mint zavaró tényező.

hajkoattila91 >!
Tormay Cécile: Bujdosó könyv

Elfogult? Igen! Néhol vállalhatatlan? Igen! MIndenesetre remekül megírt, olvasmányos korrajz egy a háború előtti középosztályhoz tartózó nőtől. Ajánlom mindenesetre az elolvasását annak, akit érdekel ez a korszak, persze kellő óvatossággal és nem árt ismerni a szereplőket. Jó lenne egy névmutató a könyvhöz, illetve egy kritikai kiadást is megérdemelne.


Népszerű idézetek

Anton_Gorogyeckij P>!

A kommunizmus léte, alapja és egész tana az osztálygyűlöletre, vagyis a testvérgyilkosságra van felépítve.

189. oldal (Lazi Könyvkiadó, 2009)

Kapcsolódó szócikkek: kommunizmus
Barbár>!

Károlyi kormányának hadügyminisztere azt mondta magyar hadseregünknek: nem akarok katonákat látni. A népjóléti miniszter azt mondja: vándoroljon ki a magyar értelmiség. A nemzetiségi miniszter elvesztegeti testvér nemzetiségeinket és átjátssza idegen népek jogara alá. A pénzügyminiszter azt mondja: nem akarok gazdag embert látni, olyan adókat vetek ki Magyarországon, amilyeneket a világhistória nem ismer. A miniszterelnök pedig azt mondja, hogy bárki is betör Magyarországba, apellálunk a világ művelt népeinek ítéletére, de fegyvert nem szegezünk ellenük…

160. oldal

bgea>!

A tekintély és a hagyományok megdöntése a nemzetek pusztulásának előfeltétele.

43. oldal Lazi Könyvkiadó, 2009.

Kapcsolódó szócikkek: tekintély
Barbár>!

Amit súgva hallottam, most már kénytelen bevallani a kormány is, mert Vlád, az erdélyi oláh gárdák vezére egy nyilatkozatában elszólta magát. Az oláh Vlád, hogy erejét és hatalmát meglobogtassa, odavetette Erdély szerencsétlen magyar népének: „a román gárda a magyar kormánytól 10 millió koronát és ötvenötezer gyalogsági fegyvert kapott”. Most már a süketek is hallhatják, hová teszi a kormány a fegyvereket, amelyeket a felbomlásban is hazáját védeni akaró frontkatonaság kezéből csalt ki.

148. oldal

bgea>!

Ne várjon senki jót ezektől – mondtam –, lehetnek a kommunizmus tanainak hirdetői között idealisták, de a megvalósítására csak gazemberek vállalkoznak.

261. oldal Lazi Könyvkiadó, 2009.

Barbár>!

Azután tudtuk meg, hogy a minisztertanács, miután elcsapta azokat, akik a háború alatt helytálltak a Vöröskereszt szolgálatában, gróf Károlyi Mihálynét nevezte ki a Vöröskereszt élére kormánybiztosnak. Ezt az állást ősz hajú nagyurak mindenkor díjtalanul töltötték be. Károlyi Mihályné most nyolcvanezer korona fizetést szavaztatott meg magának, amit haladéktalanul előre, az egész esztendőre fel is vett.

145. oldal

Barbár>!

Mostanában történt, hogy a nyíregyházai katonai ügyészség megkeresésére, gyilkosság bűntette miatt a budapesti rendőrség egy Szamuely Tibor nevű kommunista agitátort letartóztatott. Röviddel ezelőtt egy hadifogságból megtért alezredes tanúskodott róla, hogy ez az ember, aki mint hadifogoly Oroszországban Trockij bizalmasa volt, Moszkvában százötven magyar tisztet kivégeztetett, mert nem akartak a vörös gárdához csatlakozni. A kommunista Szamuely most három napot se töltött a fogházban, Károlyi Mihály közbenjárására beszüntették kihallgatását és szabadon eresztették.

205. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Károlyi Mihály · Szamuely Tibor
Emmi_Lotta I>!

A magyar arisztokrácia javarészt még a márciusi napokban külföldre menekült. A magyar parasztság elszórt tanyáin, zárkózott falvaiban hallgatott konokul. Ki más lehetett volna hát az ellenforradalom, ha nem azok, akik ezer év óta hordozzák itt a legnehezebb sorsot.
Valamikor királyválasztó nemesek voltak ők, míg köznemes nem lett a nevük, majd magyar értelmiség és mostanában: középosztály, mely elől volt, ha meghalni és dolgozni kellett és hátul volt, ha királyi kegyek és javadalmak hullottak, de középütt a sorban sohase volt.

353. oldal

2 hozzászólás
Anton_Gorogyeckij P>!

A magyar faj nem nyomta el idegen ajkú testvéreit, akik zaklatott századokban, mongolok, tatárok, törökök és saját vérük zsarnokai elől menedéket keresve vándoroltak be. Mert ha tette volna – ma nem lenne többé német, tót, rutén, oláh és szerb az országunkban. Hazudtak, akik mást mondtak. Mi békésen éltünk együtt. És a nemzetiségek most egyszerre mégis vad gyűlölettel ordítják, hogy agyon kell ütni mindenkit, aki magyar.

72-73. oldal (Lazi Könyvkiadó, 2009)

bgea>!

A győztesek békéje szempontjából Károlyi Mihály után Kun Béla is hasznos munkát végzett. Tönkretette és kifosztotta Magyarországot utolsó erőforrásaiból. A párizsi békekonferencia nagyhatalmai most már átvehetik az ellenállásra képtelen zsákmányt, és fenntartás nélkül kifizethetik ezer éves tulajdonunkból kis szövetségeseik benyújtott háborús számláit.

432. oldal Lazi Könyvkiadó, 2009.


Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Závada Pál: Jadviga párnája
Fahidi Éva: A Dolgok Lelke
Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Hová álljanak a belgák?
Lesznai Anna: Kezdetben volt a kert
Gárdonyi Géza: A kapitány
Jókai Anna: Szegény Sudár Anna
André Schwarz-Bart: Igazak ivadéka
Herczeg Ferenc: Huszti Huszt / Férfiszív / Az aranyhegedű
Zsolt Ágnes: Éva lányom