Egy ​gyerek 251 csillagozás

Torey Hayden: Egy gyerek

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy hatéves lány fához kötözte és felgyújtotta hároméves társát. A kisfiú válságos állapotban került kórházba. Van-e élet ezek után a kislány számára?

„Ez a könyv csak egyetlen gyermek története. Nem azért íródott, hogy sajnálatot ébresszen. Nem is azzal a szándékkal, hogy egy tanárt megdicsérjenek a munkájáért. Még kevésbé azért, hogy riogassa a békés és boldog tudatlanságban élőket. Nem. Ez a könyv csupán válasz szeretne lenni arra a kérdésre, vajon frusztráló dolog-e mentálisan beteg gyerekekkel dolgozni. Egy dal szeretne lenni, amely az emberi lélek tiszteletére íródott, egy kislány tiszteletére, aki olyan, mint valamennyi gyermekem. Mint mi mindannyian. Valaki, aki élni akar.” (a Szerző)

Eredeti megjelenés éve: 1980

>!
Göncöl, 2010
294 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639183674 · Fordította: Abody Rita

Enciklopédia 2

Szereplők népszerűség szerint

Sheila · Torey Hayden


Kedvencelte 75

Most olvassa 5

Várólistára tette 265

Kívánságlistára tette 175

Kölcsönkérné 14


Kiemelt értékelések

Márk_2011>!
Torey Hayden: Egy gyerek

„Maga aztán fura egy nő, pedig tanárnő. Asszem, maga pont olyan bolond, mint mi gyerekek.”
Torey Hayden egy gyermekpszichológus, aki mentálisan beteg gyerekekkel foglalkozik. Nagyon nagyra tartom kitartó munkáját ezekkel a sérült gyerekekkel. Nem az első könyvem volt tőle. Szeretem, ahogy könnyek között is mosolyt csal az olvasó arcára. Az Egy gyerek egy olyan kislány története, aki hat évesen fához kötöz egy három éves kisfiút, és felgyújtja. Ezen mi felháborodunk, és rögtön elítéljük ezt a gyermeket. Torey nem, ő nem ítél, megpróbálja megérteni. Gyógyítani a kis lelkét.
Sheilát állami kórházba utalják a tette miatt. Viszont míg ott nem szabadul fel hely a számára, Torey osztályába kerül. Abba az osztályba, ahová Peter is jár, aki komoly idegrohamokkal küzd. Tyler, aki nyolc éves, és már kétszer próbált öngyilkos lenni, Max és Freddie akik autisták. Sarah akit fizikális és szexuális bántalmazás ért, Susannah Joy, aki gyermekkori skizofréniában szenved. Guillermo, aki agresszív és vak. William, aki kényszerbeteg.
Sheila pedig bűzlik a pisiszagtól, elhanyagolt és nem tudjuk miért tette amit tett. Mi vezette rá, hogy felgyújtsa kis társát. Ahogy haladunk a lapok között, mi is egyre jobban átérezzük, miért is szereti Torey a munkáját, miért szereti ezeket a gyerekeket. Mert senki nem születik rossznak sajnos valami kiváltja, a dühöt, haragot, bosszút, kegyetlenséget. Meg kell ismerni, meg kell érteni ezeket a gyerekeket.
Sheila csak egy gyerek! Fogadjuk el!

4 hozzászólás
ziara>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Ez egy brutálisan, felkavaróan jó könyv! Tesóm ajánlotta, és adta kölcsön, ő a segítő szektorban dolgozik, és màr korábban találkozott Torey Hayden munkáival. Kicsit tartottam a könyvtől, őszintén szólva, de kellemesen csalódtam. Annyira közel hozza az írónő az egész, általa ténylegesen megélt történetet, hogy vele éreztem mindenben. Hihetetlen, hogy az élet miket produkàl! De sajnos én, azt hiszem, nem lettem volna elég erős ehhez.

tmezo P>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Ó, jaj nekem, nem találom a szavakat. Ez a könyv egész egyszerűen bámulatos.
Csak ismételni tudom, hogy milyen nagyszerű az, amit Torey csinál, és ebben a könyvben még jobban előjönnek a technikák, amiket alkalmaz. Bámulatos, amit a könyvben szereplő kislánnyal elérnek. Vannak benne elborzasztó dolgok is, amik sajnos a napjaink részei, de én nem csak ezt láttam benne. Az, ahogy a kislány problémáját kezelte, az a józan ész, amivel mindig mindenhez hozzááll, számomra irigylésre méltó. Vannak a könyvben olyan szituációk, amit az átlagos gyerekeknél is alkalmazhatunk és számomra ez még pozitívabbá tette az élményt. Tanulni lehet tőle/belőle.
Nagyon szépen köszönöm a lehetőséget @Ildó.

2 hozzászólás
bagie P>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Olvasás közben sokat gondoltam arra, hogy ha tanár lettem volna, ilyen tanár szerettem volna lenni: úgy gondolom, hogy csak érzelmekkel lehet a gyerekek felé fordulni – bár nem tudom elképzelni, hogy hosszú távon ez kivitelezhető. [a mai világban meg szerintem, bár iszonyatosan igény lenne rá, szerintem kész veszélyes üzem érzelmekkel tanítani]

Torey Hayden a tapasztalataiból írta a könyvet: egy év, speciális igényekkel élő gyerekekkel – köztük Sheilaval, aki a fülszöveg szerint „felgyújtotta hároméves társát”.
Az 1* mínusz azért lett – mert pont a fülszövegben kiemelt „tulajdonságból” igazándiból semmit nem tudtunk meg (hogy mi vezetett odáig), de a 4* azért erős 4*, mert az együtt töltött idejük mindennapjaiból: a kislány dühkitöréseinek kezeléséről, kisebb-nagyobb problémák megoldásáról, a beszélgetések fontosságáról sok-sok jó ötletet lehet meríteni.

Örülök, hogy végre sort kerítettem erre a könyvre, és a még polcon porosodó T.H könyvem (Szellemlány) sem fog sokáig várni a portalanításra :)

Ėva71>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Torey nem csak kiváló gyermekpszichológus, hanem remek író is. Azzal az empátiával, szakértelemmel és megérzéssel amivel hozzááll a gyerekekhez teszi lehetővé azt, hogy az olyan gyerekek, mint Shelia is visszataláljanak abból a maguk alkotta világból a “normális világba.” Ahogy Torey fogalmazott:
spoiler Az a néhány gyermek akik az ő osztályába járnak, mind-mind egy külön világ, akiknek mégis egy csapatként kell együtt dolgozniuk. A legszomorúbb pedig az, hogy egy egészségesen született gyermeket is képesek a felnőttek olyan lelkiállapotba taszítani, hogy egy ilyen osztályba kössön ki. Nagyon elgondolkodtató, érdekes olvasmány.

3 hozzászólás
Snow_White P>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Évekkel ezelőtt olvastam már a szerző Szellemlány című könyvét, ami szintén nagyon megrázó, emlékezetes olvasmány volt. Akárcsak ez a történet. Főleg annak tükrében olyan felkavaró olvasmányok ezek, hogy igaz történeten alapulnak. A szerző ugyanis gyermekpszichológus, aki sérült gyermekekkel foglalkozik, és a munkája során megismert eseteket vetette papírra. Ez a történet egy hatéves kislányról szól, aki egy téli estén felgyújtott egy hároméves kisfiút. A kislány ezek után bekerül Torey speciális osztályába. Innen indul a történet, amely szépen lassan építkezik. A regény folyamán fény derül a kislány traumáira, hogy mi vezetett odáig, hogy ennyire eltorzult a személyisége, a viselkedése. Nagyon kettős érzésem volt a könyv olvasása közben. Egyrészt borzasztóan sajnáltam Sheilát, mert szörnyű élete volt/van. Másrészt belegondoltam abba, hogy mit érezhetnek annak a kisfiúnak a szülei, és arra jutottam, hogy gyarló ember vagyok, mert ha az én gyerekemmel tette volna ezt, legyen akármilyen lelkileg sérült sosem bocsátottam volna meg neki. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy könnyű addig empatikusnak lenni, ameddig nem a mi szeretteinket érintik a borzalmak, amiket mások okoznak. Összességében azt gondolom, hogy valamilyen szinten ebben a történetben mindenki áldozat volt. Egyébként mint kívülálló, jó volt olvasni, hogyan nyílt ki és változott Sheila személyisége, és ezzel együtt a viselkedése is Torey szárnyai alatt. Sok kérdésre nem kaptunk választ, cserébe viszont kaptunk egy viszonylag megnyugtató, előremutató befejezést. Mindenesetre emelem kalapom minden olyan szakember előtt, aki sérült gyerekekkel foglalkozik, embert próbáló hivatás.

teemaci>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Egyfajta esettanulmányként képzelem el ezt a könyvet, egy szívszorító igaz történet.
Megterhelő olvasmány, felkavarja az ember lelkivilágát Sheila borzalmas története. Sajnos egyre több a sérült gyerek, akik nem kapnak segítséget, emiatt, valamint elfogadás és megértés hiányában lelkileg sérült felnőtté válnak.
Nagyon tetszett a írás egyszerű fogalmazásmódja és az érthető nyelvezete, az írónő nem álszenteskedik, nyíltan beszél saját hiányosságairól, tévedéseiről is. Példaértékű a tevékenysége, a mérhetetlen türelme, a szakmai tudását és elhivatottságát csak csodálni lehet.

CressKriss P>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Gyanítom, mindannyian szeretjük azokat a könyveket, amelyek olyan dolgokba, közegekbe engednek betekintést nyerni, amelyek számunkra idegenek, mégis érdekesnek hatnak.
Ebben a kötetben egy tanár-pszichológus (maga a könyv szerzője) hősies mindennapjait követhejük végig, aki sérült, vagy mentálisan a társaiktól elmaradt gyerekek fejlesztésével foglalkozik.
Az írónő ízig-végig anyatípus, aki nem követi a szabályt, mely szerint nagyon rizikós, a későbbiekben pedig esetlegesen érzelmileg veszélyes közelebbi kapcsolatot kialakítani a diákjaival.
Így esik meg, hogy a fülszövegben említett Sheila rövid időn belül szinte a fogadott gyermekévé válik.
Egy tanár-diák harc bontakozik ki közöttük: az írónő harca, hogy megszelidítse a diákját, a kislány ellentámadásaival, aki annyi múltbéli sérelmet hoz magával, hogy nem képes elhinni, hogy ő igenis szerethető.
Shelila előélete nem habos-babos, ennek minden nyomát magán is viseli, és csak egy koloncnak tartja magát, akit az anyja is otthagyott, apja kedvenc hobbija pedig a féktelen ivás, ahelyett, hogy vele foglalkozna.
A kislány múltja, és ahogyan lassacskán közel kerül Toreyhez, rendkívül érzelemdús, és fájó, ahogyan lassan felszínre tör, minek köszönhető a lány kontrollálatatlan magatartása.
A könyvben rengeteg utalás van a Kis Hercegre, amely rám előzőleg nem volt nagy hatással, de ebbe a történetbe behelyezve máris más értelmet nyer.
A kötet lelkileg nagyon megterhelő, az érzelemekre pedig nagyon mélyen képes hatni. Bekerült a kedvencek közé, de nem biztos, hogy képes lennék újraolvasni…

3 hozzászólás
Leliana>!
Torey Hayden: Egy gyerek

Ha lett volna lehetőségem rá, egyhuzamban olvasom ki, annyira székhez szögezett. Borzasztóan megrázó, szívszorító, néhol sírva nevetős, máshol meg szinte fizikai fájdalmaim voltak, ahogy próbáltam átérezni Sheila küzdelmét. Végig az motoszkált a gondolataimban, hogy ez a kislány a sok szörnyűség ellenére, ami vele történt, még szerencsésnek mondható, ha másért nem is, azért biztosan, hogy ilyen tanárra/támaszra lelt, mint Torey. Mi lett volna vele, ha nem találkoznak, és tényleg bedugják egy kórházba? :(( Nagyon erős, kitartó gyerek, csodáltam érte, tanárát pedig igencsak tiszteletreméltónak találom, nem biztos, hogy sokan megtennék mindezt ezt azokért, akik rájuk vannak bízva, mert egyszerűbb nem megszelídíteni/megszelídülni, és szembenézni az elválás fájdalmával.
Csodás könyv volt, sajnáltam ugyan, hogy Sheila múltjáról és jövőjéről nem kaptunk több információt, de mindenképpen megérte kézbe venni! Nagyon hálás vagyok @smetalin-nak, hogy lehetővé tette, hogy elolvashassam!

5 hozzászólás
Goofry>!
Torey Hayden: Egy gyerek

„… az emberi lélekbe vetett hit minden ésszerűségen túlmutat; messze fent szárnyal tudásunk törékeny ágbogai fölött.”

Hálaégnek, nem az a kimondottan, száraz pszichológiai esetleírás, bár valami olyasfélétől tartottam, amikor végül a könyvtár szakirodalmi részlegében bukkantam rá a könyvre. Minden különösebb flikk-flakkot nélkülöző egyszerű, és mégis (talán épp ezért) ütő-s-írás. Nem éreztem benne olcsó trükköket és hatásvadász elemeket. Gyerek és felnőtt, ápoló és ápolt, tanító és nebuló különös viszonyáról van itt szó, amelyben mindkét fél kisebb-nagyobb tanulási és benső változási folyamatokon megy át. Nagyon tetszett Torey kendőzetlenül megmutatkozó, néhol önmagát sem kímélő, útkereső, elemző, olykor elesett, ámde mindig a „talpára” érkező jelleme.
Szép, igazi, könnyekkel viaskodó olvasmány. Úgy hiszem, ilyenfajta empatikus és humánus könyvet csak nő tud így megírni. Az pedig, hogy az írónő becses személyében egy hozzáértő, szakmabeli lélekismerőről, de ugyanakkor nagyszívű és édes-kedves hölgyeményről van szó – az a habos sütemény tipikus esete(m). – „Mindnyájan tudjuk, hogy nem a torta az, ami miatt az emberek tortát esznek, hanem a hab a tortán.” – erről van szó kérem!

Natessék, itt van még egy nagy KEDVENC! :-)

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

Goofry>!

… sohasem érthetjük meg milyen lehet valaki másnak lenni.

172. oldal

Goofry>!

– Néha nagyon egyedül érzem magam.
Bólintottam.
– El fog múlni?
Ismét bólintottam, lassan. – Igen. Azt hiszem egyszer majd elmúlik.
Sheila sóhajtott, és elhúzódott tőlem, majd felállt. – Az egyszer, az sose jön el, ugye?

182. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sheila · Torey Hayden
2 hozzászólás
EgyKönyvmoly>!

Néha nehéz elviselni, amikor az álmok megvalósulnak.

217. oldal

Goofry>!

Néha csakis az őrület tesz rá képessé, hogy a teljes igazságot meglássuk és kimondjuk.

8. oldal

Goofry>!

… egyik ember a másiknak nem sokkal tud többet adni a jó emlékeknél.

272. oldal

Maya>!

Elképedtem, milyen óriási hatással lehetünk egymás életére, és erre legtöbben nem is ébrednek rá, főképpen nem akkor, amikor zajlik.

Tizenharmadik fejezet

tmezo P>!

Igazából sose értettem, miért van az, hogy az emberek hajlamosak rögeszmésen foglalkozni jelentéktelen dolgokkal, és azt képzelni, hogy összedől a világ, ha valami nem úgy történik, ahogy ők akarják.

112. oldal

Goofry>!

Különcnek lenni elfogadható, ha valaki elméleti ember. De ha valaki a gyakorlatban dolgozik, általában biztonságosabb, ha konformista.

272. oldal

dudorka>!

Mikor megnéztem, misztikus tisztelet fogott el, 182 pont messze meghaladja bárki képességeit. Ez már éppannyira a zseni irányába mutat, mint ahogy a 18 a retardáció felé. És mindenki tudja, mennyire különbözik egy 18-as intelligenciájú gyerek a normál népességtől. Amit viszont a többség nem vesz tudomásul, az az, hogy egy 180-as gyerek ugyanannyira deviáns.

153. oldal

ilovemycoffee>!

– Peter, te nem is vagy őrült – mondta William. – Igazából senki sem őrült, nincsenek is őrültek. Az csak egy szó. Ugye, Torey? Csak egy szó. És egyik ember sem csak egy szó.

237-238. oldal


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Marieke Lucas Rijneveld: Az este kín
Iain Banks: A darázsgyár
Meller Rózsi: Anyu, akarod a gyereket?
Robotos Imre: Szárnybontás
Lázár F. Katalin: Hol lennék jó helyen?
Jenny Erpenbeck: A lelenc
Colleen Hoover: It Ends with Us – Velünk véget ér
Jack Ketchum: A szomszéd lány
Daniel Keyes: Szép álmokat, Billy!
Lontai Léna: Könnyező liliomok