Beszélj! 10 csillagozás

A világ nyelvei – tegnap, ma, holnap
Tore Janson: Beszélj!

A ​nyelvek nem örökkévalók: kialakulnak, változnak, eltűnnek, olykor újjáélednek vagy más nyelvekké alakulnak át. Történetük van, életük, sőt, haláluk is. Hatnak a térségekre, ahol beszélik őket, hatnak a történelem alakulására, és természetesen a történelem is alakítja őket.
A történelem és a nyelvek összefonódásának káprázatosan sokszínű históriáját kínálja ez a karcsú könyv. Aki száraz nyelvtörténetre számít, téved: a Beszélj! bővelkedik meglepetésekben és gondolatébresztő kérdésekben.
Az európai országok legtöbbjében egy uralkodó nyelvet beszélnek, s ezért ösztönösen úgy véljük, az „egy ország = egy nyelv” a szabály és az összes többi a kivétel, holott a nyelvi és az államhatárok a világ túlnyomó részén nem esnek egybe. Vajon miért ilyen változatos a kép? S ha a hódító spanyolok csaknem az egész dél-amerikai kontinens nyelvét megváltoztatták, miért nem sikerült ugyanez a jelentős európai területeket elfoglaló hunoknak? S hogyan lehetséges, hogy a Római Birodalom… (tovább)

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2003
286 oldal · ISBN: 9637525424 · Fordította: Győri László

Kedvencelte 2

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 5


Kiemelt értékelések

egy_ember>!
Tore Janson: Beszélj!

Tore Janson: Beszélj! A világ nyelvei – tegnap, ma, holnap

jaranme?-ku?pi-popna-ui-yuwa
ami ausztrál őslakos rembarrgna nyelven azt jelenti: ha lopózva próbáljuk becserkészni a kengurut, megérezheti verítékünk szagát. Ezt is megtudhatjuk Tore Janson érdekes és szórakoztató könyvéből. A példával azt igyekszik bizonyítani, hogy minden nyelv egyenlő, nincsenek fejlett ill. fejletlen nyelvek, csak a körülményekhez, a használathoz alkalmazkodó nyelvek vannak. Az említett ausztrál nyelv kevés hangot használ viszont nagyon fejlett a ragozása, a koiszán nyelvek (busmanok) viszont rengeteg hangot használnak (egyes nyelveik több mint százat) de egyszerű a mondattanuk. Vagy hogy közelebbi példát hozzunk: a spanyol öt alap magánhangzót használ, viszont rengeteg igealakot, az angol jóval kevesebb igealakot, viszont több hangot, diftongust. A természeti népek ill. az ipari civilizációban élő népek nyelveinek szókészlete is lehet egészen eltérő.
A könyvből megtudhatjuk azt is, hogy mikor és miért keletkeztek a nyelvek. Milyenek lehetnek kétszáz vagy akár kétezer év múlva? Hány nyelvet beszéltek tízezer éve és hányat beszélnek most? Megismerkedhetünk a nagyobb nyelvjárásokkal, a nyelvi identitás fontosságával.
Megtudhatjuk, hogyan keletkeztek új nyelvek az utóbbi négyszáz évben, pl. a norvég, az afrikaans vagy a kreol. A kreol nyelvek kialakulása különösen érdekes. Ma kb. ötven nyelvet sorolnak a kreol nyelvek közé. A legtöbben a haitit beszélik (kb. 6 millióan), ami már irodalmi és oktatási nyelv is, de van olyan is amit csak alig száz ember használ (pl. a papiamenta). A Nyugat-Afrikából Amerikába szállított rabszolgák eleve soknyelvű területről származtak, és a rabszolgatartók szándékosan keverték is őket. Így egy-egy ültetvényen csak néhány ember beszélte ugyanazt a nyelvet. A nyelvi identitásuktól megfosztott emberek kénytelenek voltak egy új nyelvet létrehozni. A szókincs jelentős része a hajcsárok nyelvéből származott, mivel ezt muszáj volt megtanulni (angol, francia, spanyol, portugál, holland ill. ezek keveredése), de a nyelvtanuk nem feltétlenül hasonlított az adott nyelvre. Egy-két generáció alatt kialakult egy saját nyelv.
Hasonlóan érdekes a norvég és az afrikaans keletkezése, és a Janson által felvetett többi téma is. Olvassátok el!

kedaiyun>!
Tore Janson: Beszélj!

Tore Janson: Beszélj! A világ nyelvei – tegnap, ma, holnap

Ez a könyv legalább 10 éve megvan már, az egyemi jegyzettámogatásból vettem, de még csak most olvastam el. Azért vettem meg, mert mindig is érdekeltek a nyelvek, szeretem az idegen nyelveket. Ebben a könyvben az európai nyelvek mellett más földrészek nyelveit is bemutatja a szerző. Főként az afrikai nyelvekről van szó, a bantu nyelvekről. Nem is tudtam, hogy ezekben a nyelvekben prefixumokat használnak. A könyv olvasása közben eszembe jutott, hogy sokszor látom a felsorolásokat pl. a Wikipédián a nyelvekről, és most már értem, hogy a szuahéli nyelvnek miért „kiswahili” a neve. Szintén érdekes volt a kreol és pidgin nyelvekről szóló fejezet, vagy az egyes nagy európai nyelvekről szóló fejezetek, az, hogy hogyan vált egy nyelv világnyelvvé, és hogyan veszítette el ezt a státuszt (pl. a görög, latin, francia – és az angol mint mai világnyelv). A nyelvek változnak, ahogy az emberek is.
A könyvről eszembe jutott egy saját élményem is. Amikor külföldiek (ázsiaiak) kérdezték, hogy honnan jöttem, milyen nemzetiségű vagyok, és mi az anyanyelvem, azt válaszoltam, Magyarországról jöttem, magyar vagyok és magyar az anyanyelvem. A sokadik ilyen kérdés után rájöttem, ez csak nekünk, európaiaknak ilyen egyértelmű. A világ többi részén nem a nemzetállamok az általánosak. És ezt ez a könyv is alátámasztotta.

lepetitlys P>!
Tore Janson: Beszélj!

Tore Janson: Beszélj! A világ nyelvei – tegnap, ma, holnap

Egy jó szerző és egy jó fordító találkozása ez a könyv.
Már az elején feltűnt a stílus, amiben a könyv meg van írva, aztán rájöttem, miért: nem amerikai az író, hanem európai. Valahogy sokkal közelebbinek éreztem magamhoz azt a tudást, amit átadott, borzasztó érdekes párhuzamot vont nyelvek között, végig érződött rajta, hogy mennyire tiszteli a nyelveket. Néha úgy érzem, hogy egy amerikai, aki nem élt Európában, nem tudja teljesen átérezni, hogy egy USÁ-nyi területen beszélnek vagy 50 nyelvet, és sokszor az országokhoz tartozó kultúrák homlokegyenest másmilyenek.
Sosem gondoltam bele, hogy alakul ki egy nyelv, mennyire kötődik szorosan az írásbeliséghez, úgyhogy érdekes volt megtudni, hogy pl. az egyiptomi írás azért is alakult ki, hogy az adók begyűjtését lejegyezhessék.
A világ sok tájának nyelvéről kapunk betekintőt, az afrikaiakba különösen.
Több teóriát is szembeállít, hogy hogyan terjed egy nyelv, érdekes volt megtudni, hogy a földművelés van rá a legnagyobb hatással, mert amikor az emberek tovább állnak egy területről, viszik a nyelvüket, más emberekkel találkoznak stb. míg a nomád, egy helyben élő emberek nyelve általában nem bővül, mert nincs mivel.
Felüdülés volt a könyv A nyelv és nyelvek után, ami hosszasan tárgyalta a nyelv felépítését, kialakulását, míg ez a könyv minden oldalán tartalmazott valami érdekeset, ami folyamatosan fenntartotta a figyelmet, és bemutatta a világ nyelveinek múltját, jelenét és jövőjét.

Izolda P>!
Tore Janson: Beszélj!

Tore Janson: Beszélj! A világ nyelvei – tegnap, ma, holnap

Nyelvészeti előképzettségemnek hála nem túl sok újdonságot tartalmazott, inkább csak a részletességével árnyalta a képet. Azt viszont jól. Akit érdekelnek a nyelvek és nem akar belefulladni a szakzsargonba, annak ez az ideális választás.

mantin>!
Tore Janson: Beszélj!

Tore Janson: Beszélj! A világ nyelvei – tegnap, ma, holnap

Bár nem vagyok egy nyelvész alkat – az idegen nyelvek elsajátítása is minduntalan komoly kihívások elé állít –, azért érdekel, hogyan, miként lettek a különféle nyelvek, egyik-másik miért hasonlít egymásra, mások miért ennyire különbözőek, miért van az, hogy látszólag távoli nyelvekben számos szó alakja szinte azonos, míg közelebbi nyelveknél meg néha oly különböző, hogy miért van az, hogy két ország népe megérti egymást, mégis szigorúan külön nyelvnek tekintik a sajátját stb. A szerző nagyszerű történeti áttekintést ad a nyelvek kialakulásáról nem kevés történelmi adalékkal, de mint látjuk utóbbi fontos eleme előbbinek. Mint a könyvből kiderül volt, hogy egy királyné vagy vallási térítő származása, vallása döntötte el, melyik nyelv válik hivatalossá egy sokmilliós birodalomban, de a népek vándorlásának, erőviszonyaik alakulásának döntő jelentősége volt abban, hogy melyik nyelv kerekedett felül. Megtudhatjuk például, hogy a skótok az Ír szigetről származnak, a norvég nyelv szinte erőlködve vált különbözővé a dántól vagy hogy az izlandi nyelv az egyik legállandóbb a világon, több olyan jelet használva, mely korábban számos észak-európai nyelv sajátja volt, de mindből eltűnt, kivéve az izlandit.
A szerző leginkább a nyugat-európai nyelvekben van otthon, így főleg ezekkel foglalkozik részletesen, érintve az afrikai, amerikai nyelvtörténetet, de pl. a kelet-ázsiai, illetve szláv nyelvekkel nem foglalkozik a könyvben, ami bennem hagyott egy kis hiányérzetet. Igazán megérdemelne a mű egy másik szerző által írt második részt a kihagyott területek népeinek nyelveiről.
A könyv szövege olvasmányos, laikusok számára is érthető, élvezhető, így mindenkinek ajánlom, akit egy kicsit is megérintett a gondolat, hogy vajon miért olyanok a nyelvek, amilyenek, és milyen sztorik vezettek oda, hogy éppen mi a hivatalos nyelv egyik-másik országban.


Hasonló könyvek címkék alapján

Kiss Jenő – Pusztai Ferenc (szerk.): Magyar nyelvtörténet
David Crystal: A nyelv enciklopédiája
Kálmán László – Nádasdy Ádám: Hárompercesek a nyelvről
Szende Aladár: A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak
O. Nagy Gábor: Mi fán terem?
Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek
Grétsy László (szerk.): Anyanyelvi kaleidoszkóp
Bárczi Géza: A magyar szókincs eredete
Bárczi Géza: A magyar igeragozás története
Fodor István (szerk.): A világ nyelvei