Csobban ​a víz (A Forrás Könyve 1.) 0 csillagozás

A ​Csobban a víz a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő királyregény-trilógia első darabja. A mű formailag és szellemiségét tekintve lényegében Toót-Holló Tamás nemrég megjelent kőmisztérium-trilógiájának folytatása, új elemek, egészen pontosan: új őselemek közé helyezése. A Csobban a víz épp ezért úgy egy királyi beavatás regénye, hogy közben a magyar ősiség kultikus könyveiből, a középkori gesztákból meríti tárgyát.
 A gesztáink tudnak ugyanis a szent királyok előtt álló titkos beavatásokról, de úgy mutatnak utat ezek felé, mint a Mátyás király körül tüsténkedő okos lány: adnak is, meg nem is.
 Mert mindannyian ismerhetjük a szarvast űző ikerpár, Hunor és Magor messzire iramló vadászatát, s emlékezhetünk is arra, hogy ezt a fékevesztett iramlást az ő közös életükben öt év magány, csendes elmélkedés követte. Felkészülésként az uralkodásra, s felkészülésként az ösztöneiket szabadjára engedő mulatságra, a Kürt ünnepére, amelyen a vitézeikkel együtt asszonyokat… (tovább)

A ​Csobban a víz a Forrás Könyve összefoglaló címet viselő királyregény-trilógia első darabja. A mű formailag és szellemiségét tekintve lényegében Toót-Holló Tamás nemrég megjelent kőmisztérium-trilógiájának folytatása, új elemek, egészen pontosan: új őselemek közé helyezése. A Csobban a víz épp ezért úgy egy királyi beavatás regénye, hogy közben a magyar ősiség kultikus könyveiből, a középkori gesztákból meríti tárgyát.
 A gesztáink tudnak ugyanis a szent királyok előtt álló titkos beavatásokról, de úgy mutatnak utat ezek felé, mint a Mátyás király körül tüsténkedő okos lány: adnak is, meg nem is.
 Mert mindannyian ismerhetjük a szarvast űző ikerpár, Hunor és Magor messzire iramló vadászatát, s emlékezhetünk is arra, hogy ezt a fékevesztett iramlást az ő közös életükben öt év magány, csendes elmélkedés követte. Felkészülésként az uralkodásra, s felkészülésként az ösztöneiket szabadjára engedő mulatságra, a Kürt ünnepére, amelyen a vitézeikkel együtt asszonyokat ragadnak el maguknak, hogy majdan velük népesítsék be Szkítia földjét.
 Toót-Holló Tamás posztmodern királyregénye viszont arra keresi a választ, hogy mi töltötte ki Hunor és Magor –vagy ahogy az ő parafrázisának szereplőit hívják: Hámor és Magonc –életében ezt az öt talányos évet. Arra, hogy mennyiben rokon ez a tétlen cselekvés a Tao tanításaiból ismert wei wu wei gyakorlatával, s a magyar népmesékben hamuban üldögélve várakozó táltosok titkos és rejtelmes erőgyűjtésével. S arra, hogy miként függ össze ez az úttalan beavatási út a szakrális királyok által megszerzendő hermetikus tudással.
 S hogy miképp lesz ebből a mitikus történelem terében és idejében játszódó királyregényből modern műalkotás –meglepően ölelkező motívumokkal, tüntetően szokatlan anakronizmusokkal, s hozzá még a pogány életöröm varázsát nyújtó szakrális pornográfiával?
 A leginkább életre-halálra. Ahogy ezt elöljáróban a magyar népmesék tudják, amelyek Toót-Holló Tamás számára ugyanolyan ősforrások, mint a magyar geszták.
 Ahogy Tündér Ilona szobájában patakzik egyszerre a két forrás. Az élet és a halál vizének forrása.
 Ahogy Vízi Péter és Vízi Pál küzdelmeiben születik újjá a szabadon meghódított földeken eláradó vitézségről álmot látó Emese ősi álma.
 S ahogy a Mátyás-monda okos lánya ad is, meg nem is: hogy ami nincs, az mégis legyen. Hogy ami a nemzetségősök öt év magányából eddig kiismerhetetlen maradt, az a lelki szemeink előtt mégis megelevenedjen.
 Szabad folyást engedve a képzeletnek: csakúgy, mint az élő és a haló víz forrásának. S az innen előcsobbanó víz minden szavának.