Az ókori ember a legkülönfélébb módon fürkészte a jövőt. Különös súllyal estek latba a Kr. e. 6. századtól mind népszerűbbé váló pogány jósnők és prófétanők, a szibillák kinyilatkoztatásai.
A szibillajóslatok három kontinens és három kultúrkör találkozásához vezetnek minket. Ázsia, Európa és Afrika pogány, zsidó és keresztyén írói írták, majd egymás munkáit felhasználva dolgozták át és szerkesztették újra őket. Ezek az iratok a pogány ókortól az őskeresztényeken át a középkorig a vallásos gondolkodás részei maradtak – akár isteni kinyilatkoztatásnak, akár csalásnak vagy ördögtől valónak vélték őket.
A III. szibillakönyv abban a sokszínű vallási és kulturális közegben született, amely a Földközi-tenger medencéjét jellemezte az ún. intertestamentális korban (kb. Kr. e. 400 – Kr. e. 5) és az első keresztyén időkben. Ez az a korszak, melyben a deuterokanonikus iratok mellett az Újszövetség könyvei is megszülettek: ez Megváltónk kora.
Toókos Péter János… (tovább)
A III. szibillakönyv 2 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Károli Könyvek - Monográfia L'Harmattan
Várólistára tette 5
Kívánságlistára tette 4
Kiemelt értékelések
Toókos Péter János: A III. szibillakönyv Irodalmi és teológiai bevezetés
(Nem nagyon illendő dolog részemről úgy értékelést írni, hogy ennyire elhúzódott az olvasásom, mégis megteszem.)
Régóta izgatnak a szibillakönyvek, már legalábbis azóta, amióta hallottam Tarquinius Superbus elvakult gőgösségéről.
Aztán (talán a kilencvenes években?) amikor sikerült eljutnom Cumae-be, a Szibilla-barlangba, ismét felelevenedett ez az érdeklődésem. off
Viszont e monográfia elején, az alapos forrásismerettel is rendelkező szerző tanulmányából többek között az is egyértelműen kiderül, hogy ez nem a – keresztény szemszögből vizsgálva – pogány rómaiak különös csoda folytán megmenekült, legendás egyharmadnyi szövege, hanem valami annál is sokkal többrétű: a görög-római, zsidó-keresztény kultúrában jártas, azt ismerő szerzőnő(!) műalkotásáról van szó.
Jól esett a szöveg kétféle fordítását is olvasni. Előbb a prózai változattal kezdtem, majd azon végigérve fogtam hozzá a hexameteres műfordításhoz. Bravúros volt mindkét szövegváltozat.
Köszönöm, @János_testvér!
Toókos Péter János: A III. szibillakönyv Irodalmi és teológiai bevezetés
A szibillák különleges személye és rejtélyes jóslataik nem csak az ókorban keltették föl az emberek érdeklődését, magam legalább négy okot tudnék felsorolni, amiért napjainkban is érdemes velük foglalkozni, s úgy tűnik, a könyv szerzője teológusként is így gondolta.. Aki csak egyszer is látta a Sixtus-kápolna szibillaábrázolásait, azt biztosan nem hagyta érintetlenül ezeknek az alakoknak a varázsereje. Ha valakit aztán elbűvölt már Delphoi jóshelye is, vagy képes volt felkeresni a cumae-i szibilla barlangját egy tűző nyári napon, gyalog az Avernus-tótól, mintegy zarándoklatként, és látta a barlangban és a barlang szája előtt a szélsodorta faleveleket, azt egészen természetesen szippantja magába az eddig csak ókori irodalmi művekből, történelmi munkákból ismert titokzatos világ. A legérdekesebb persze az volna, ha a korábbi, (egyáltalán léteztek valaha?) a Tarquinius Superbusnak megvételre felkínált szibillakönyvek is fennmaradtak volna, és ma azokat is olvashatnánk. Jelen könyv szerzője a később keletkezett görög nyelvű szibillajóslatokat tárgyalja (azok közül is az ún. III. szibillakönyvet), amelyek feltehetően alexandriai zsidó (és keresztény) kultúrkörben íródtak. A szabad és hexameteres fordítás a szerző munkája, s a könyvben az eredeti görög szöveg is szerepel. Rengeteg idegen és magyar nyelvű forrásmunkára, monográfiára, szakirodalmi munkára, tanulmányra hivatkozik a szerző, láthatóan alapos ismerője a tárgy kutatástörténetének. Számomra a legmegdöbbentőbb mégis az volt, amikor felfedeztem, hogy az egyik hivatkozott szerzővel együtt jártam héber szövegolvasásra egy évezreddel ezelőtt.
Népszerű idézetek
Hasonló könyvek címkék alapján
- Salvador Dalí: Pater Noster ·
Összehasonlítás - Varga Zsigmond J.: Bibliai görög olvasó- és gyakorlókönyv ·
Összehasonlítás - Gennádiosz Szkholáriosz: Petrus Hispanus mester logikájából ·
Összehasonlítás - Kiss Sándor: Újszövetségi görög–magyar szómagyarázat ·
Összehasonlítás - Szerb Antal (szerk.): Száz vers 92% ·
Összehasonlítás - Varga Zsigmond: Újszövetségi görög–magyar szótár ·
Összehasonlítás - Marcus Aurelius: Elmélkedések 87% ·
Összehasonlítás - Farkas Zoltán – Horváth László – Mayer Gyula: Ógörög kezdő és haladó nyelvkönyv ·
Összehasonlítás - Kovács Péter (szerk.): Fontes Pannoniae Antiquae – Az antik Pannonia forrásai ·
Összehasonlítás - Déri Balázs – Hanula Gergely: Újszövetségi görög nyelvkönyv ·
Összehasonlítás