Reptér 77 csillagozás

Hét történet a Heathrow-ról
Tony Parsons: Reptér

A ​londoni Heathrow Repülőtér meghívta Tony Parsonst, legyen a vendégük egy hétre, nézze meg minden részlegüket, és írjon novellákat a dolgozókról és az utasokról. Elvégre a Heathrow olyan, mint egy titkos város, amelyet évente hetvenötmillió utas népesít be. Tony Parsons elfogadta a meghívást, majd megírta néha vicces, néha érzelmes novelláit, amelyek mind magukon viselik a jellegzetes parsonsi ismertetőjegyeket.
Olvashatunk a tűzoltókról, akik időről időre felgyújtanak egy zöld repülőgépet, hogy gyakorolhassák a különféle vészhelyzeteket.
Arról a férfiról, aki a Heathrow-n feladott, oda érkező vagy csak ott átutazó, esetleg csempészett kutyák, oroszlánok, csörgőkígyók és egyéb állatok jólétét felügyelő csapat vezetője.
A bevándorlási hivatal egyik női alkalmazottjáról, aki pályája során a legkülönfélébb meséket hallotta arról, hogy miért akar valaki belépni az Egyesült Királyság területére – sok nő hivatkozik arra, hogy esküvőre érkezett, és Harry herceg a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2011

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 2012
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630794527 · Fordította: Barta Judit

Kedvencelte 2

Most olvassa 2

Várólistára tette 23

Kívánságlistára tette 14


Kiemelt értékelések

Dün P>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Nekem ez most úgy volt tökéletes, ahogy van. Lépten-nyomon olvastam, így nem csoda, hogy rekordidő alatt befaltam, kedveltem a szimpatikus, emberi, különc, furcsa karaktereit, az érdekes részleteket a repülőtérről, és legfőképpen, ahogyan a szálak összefonódtak, összegabalyodtak. Nem repültem még túl sokszor, de fogok még, és biztosan másképp nézek majd ezután a könyv után a dolgozókra, utasokra, a fényekre, de még a madarakra is, ha esetleg látok majd egyet. (Akármilyet is, kivéve a sirályt, ami nem létezik!)

nypiro P>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Nagyon vártam ezt a könyvet. Imádok repülni. De ez olyan volt, mint egy kitalált történet. Sokkal riportosabb formát vártam. Nekem ez így olyan, mint a könyvben emlegetett Vakrepülés című film. Érdekes amiket leír, Jazz-el szívesen találkoznék, nekem az ő munkája tetszett a legjobban. Jót nevettem Meggyn spoiler
Viszont a légiirányító srác túl beképzelt volt. Amint kiderült, hogy az ablakpucoló fiú pilóta szeretne lenni, máris más stílusban beszélt vele.
A fülszöveg szerint hét történet, ami való igaz, egyik meg is jelenik a másikban.
De sajnos ezt az írói stílust egyszerűen nem bírtam megkedvelni.

>!
Európa, Budapest, 2012
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630794527 · Fordította: Barta Judit
Aurore>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Mindig is elbűvöltek a repülőterek. Életem szerves része a levegőben történő furikázás. Amikor gépre szállok, szinte mindig azt érzem: hazatértem. Hogy az életem nem más, mint két repülés között eltelő szünetek sorozata. Ezt az érzést adta nekem vissza ez a könyv. OK, picikét talán lehetett volna jobban megírva, de nagyságrendileg azt kaptam, amire számítottam, és ez a lényeg. Tetszett.

>!
Európa, Budapest, 2012
104 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630794527 · Fordította: Barta Judit
2 hozzászólás
Helga_Dávid>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Kedves kis történetek a Heathrow reptér életéből.
Olvasás közben kettő dolog jutott eszembe:
1. Ez a Stephen King-féle Rettegés a felhők felett antológia kedves párja.
2. Kamaszkoromban ment a tévében egy dokumentum sorozat, ahol ha jól emlékszem, akkor az El Al légitársaság dolgozói és az Izraeli Reptéren dolgozók mutatták be egy napjukat. Emlékszem, hogy nagyon izgalmasnak találtam az ott látottakat.
Ebben a könyvben is ez történik.
Bemutatkozik a reptér tűzoltócsapata, az állategészségügyi-ellenőr, a pilóta, a légiirányító, a vámos stb.
Kedves és rövid kis történetek. Nem több, nem kevesebb.

RandomSky>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Részint egyet tudok érteni @egy_ember -rel, de én már annak is örülök, hogy az utóbbi néhány félresikerült Parsons könyv után ezt legalább tudtam élvezni. Giccses életbölcsességből itt is akad, meg biztos van, aki azt mondaná rá, hogy ilyen sztorikat a Readers' Digestben olvasni, de aki ezt mondja, az RD-t olvas, haha.
Azért is tetszett, mert már jártam néhányszor a Heathrow-n, és bár alapvetően azt gondolnám, viszonylag érdekel, mi van körülöttem, de azok az ott tartózkodások jobbára elég stresszesek, és nincs annyira időm szemlélődni, és tök jó, hogy valaki elmeséli, mi is zajlik ott – Parsons meg ugye eleve emberi történeteket szokott írni, s most is így tett.
A fordításban valóban vannak hibák (az Isten szerelmére, az utolsó két oldalon miért kellett az egyik szereplőt, akit addig Damonnak hívtak, hirtelen Rogernek hívni?! Még ha az eredetiben is ott a hiba, senki nem értelmezte a szöveget?!?), de összességében ez egy rendben lévő könyv, kivéve az árát, 100 oldalért ez kicsit sok, de én mondjuk pont a kibic vagyok, írtam is róla bővebben ekultra. De szóval százszor inkább tudom ezt a könyvet ajánlani bárkinek, aki valami könnyedebb, de tartalmas kikapcsolódásra vágyik, mint soksoksok másikat. (Rémlik az a rész az Airplane-ben, amikor valami nő kér a stewardess-től valami könnyű olvasnivalót? :))
http://www.ekultura.hu/olvasnivalo/ajanlok/cikk/2012-11…

2 hozzászólás
meseanyu P>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Könnyed, aranyos történetek, egyszerűek, de mégsem gagyik. Szívhez szólóak, de nem giccsesek. Nekem, így karácsony előtt, meg úgy, hogy szeretek repülni, szeretem a reptereket, és főleg, hogy az utóbbi időben olyan nehezen találok olyan olvasmányt, ami leköt, jólesett most ez a kötet.

ÁrnyékVirág>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

A repülőtér mindig is vonzott. Szeretek repülni, leginkább egyedül. Attól a pillanattól kezdve, hogy átléptem a check-in zónán, valami különös nyugalom áraszt el. Ez csak az én időm. Kényelmesen iszom egy kávét, olvasok, nézem a sürgés-forgást, várom, hogy a gépen legyek, és az a pillanat, amikor végre elrugaszkodik a repülőgép a talajtól mindig jóleső izgalommal tölt el.
Minden percét élveztem ezeknek a novelláknak is, amelyek egy hatalmas repülőtér mindennapi életének apró pillanatait villantják fel, úgy, ahogy én egyszerű utazóként nem ismertem: az útleveleket ellenőrző határőr, az irányítótoronyban dolgozók, a reptéri tűzoltók, vagy pedig egy repülésfóbiás személy nézőpontjából.
Csak azt sajnálom, hogy nem a reptéren olvastam.

2 hozzászólás
rena_sarkadi>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Nem igazán tudom értékelni ezt a novella gyűjteményt. Lásztik rajta a repülés szeretete, bemutat sok különböző embert, akiket ugyanaz az érzés működtet, de valahogy szétesik az egész. Az utolsó novella próbálja összetartani a történetet, nem túl nagy sikerrel. Szeritem sokkal többet ki lehetett volna hozni a Heathrow-ból…

amy_air_s_book P>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Zsákbamacskás vásárlás során tettem szert a könyvre. Mivel nem igazán ismertem a szerzőt és a könyvet, így nem nagy elvárásokkal kezdtem neki. Mindenképpen el akartam olvasni, ha már a sors a kezeim közé sodorta.
Alalpjáraton nem vagyok híve a novelláknak, de most kivételt tettem és igen kellemes kikapcsolódásban volt részem. Kicsit betekinthettem abba a világba, melyben még soha nem volt részem. :)
Voltak mókás jelenetek, főleg a sok szerelmes leányzó :D A hát kis történet, könnyed, laza akár kitalált esemény is lehetne.. annyira átlagosak a szerelmes egyének repítettek vissza a földre, hahó ez a valóságban is megtörtént.
Igazából a könnyed kikapcsolódáson kívül, nem igazán nyújtott többet a könyv. Utólag nem igazán tudom eldönteni, hogy ez most jó vagy rossz. :)

KNW I>!
Tony Parsons: Reptér

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Amikor elkezdtem olvasni, rájöttem, hogy annak idején, amikor kijött, már gyakorlatilag kiolvastam egyszer a könyvtárban, amíg a gyerekek válogattak/játszottak. És hogy az utolsó sztorit akkor nem olvastam és de kár, hogy ez egyáltalán benne van. Értem én az írói szándékot, hogy összehozza a végén a hőseit, de nem kellett volna, na.
Mondjuk az egyik novella is túl lett ragozva, a hatost a fiatal és az idősebb forgalmi előteressel ott lett volna jó abbahagyni, ahol a mentés után a fiatal rámutat a madárra és azt mondja, ez egy vörös vércse.
Mindezt (és a végén a Rogeres bakit) leszámítva jó kis könyv, kézbe is jó venni (köszönjük a Kinizsi nyomdának), ajándékba ajánlom mindenkinek, aki szeret(ne) repülni!


Népszerű idézetek

Dün P>!

Az ausztrál család tíz éve lakott Londonban. Edie már ide született, és Saskia egyéves volt, amikor megérkeztek. Ausztrália mindkettőjüknek a nagyszülőket, unokatestvéreket és a karácsonyi napsütést jelentette. Szerették, de az a hely volt, ahova nyaralni mentek. Londoniak voltak.
Az iskola, a barátok, az emlékek és a tízezernyi kötelék – ezek mind ide fűzték őket. Damon maga is londoni lett. Ahogy Liz is. És arra gondolt, hogy noha az ember soha nem válhat angollá, sőt még britté válni sem volt könnyű tíz év alatt, londoni az mindenképpen lehetett.

93-94. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

RandomSky>!

– Az nem érdekel, ha valaki önmagának hazudik – mondta. – De ha nekem hazudnak, azt már kevésbé szeretem.

54. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Aurore>!

ifj. John Gillespie Magee: Kitörtem hát

Ó, kitörtem hát a Föld komor bilincseiből,
És ezüstös-kacagó szárnyakkal táncoltam az égen,
A Nap felé kapaszkodtam, és csatlakoztam a felhők
Bolondos játékához – százféle dolgot megtettem,
Melyről nem is álmodnál – keringve, forogva
A magasságok hallgatag magányában. Ott lebegve
Üldözőbe vettem a süvöltő szelet, mialatt
Hajóm csapongva szállt át az égi báltermeken.
Fel, fel a végtelen szikrázó kékség felé,
Könnyedén túljutottam a szélfútta szférákon,
Ahol a pacsirta s a sas sohasem repült még,
És míg a csöndben emelkedett lélekkel jártam
Az űrt, e felemelő, érintetlen tisztaságot,
Kinyújtottam kezem, s megérintettem az arcod, Uram. *

*Aranyi Erzsébet fordítása

47-48. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

1 hozzászólás
Dün P>!

Mike körbevezette a tűzoltóállomáson. Megmutatta neki a hatalmas, négy- és hatkerekű szerkocsikat. A hevedereket, bukósisakokat és a tömlőket, amelyek olyan hosszúak voltak, hogy talán a földet is körbeérték volna. Mike valamiféle vad büszkeséggel mutatta ezeket, és Zoénak eszébe jutott egy könyv, amit még az iskolában olvasott. Gatsby az ágyra dobálja az ingjeit, hogy elkápráztassa Daisyt.

18. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Dün P>!

A reptér úgy csillogott az éjszakában, mintha valami nemtörődöm isten egy dobozból drágaköveket szórt volna ki.

90. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Dün P>!

Amikor a zöld gép a múlt század végén, ugyanabban az évben, amikor Mike, megérkezett a reptérre, még olyan makulátlanul nézett ki, mint a gyártósorról leguruló autó. Akkoriban még a zöld szín is úgy ragyogott, akár Robin Hood frissen mosott harisnyája.

14. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Littlewhite>!

ifj. John Gillespie Magee: Kitörtem hát

Ó, kitörtem hát a Föld komor bilincseiből,
És ezüstös-kacagó szárnyakkal táncoltam az égen,
A Nap felé kapaszkodtam, és csatlakoztam a felhők
Bolondos játékához – százféle dolgot megtettem,
Melyről nem is álmodnál – keringve, forogva
A magasságok hallgatag magányában. Ott lebegve
Üldözőbe vettem a süvöltő szelet, mialatt
Hajóm csapongva szállt át az égi báltermeken.
Fel, fel a végtelen szikrázó kékség felé,
Könnyedén túljutottam a szélfútta szférákon,
Ahol a pacsirta s a sas sohasem repült még,
És míg a csöndben emelkedett lélekkel jártam
Az űrt, e felemelő, érintetlen tisztaságot,
Kinyújtottam kezem, s megérintettem az arcod, Uram. *

*Aranyi Erzsébet fordítása

47-48. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Amapola P>!

Tim és a korallsikló zavartan néztek rá.

38. oldal

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról

Light_House>!

A pilóta olyasmiket látott, amilyeneket a legtöbb ember sohasem fog.
Egyszer az Atlanti-óceán fölött, tízezer-ötszáz méter magasan egy 777-es gépet vezetve látta a vérvörös holdat felkelni a fekete égen. Egy pillanatra a lélegzete is elakadt, és úgy érezte, hogy semmi más nem létezik a világegyetemben, mint a vörös hold a fekete égen és a repülője.
Egy másik alkalommal keletről nyugatra repülve fejtette meg az időt, amikor látott egy dupla napfelkeltét. Egy napon kétszer látta felkelni a napot, és az volt az érzése, hogy nem is az Indiai-óceán felett repül át, hanem magán az időn.
Egy másik alkalommal a sarki övezetben repült, amikor egyszer csak felrobbant az ég, és zöld, kék és fehér színű örvények gomolyogtak körülötte. Nemcsak látta az északi fényeket, hanem ott volt bennük.

39. oldal - Három: A pilóta szobája

Tony Parsons: Reptér Hét történet a Heathrow-ról


Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

James Norbury: Az utazás
Neil Gaiman: Sandman: Az álmok fejedelme-gyűjtemény 5.
Jeffrey Archer: Árulkodó nyomok
Nick Hornby: CiciKrisztus
Jodi Ellen Malpas: Ez vagyok
Kazuo Ishiguro: Noktürnök
Szenved-éj
Neil Gaiman: Felkavaró tartalom
Jeffrey Archer: Tucatnyi félrevezetés
Földvári András: Elmentem világgá!