Apa ​és fia (Harry Silver 1.) 131 csillagozás

Tony Parsons: Apa és fia Tony Parsons: Apa és fia

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Harry ​Silver neves tévészemélyiség, akit elfog a harmincéves férfi krízise, s noha rajong szép feleségéért, Gináért és négyéves fiáért, Patért, egy éjszakára megcsalja őket egy segédproducernővel. Gina faképnél hagyja, Japánban vállal munkát, a kisfiút pedig felelőtlen, a 60-as évekből ittrekedt nagyapjára bízza. Harry visszaveszi és egyedül nevelgeti az éppen iskolakezdő Patet, közben beleszeret egy közeli kifőzde amerikai pincérnőjébe, Cydbe, mit sem sejtve még, hogy fia legjobb barátja az első osztályban éppen Cyd kislánya lesz.
Harry szülei egyszerű emberek, apja háborús hős, igazi „szerepmodell”, akire egyre többet gondol Harry, most, hogy a saját férfiúi önazonosságát kéne megtalálnia ebben a válságban. Addig-addig keresi magát, míg majdnem elveszti Cydet, aki hazakészül Amerikába a kislányával. Felesége új élettárssal tér vissza Japánból, és magának követeli Patet. Jogi és érzelmi csata következne – ám a 70-es évek Kramer-illúziója átadja helyét a valóságérzéknek:… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1991

>!
Európa, Budapest, 2011
340 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789630791151 · Fordította: Varga Monika
>!
Európa, Budapest, 2003
340 oldal · ISBN: 9630775913 · Fordította: Varga Monika
>!
Európa, Budapest, 2002
340 oldal · ISBN: 9630771039 · Fordította: Varga Monika

Enciklopédia 37

Helyszínek népszerűség szerint

London · Japán


Kedvencelte 23

Most olvassa 4

Várólistára tette 65

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
M16 IP
Tony Parsons: Apa és fia

Egyetlen rossz döntés elég, hogy romba dőljön egy család élete. Egyetlen hiba elég, s az ember mindent elveszíthet, amit az életében fontosnak tartott. Mert vannak bűnök, melyek nem nyernek bocsánatot. És vannak emberek, akik képtelenek megbocsátani.
Nagyon szerettem ezt a könyvet. Ritkán esik meg velem, hogy képtelen vagyok szabadulni egy író sorainak fogságából, ezúttal ez történt.
Férfi írt könyvet a férfiakról, szerencsére nem csak férfiaknak. Nőként olvasva ugyanis igazi kiváltság ez a kötet, leginkább persze az író nagyvonalúsága miatt, hogy segít mélyre hatolni a férfiak lelkivilágában, s alaposan szétnézni odalent. Nem tudom, a szerzőnek volt-e hasonló célkitűzése olvasóival kapcsolatban, de esélyes, hogy az utolsó oldal után másként nézel majd a párodra, fiadra, az öcsédre, esetleg az apádra.

Bővebben itt: http://haelkeszulmegmutatom.cafeblog.hu/2017/09/26/egy-…

>!
ppeva P
Tony Parsons: Apa és fia

Tisztára Kramer kontra Kramer angol háttér előtt. Nagyon utáltam a nyálas vége miatt, és onnan visszafejtve sok minden olyan egyszerű és egyirányú volt. A párkapcsolati nehézségek mellett egyedül az idősödő szülőkkel, főleg az apával való kapcsolat volt „kidolgozva” – ez a nagyszülő szál sokat emelt rajta. (Egyáltalán: mostanában egyre többször veszem észre, hogy az idősebb szereplőkkel, szülőkkel, nagyszülőkkel azonosulok, az ő szemükkel látom a történetet.)
A gyereknevelés viszont nagyon le volt egyszerűsítve. Gyerek ül a kanapén, játszik a fénykardjával, nézi a videót, néha cukikat mond és nagyon kis szeretnivaló, utálja az apja „főztjét”, bicikliznek a parkban, esti fürdés meg mese, hiányzik az anyukája – nagyjából ennyi. Ha kell, valaki rögtön ugrik és vigyáz rá, az mellékes, hogy az illető alkalmas-e rá. (A két egyedülálló, kisgyerekes szülő akkor ugrik el moziba, vacsorázni, amikor akar… – tudom, az egy másik égtáj.) Egyszer baleset éri a gyerkőcöt parkban (na ott ugrott be nekem teljesen a Kramer kontra Kramer!), meg sír az óvodában, de egyébként nincs semmi baja, tisztára kis felnőtt. És simán elvan egy sportkocsi első ülésén, öt évesen…
Egyébként meg, a fenébe is, felneveltem egyedül két gyereket – nem négy hónapig –, elég szűkös anyagiakkal, teljes idejű munka mellett, és a kutya se akar(t) nekem ezért érmet osztogatni. Senkit nem érdekelt, hogy van-e kedvem minden nap, munka után bevásárolni meg főzni meg házimunkázni meg házifeladatozni. Sőt, másodállásozni. Baromira nem tudok meghajolni az előtt, ha egy apa is el tudja vinni a gyereket az iskolába, tud neki szendvicset csinálni, és ágyba tudja dugni este. Miért, nem ez lenne neki is a dolga? Ehhez aztán semmilyen speciális, csak a nők által birtokolt szerv nem szükséges.
Na, mindegy, ezen hiába bosszankodom. :) A könyv egyébként szórakoztató volt, voltak benne vicces és szomorú részek, szerencsére senki nem volt benne tökéletes, és nem volt tudálékosan tanácsadó. Igen, sokféleképpen lehet élni, legfeljebb egyik mód nehezebb, mint a másik. És mindenki valamennyire a saját szerencséjének kovácsa. Sőt, aki másnak magának vermet ás, ne csodálkozzon, ha beleesik… És így tovább.

1 hozzászólás
>!
Szédültnapraforgó
Tony Parsons: Apa és fia

Első regényem az írótól, jó választás volt, egy trilógia első része :)
Bár én nem ezt a címet adtam volna a könyvnek. Igaz, hogy apa egyedül nevelte egy darabig a fiát, de ebben az esetben a könyv mondanivalója igazából szerintem első körben a hűtlenség (leggyakoribb esete a kollégával való viszony, ami persze soha nem tartós), második lépésben a meg nem bocsátás, majd a válás és az új partner megtalálása, felvállalása hosszú távon a fő mondanivaló. A gyerek „csak” mellékszereplő, egy járulékos elem – bár tudjuk, ők a legfőbb elszenvedői a szülői kapcsolatoknak.

Nagyon sok jó gondolatot oszt meg velünk az író – melyek többsége fent is van az idézetek között – bár én még sok mást kijegyzeteltem magamnak :)
„Az öregség legyűri azt a testet, amely fiatalon oly sok mindent kibírt.”

Talán a kedvenc idézetem:
"- Kedvellek Harry. Szórakoztató vagy és édes. Jól bánsz a fiaddal. De nem tudom, hogy mit vársz tőlem.
– Semmit nem várok tőled.
– Nem igaz. Valamit biztosan vársz. Ahogyan én is. Ahogy mindenki más is, aki lefekszik valakivel, vagy kéz a kézben sétál vele gyönyörű épületekben, a kávéja fölött álmodozik meg ilyesmi. Mindenki számít valamire. Csak nem biztos, hogy ugyanarra."

Mindenképpen érdemes elolvasni :)

>!
anni_olvas
Tony Parsons: Apa és fia

Kevés könyvet olvasok férfi írótól, erre az utóbbi időben jöttem rá. Tudatosabban fogok odafigyelni, mert nagyon sok jóról maradok ki. Ilyen volt Tony Parsons, akinek a könyve már évek óta olvasatlanul csücsült a polcomon. Az Apa és fia egyetlen elhibázott döntésről szól, egy olyan döntésről, ami megváltoztatja egy egész család – és főleg egy kisfiú életét. Akit az apánál sokkal kevésbé értettem, az az anyuka, sajnos az ő érzelmeivel még kevésbé tudtam azonosulni.

>!
Anaria
Tony Parsons: Apa és fia

Egy pár elárvult kis és nagy cipő a borítón, egy könyv egy elárvult kis és nagy férfiről, egy regény apáknak a gyereknevelésről, egy regény gyerekeknek az apanevelésről, egy regény az anyáknak az apaszívről.

Hirtelen nem tudom felidézni, olvastam-e már férfi tollából ilyen megkapóan őszinte, szívhez szóló történetet, és ha igen, akkor mikor. Valószínűleg soha, egészen mostanáig. Mi nők sokszor hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a férfiak egy teáskanál érzelmi szintjén állnak, és ha a gyerekekről van szó, akkor meg azt sem tudják, hogy hányadikán van elseje. Tony Parsons története bebizonyítja, hogy ez nem egészen így van.

További méltatás itt: http://anariamatthewsreading.blogspot.com/2012/02/tony-…

>!
Miamona
Tony Parsons: Apa és fia

Tony Parsons: Apa és fia – egy megható történet apáról, mint fiúról, és fiúról, mint apáról. Hogy látjuk szüleinket, magunkat, magunkat szüleink szemében. Hogy vágyunk arra, amink nem adatott meg, és hogy vágynak mások arra, ami nekünk megadatott, de számunkra mindennapi megszokássá vált. Mennyire játszanak szerepet szüleink a döntéseinkben, lépéseinkben, és ezek közül mennyit ismerünk fel, és mennyit ismerünk be, vagy fogadunk el.
Mi a szerelem, és mik a határai… Mi a bizalom, és mik a határai…
Bevallom az elején kissé nehezményeztem, hogy egy 30 éves emberen kapuzárási pánik tör ki, de aztán jobban belegondolva rá kellett jönnöm, hogy ez nem feltétlenül kor függő, és a magam 23 évével bizony már velem is előfordult, hogy mutattam jeleit. :) A könyv ’99-ben íródott… az élet már akkor turbó sebességre kapcsolt, és azóta csak tovább peregtek az évek, és az események…
A történet elgondolkodtató, szívhez szóló, olvasmányos… Hogy akkor miért mégis csak 4-es!? Igazából magam sem tudom… azt hiszem, az én élettapasztalatom, az ami kevésnek bizonyult a témában, így meghagyom a fejlődés lehetőségét magamnak, ha majd újra kézbe veszem ezt a könyvet, mondjuk egy 8 órás meló után, miután a lurkókat lefektettem, egy pohár borral a kezemben, és hagyom felnőtt(ebb) énemnek, hogy felfedezze mennyit fejlődött az évek alatt. :)
http://miamonakonyveldeje.blogspot.com/2011/02/tony-par…

5 hozzászólás
>!
AnnaSz
Tony Parsons: Apa és fia

A fél csillag levonás csakis a szirupos, giccses és minden realitást nélkülöző befejezés miatt van.
Imádtam, habár lehet, hogy nem vagyok még abban a korban és helyzetben, hogy a helyzetet teljesen átérezzem, de azért találtam igazán érdekesnek, mert felvetette bennem: mi lesz, ha majd én is így érzek? Ha nem találom a helyem? Ha ilyen helyzetbe kerülök?
Nem tudom, de hasznos volt valakinek a történetét, megoldását olvasni.

>!
bozs
Tony Parsons: Apa és fia

Hát igen, gondoltam hogy megható lesz. Ha még egy kutya is lett volna benne, akkor tuti az 5 csillag. :)
Szegény főhőst ebben a 6 hónapban, amit átfog a könyv, pechszéria érte. Családi, karrieri gondok. Drukkoltam neki, nagyon és szerettem mindent amit a fiával kapcsolatban tesz.

>!
Színek
Tony Parsons: Apa és fia

Nagyon életszerű történet, arról miként válik valaki felelősségteljes felnőtté, egy rábízott gyermek gondviselése által. Harry a fiával együtt töltött idő alatt olyan érzelmekkel, tapasztalatokkal ismerkedik meg, melyek életre szólóan meghatározzák sorsát, kötődéseit. Anyákhoz hasonlóan
mindenben csak a gyermeke érdekeit követi, minden mozzanat fontos számára abból a szempontból, hogy az miként hat fia Pat életére. Harryt a történtek visszavezetik szüleihez újra egymásra talál apa és fia, nagyapa és unoka. Tetszett ez a könyv , érdeklődve kezdek a Férj és feleség-címmel megjelenő folytatásához.

>!
Bur3sz
Tony Parsons: Apa és fia

Tökéletes, mi nt az író többi regénye. Könnyed, olvasmányos és garantáltan tanulságos. :D


Népszerű idézetek

>!
Véda MP

Elképesztő nem? Az autóvezetéshez engedély kell. A kutyatartáshoz is. De bárkinek szabad gyereket hozni a világra.

117. oldal

>!
esőember

Fiú. Fiúúú!
Egy kisfiú.
Ahogy ránézek erre a gyerekre – kopasz, ráncos, töpörödött kis öregember-forma –, valami meglódul a bensőmben.
Mert teljesen úgy néz ki, mintha ez (úgy értem: Ő) lenne a világ leggyönyörűbb gyereke. Elképzelhető, hogy tényleg ez (mármint: Ő) a világon a leggyönyörűbb kisgyerek? Vagy csak az érzelmi programom szórakozik velem?
Vajon mindenki így érez? Azok is, akiknek egészen hétköznapi babájuk születik? A mi kis pockunk valóban ilyen meseszép lenne?
Nem tudnám megmondani.
Az alvó kis tüneményt a nő tartja karjában, akit szeretek. Ülök az ágy szélén, nézem kettejüket, és azt érzem, hogy ehhez a helyhez, ehhez a nőhöz, ehhez a fiúcskához tartozom, úgy, ahogy még soha, sehova.
Az elmúlt huszonnégy óra izgalmai után hirtelen ismeretlen érzelemhullám – hála, boldogság, szeretet keveréke – bugyog fel bennem, és túlcsordulással fenyeget.
A torkomat félelem szorítja össze, nehogy méltatlannak bizonyuljak, nehogy elrontsak mindent, nehogy bemocskoljam a pillanatot – a könnyeimmel.

9. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyermek
>!
esőember

Milyen gyakran találsz valakit, akinek a szája tökéletesen illik a tiedhez? Pontosan megmondhatom: egyszer. Nem többször.
Számtalan szép ember él a világon, milliók, akikbe beleszerethetsz. De olyan, akinek a szája tökéletesen illik a tiedhez, csak egy létezik.

194. oldal

>!
Papírtigris 

A mi házasságunk azért volt jó, mert megdolgoztunk érte – mondta anyám. – Akartuk, hogy jó legyen. Mert – akkor sem, ha nem volt pénzünk, akkor sem, amikor csak nem akart gyerekünk születni – nem dobtuk be a törülközőt. Meg kell küzdened a boldogságért, Harry. Nem magától hullik az öledbe.

295. oldal (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: házasság
>!
Papírtigris 

A gyerekek a pillanatnak élnek. Ez azért jó, mert ha össze is zördülsz velük, másnapra már elfelejtik.

90. oldal (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: gyermek · pillanat
>!
Papírtigris 

Mostanában nem sokszor hallani ezt a mondatot. Hány nő mondogatja mostanság, hogy „Na, várj csak, amíg apád haza nem ér!”? Nem sokan. Némely apák sosem mennek haza. És némely apák folyamatosan otthon döglenek.

101. oldal (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: apa
>!
esőember

Néha csak azután jövünk rá, hogy milyen boldogok voltunk, amikor a pillanat már tovaszállt. De nagy ritkán, ha szerencsénk van, már akkor tudatában vagyunk a boldogságunknak, amikor megtörténik velünk.

234. oldal

Kapcsolódó szócikkek: boldogság
>!
robinson P

Valahol azt olvastam, hogy egy kapcsolatban mindig az a fél erősebb, aki kevésbé szeret.
Most Gina kezében volt minden hatalom. Mert már nem érdekeltem.

62. oldal

>!
Papírtigris 

Bátor ember volt, de a szomorúsággal, amely az éjszaka közepén eluralkodott rajta, már nem tudott megküzdeni; oly erővel tört rá, hogy azt érezhette, már soha, semmi nem jön rendbe.
És erre a szomorúságra sem készít fel senki. Készületlenül ér. Azt még csak el tudod képzelni, milyen lehet rákos betegségben haldokolni. De a testi szenvedésen túl ott a lélek fájdalma, amelyet a legnagyobb dózisú morfium sem tud enyhíteni.

274. oldal (Európa, 2002)

Kapcsolódó szócikkek: szomorúság
>!
krlany I+SMP

Beültünk valahova egy italra, és Gina elhozta nekem a Hóország című könyvet. Amint hazaértem, olvasni kezdtem – egy megcsömörlött playboy története, aki beleszeret egy elátkozott sorsú gésába valahol a hegyvidéken; nem is volt rossz –, (…)

26. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gésa · Japán

A sorozat következő kötete

Harry Silver sorozat · Összehasonlítás

Említett könyvek


Hasonló könyvek címkék alapján

Diane Chamberlain: Kegyes hazugságok
Tom Rob Smith: A 44. gyermek
Pat Barker: Felépülés
Irvine Welsh: Trainspotting
Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak
Neil Gaiman: Csillagpor
Jodi Ellen Malpas: A tiltott
Alice Feeney: Időnként hazudok
Tasmina Perry: Ház medencével
Joanna Trollope: Szeretőből feleség