Távoli ​láthatár 86% 19 csillagozás

Vérbeli kalandregény.
Óhatatlan a párhuzam Wilbur Smith és Tony Park között.
De hogy melyik a jobb, nézőpont kérdése.
Mondhatni, egy idő után mindegyik kaptafa. De talán pont ezért szeretjük. Mert azt nyújtja, amit várunk. Ebből a szempontból, viszont mindegy, hogy Smith, Park, Nesbo, vagy Lőrinc L. László. A tigris szeme; a Zambézi; a Kés, vagy a Sindzse szeme.
Nekem most Park jobban bejön, mint anno Smith.
Mert az ottani héroszokkal szemben, itt inkább a „kis” ember brillírozik, a maga esendő módján. Nincsenek éteri magaslatok, de a történet halad előre ahogy „írva vagyon”, a cselekménynek van alfája, íve és omegája, a „jó” és a „gonosz” is elnyeri méltó jutalmát, van katarzis és mindig pont kerül a mondat végére.
A Poirot történeteket sem azért szeretjük, mert mindig más és más. N' est ce pa mes amis?
Azért meglepő, Tony Park mennyire kevés figyelmet kap itt.
De a satnya szürke árnyalatokkal nehéz is versenyre kelni… :-)

Nem sok olvasásom és ismeretem van Afrikáról/Afrikából, ezért gondoltam, hogy ismerkedni kezdek a földrésszel, meg úgy általában az ottani életérzéssel. Tony Park eredetileg ausztrál születésű, de a választott otthona Afrika lett, amennyire meg tudom állapítani így az első olvasásom alapján, a szeretetét nem korlátozza egy-egy országra vagy területre, egyszerűen csak Afrika, és kész. :)
Tetszik az egyszerű stílusa, amivel mégis nagyon élővé tudja tenni a környezetet, a szereplőket, az eseményeket. Igen, kicsit katonás a stílusa, de most ez is bejön! :)
Utána néztem a honlapján, hogy milyen sorrendben érdemes olvasni a könyveket, vagy kell-e sorrendet tartani, és az a javaslat, hogy ezzel, az elsővel kezdjük, hát így is tettem. Ez a történet igazából bevezetés a további kalandokhoz, ismerkedős az elején, aztán belevágunk a lecsóba rendesen. A többit tapasztalja ki mindenki maga!

Ez volt az első könyvem a szerzőtől, mert Wilbur Smith-hez hasonlították…
Élvezetes olvasmány volt, elragadott egy távoli világba, a téli időszakban kifejezetten jó volt olvadozni Afrika déli részein. A dél-afrikai, mozambiki, zimbabwei és zambiai események pörgősek és brutálisak voltak, a vadvilág néhány szereplőjének pontos ábrázolása és a szafarin résztvevők sokféle jelleme aránylag jól ki lett dolgozva. És a rossz természetesen megkapta a megérdemelt büntetést.
Hogy Wilbur Smithnek kell-e vigyáznia? Más a stílus. Persze, kegyetlen Afrika kegyetlen rosszfiúi itt is, ott is, de Smith azért sokkal aprólékosabb részletességgel ecseteli fröcsögteti a kegyetlenséget. És talán nincsenek ilyen jó táj- és élőlényleírásai, mint Parknak. Mindkettő fogyasztható és izgalmas cselekményíró!
A Park által írtak bejárását pedig még folytatom. S még két dolog:
18 év alattiaknak nem ajánlom!
Ennek a könyvnek a címét nem értem…

Igazán meglepődtem, hogy Tony Park ilyen kevés értékeléssel és csillagozással rendelkezik.
Nagyon jó krimi, ami egy számunkra nagyon messzi, ismeretlen világban játszódik. Afrika. Zambia.
Nagyon élvezhető, pörgös, (bár az eleje döcögött) izgalmas könyv. Szerettem a szereplőket, szerettem az egész hangulatot, amit ez a könyv adott.

Elég jó, de nagyon emlékeztet Wilbur Smith regényeire. Témaválasztása, eseményei gyanúsak. Nem éri el Smith színvonalát, még egy könyvét olvastam, aztán meguntam.

Ez volt az első olvasmányom az írótól, mert Wilbur Smith könyveihez hasonlót kerestem. Habár nem lehet őket összehasonlítani természetesen – hacsak nem a helyszínek miatt –, de azóta több könyvét is beszereztem.
Tony Park izgalmasan, érdekesen és jól ír, jó kis kalandregényeket!