Basszusgitárok ​könyve 4 csillagozás

A szakmai részéhez nem sok mindent tudnék hozzáfűzni, lévén nem én vagyok a zenész a családban. :)
De a képek szemet gyönyörködtetőek, és úgy gondolom, elég tartalmas könyv.

A Leo Fender (örök hála Neki!) által 1951-ben megalkotott Precision volt az első elektromos basszusgitár, amely alkalmas volt arra, hogy széles körben elterjedjen a használata, és kiváltsa a zenekarokban a kutyaólnak „becézett” nagybőgőt. A változás elég lassan ment addig, amíg meg nem jelent egy új generáció, amelynek tagjai már nem bőgőn kezdték a zenélést.
A képanyag pazar, tényleg gyönyörű (és a legtöbbünk számára sajnos elérhetetlen) hangszereket csodálhatunk meg. A szöveges rész már több kívánnivalót hagy maga után. Ez egyrészt a könyv korából fakad, eredetileg 1995-ben jelent meg. Bár magyarra a 2008-ban frissített kiadást fordították le, az eltelt időszak feldolgozását elmulasztották a szerzők. A másik hiányosság oka a két úr maradisága lehetett, a műfajok közül a rock csak alig, a metál pedig szinte egyáltalán nem kapott teret (egyedül Cliff Burton került be). Ennek következtében kimaradtak az ezen stílusokban kedvelt, jelentős gyártók (ESP, B. C. Rich, Jackson/Charvel), és meg sem említettek olyan meghatározó basszusgitárosokat, mint például Geezer Butler, Glenn Hughes, Phil Lynott, Lemmy vagy Steve Harris.
Azt hiszem, a jövőben ebben a könyvben csak a képeket fogom nézegetni.