Tömörkény ​István válogatott novellái 13 csillagozás

Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái

„Tömörkény ​István több volt a művész-fotográfusnál… írónak igazán író volt néhai jó Tömörkény István, nagyon magyar s annyira szegedi, hogy az már szinte bosszantotta az embert… Hanem tárcaírónak alig tudok elképzelni magyarban különbet, az aprólékosságnak ilyen kivételes művészét. Néha-néha úgy fölmelegszik, mint egy igazi nagy költő, egy lírikus, s az embereket pedig mindig szereti. Olyan valaki, akihez el fognak járni iskolába, sokat tanulni, esetleg néha tökéletesebbre menendő nagyobbak is.”
(Ady Endre)

„Ebben az íróban… nincsen semmi irodalmárság… sohasem szegődött irodalmi irányokhoz, mozgalmakhoz, és éppen olyan távol tartotta magát az akadémikusoktól, mint a forradalmároktól. Olyan egyszerű és igaz a műve, mint maga a természet. Még csak a népiességet se keresi vagy csinálja, számára az nem izmus, hanem élet. Tömörkény nem tud, de nem is akar mesélni nekünk, mint Jókai… nem anekdotázik, mint Mikszáth… nem novellázik, mint Gárdonyi… Tömörkény beszél… csak azt… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Magyar Remekírók Szépirodalmi

>!
Magyar Napló, Budapest, 2009
304 oldal · ISBN: 9789639961036
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1977
1014 oldal · ISBN: 9631508269

Kedvencelte 1

Most olvassa 4

Várólistára tette 20

Kívánságlistára tette 12

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

mcgregor P>!
Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái

Szűkszavú parasztemberek családi konfliktusai, juhászok és csikósok vérre menő vitái, szilaj kubikusok és boldogtalan tiszai hajóslegények történetei elevenednek meg, hála a Szeged környéki tanyavilág legnagyobb krónikásának.Tömörkény rövid, jól felépített novellákkal operál, témaválasztásaiban a balladisztikus jelleg mellett erősen érződik, hogy a Szegedi Híradónál rendőrségi és közigazgatási tudósításokat is írnia kellett. Novelláinak külön csoportja a sorozott katonasággal kapcsolatos írásai, ezek önéletrajzi elemekből is táplálkoznak. Igen valóságos alakjai érzelmeiket és gondolataikat is sokszor cselekvéssel fejezik ki a beszéd helyett, amelyet szinte csak a legszükségesebb helyzetekben, akkor is a legszűkebbre mérve használnak. Rengeteg elhallgatás, utalás, célzás vezet keresztül minket a hagyományos paraszti világ lakonikus és tömör megnyilvánulásainak ösvényein, így a cselekmény, a közvetített hangulat és a környezet képei sokszor beszédesebbek mint a konkrét párbeszéd, ez az írói eszközök érzékletes, mégis nagyon letisztult használatához vezet a novellákban. Szinte az összes novellát belengi egy elmúlóban lévő világ szomorú és szinte mogorva, mégis nagyon érzelmes ábrázolásának igénye, a legtöbbjük kifejezetten megkapó és sok utólagos gondolatot keletkeztet. Tömörkény született tehetséggel rendelkezik ahhoz, hogy meglásson egy konfliktushelyzetben, vagy egy érdekesebb szituációban egy mélyebb szimbólumot, így az út porából felemelve művészi magaslatra helyezze azt. Népi íróink között méltánytalanul hanyagolt őstehetség, pedig néprajzi érdeklődéssel rendelkezőknek és a múlt megismerésének szelíd vágyától hajtott olvasók számára horizonttágító jelentőségű alkotó.

WolfEinstein>!
Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái

Eddig nem ismertem Tömörkényt, és ez nagy hiba volt. Minden elbeszéléséből árad a paraszti élet, az a sajátos észjárás, nyelvhasználat, szokásrend, amitől egészen sajátos hangulatuk van. Sokkal többet tanultam ebből a kötetből a paraszti életről, mint eddig összesen. Általában elkezd mesélni valami apró mozzanatról, legyen az egy havas út, egy kubikostalicska vagy egy bicska, aztán a végére egy többnyire megrázó, anekdotaszerű történetbe csavarodik. De vannak olyan novellái is, amik csupán leírások, amelyek különös írói érzékenységről tanúskodnak. Csodálatosak a képei, szívszorítóak, olykor humorosak a történetei, ízes a nyelvhasználata, páratlan a stílusa. A kötet elég sok művet tartalmaz ahhoz, hogy az olvasó megismerje az írót. Azért kicsit hiányozni fog…

Kallós P>!
Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái

Az éves célom, hogy kicsit közelebb kerüljek a magyar prózához, nos úgy érzem sikerült. Ha most rögtön abbahagynám és nem keresnék új számomra eddig ismeretlen írókat akkor is úgy érezném teljes a kép Jókaival, Gionnal, és Tömörkénnyel. Ott a fülszövegben Móricz Zsigmond összefoglalója Tömörkényről ettől nem kell több. Harmadik napja szól hangoskönyvként non-stop munka mellett, ha lemaradtam valamiről mert figyelnem kellett ide is, viszatekertem és újra hallgattam. Döbbenetesen filmszerű, szívbemarkoló élmény annak aki kicsit is fogékony a népies prózára. Mondjuk a fülszöveget megolvashatná valaki, az egy dolog, hogy nekem rendszeresen elsül a kezem, de ott minden második mondatban van elütés …

Lovelyparents P>!
Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái

„Kis alacsony tanyai gerendás szobában a petróleumlámpa szelíd szeretettel világít.”

Számomra ebben az idézetben minden benne van, legfőképp a szegénység és a szeretet az, ami süt ebből az egy mondatból is. Mondanám, hogy paraszti romantika, de ezt a bélyeget csak az utókor süti rá, mert ez az élet minden volt, csak nem romantikus.

Több mint ezer oldal novella, főként a Szeged környéki – ekkor még a nagy Magyarország volt – parasztság életéről az 1800-as évek második felétől az első világháború negyedik esztendejéig, mivel ekkor hunyt el az író. Kitűnő válogatás, ritkán mondok ilyet, de minden egyes írást élveztem. Tömörkény ugyan nem volt paraszti származású, mégis az az ember érzése, hogy nap mint nap köztük járt, velük élt. Talán ennyire termékenyen egyik népi írónk sem foglalkozott a parasztság életével. Fogta az egész szegényebb réteget, földműveseket, zselléreket, kubikosokat, korcsmárosokat, hajósokat, juhászokat, és felemelte őket a szépirodalom szintjére, így örökítve meg az életüket az utókornak. Múzeumigazgatóként jelentős néprajzi gyűjtőmunkát végzett, a tárgyi emlékeket jól kiegészíti irodalmi munkássága, legalább akkora kincs a témában, mint azok. Akit érdekel ez a világ, nyugodtan elolvashatja egy történelemkönyv mellé, ismeretbővítő kiegészítése annak.

Az írásmód alapvetően realista, sokszor már inkább naturalista. Azt hiszem, hogy ez illik a legjobban ehhez a világhoz, sokszor zord és rideg a tanyasi valóság. A halált és a kegyetlenséget ugyanolyan természetességgel írja le, mint az örömöt. Pont ez az erőssége, ennek az életformának a lehető legszélesebb spektrumát tárja fel: öröm, gyerekáldás, ünnep, bánat, szegénység, mindennapi keserves munka, tragikus, halállal végződő esetek, a bicska néha túlontúl könnyen kifordult a zsebből.
Tömörkény nem mond ítéletet senki felett, csak krónikása az eseményeknek, mégis néha azt éreztem, hogy a keze ott pihen valamennyi szereplője vállán.

Végül a nyelvezetét szeretném még kiemelni: ízes, autentikus, régimódi, szögedies nyelv ez, amely mégis könnyen olvasható és befogadható, talán 1-2 régies szó magyarázatával maradt adós az író. Ezt leszámítva élmény volt olvasni.

>!
Szépirodalmi, Budapest, 1977
1014 oldal · ISBN: 9631508269
kucséber>!
Tömörkény István: Tömörkény István válogatott novellái

Tömörkény István írásai által közel kerülünk a magyar parasztság mindennapjaihoz. Részletesen kitárulkozik az Alföld teljes szépségében, és a 'halacska bicska' története is… – 'Légy jó mindhalálig'!

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

mcgregor P>!

Most csak a tiszta hordókba vele, mert olyan a bor, mint a gyerek, hogy tiszta bölcső kell neki. Abban bizonyos ideig megint nyugszik. Ilyenkor pihen a bor, alszik, és álmában tisztaságot ölt magára.

90. oldal Borfejtésnél

mcgregor P>!

Nagy és hosszú a pince, az egész tanyában ez a legszebb épület. A bornál ugyanis finnyásabb vendég nincsen a világon. Azonnal megérzi a rossz kvártélyt, és beteg lesz. Ez alapon az okos ember szép lakást épít neki, hogy valami baja ne essen. Ebben aztán a bor fejlődik és egészségesedik.

90. oldal Borfejtésnél

>!

Ha János bácsit vagy Pétör bácsit kérdezem, hogy milyen szó mellett táncolt a lakodalmán, azt mondja, hogy dudaszó mellett. Ha megint kérdem, hogy hogy van az, hogy ha már annyian mulattak a duda mellett, hát még sincsen duda, akkor azt mondja:
– Kimönt a forgalombul.
Ami elmúlt, annak az a neve, hogy kimönt a forgalombul. Ez igaz, hiszen apránkint valamennyien kimegyünk a forgalomból oda, ahol már nem szól a duda, legfeljebb az angyalok trombitálnak.

428-429. oldal (Szépirodalmi, 1977)

mcgregor P>!

Az a gyerek pedig azalatt kint ült a major falánál, ott gubbaszkodott és nézte, hogy áldoz le a nap. Nézte onnan csendesen, hogy szalad végig a bíborpirosság a fellegek között, és hogy szilánkul elő a fák mögül.

14. oldal Ferkó

mcgregor P>!

A korcsmában egyébként csak ketten vannak, akik hogy eddig is ott voltak: Gáli János, meg Duhaj Kis Miklós, aki polgári állására nézve csikós a szomszéd uraságnál. A juhászok tekintete el is borul, ahogy meglátják. Csikósember, juhászember között nagy a folytonossághiány, mert a lovas lenézi a szamarast, a juhász meg szebbnek tartja a maga mesterségét, már csak azon érthető okból is, hogy a bürgének nincsen passzusa.

34. oldal Megöltek egy legényt

mcgregor P>!

Hanem a kis gyerekekről, mikor már megszületett, bizonyos, hogy meg fog halni valamikor. Az élet készíti ki erre a fiút, az élet, amely előbb erős embert szerkeszt belőle, azután pedig őrölni kezdi, elszívja a vérét, összetöri a csontjait, végül megöli. Ilyenformán, bár semmi sem bizonyos, az bizonyos mégis, hogy valamennyien meghalunk, legalább eddig mind meghalt, aki született, az öreg Lévai Mihályt kivéve, aki még százöt éves korában se halt meg, hanem agyonverték.

44. oldal Thurzó útja

mcgregor P>!

A két gyertya fényénél jól látszik a tetem. Szép ember volt mindig, most is az, dorbézolások sohase törték meg, ami kis vánnyadtság van az arcában, az a betegség utolsó napjaiból való, mert bármennyire férfi is a férfi, a halállal való csata hagy némi nyomot rajta. Az asszonyok nézik, két kézzel fogva kezükben a tiszta fehér zsebkendőt, amit ily alkalomra el szokás vinni. Vigasztaló szó az ajkukon nincs, mert bennük van a magas és benső filozófiára valló tudás, hogy nehéz bajoknál a vigasztalás csak a fájdalom öregbítése.

48. oldal Thurzó útja

mcgregor P>!

Imre utolsót csókol az apján, mert Imre otthon marad, mivel valakinek otthon kell maradni. Ez ismét nagy megrendülés, amely a szívekbe vág, mert az utolsó Thurzó, ki lelke szaggatásait reggel óta türtőztette, most, amint apját a kocsin elhelyezte, mélyet bődülve végigesik a halotton, erős karjaival mindenen keresztül általfogja, öleli, s mindazon szeretetét, amely az ő hideg szokásaiknál fogva a szíve fenekén maradt, most kiönti, amidőn fölkúszik az apja arcához, s fejét annak fejére fekteti.
– Édös tanító apám!

50. oldal Thurzó útja

>!

A pap előtt kibontják a párnát: benne a gyermek.
A pap keresztelni kezdi.
Akkor a gyermek átváltozik igen nagy hirtelenséggel három búzakalásszá.
A pap riadtan húzódik szentelt eszközével vissza – azonban hiába, most már mindegy, az átváltozás alatt megkeresztelte a három búzakalászt.
Akkor a három búzakalászból visszaváltozott testi formájában a gyerek.
És – mint Polló mondja – a gyermök szót szólni kezdött. Azt a szót szólta a papnak:
– Köszönd Istenödnek, hogy nem körösztöltél mög hal gyanánt, mert akkor árvíz lött volna.
Azután azt mondta a gyermök:
– Köszönd Istenödnek, hogy nem körösztöltél meg bazsarózsa gyanánt, mert akkor a világ végezetéig állott volna a háború.
Azután azt mondta a gyermök:
– Köszönd az Istenödnek, hogy megkörösztöltél búzakalász koromba, mert most már, mikor a búza virágzani kezd, akkor vége lösz a háborúnak…
…Így mondta azt Apollónia szülénk, hozzátévén, hogy aki nem akarja elhinni, hát ne higgye el. Nono, hitetlenekkel nem beszélünk. Akik azonban hitelt adnak a Polló beszédének, azok menjenek ki olykor a napfényes mezőkre, s lessék rajta, hogy mikor kezdi a fejét hányni a búza: akkorra biztosan vége lesz ennek a mostani tátorjános violenciának.

863-864. oldal (Szépirodalmi, 1977)

Kisanna>!

Ha az embernek ilyen téli időtájban van ráérése és költsége, s fölmegy a Tátrába, és ott járja a havat, akkor úr az ember, aki a sport nemes szenvedélyét űzi. Ha azonban itthon lépdel az országúton a hóban, akkor csak célszerű szegény ember, akire szánakozó tekintetet vetnek azok, akik mellette a kocsikon elsurrannak. Azonban ez nem baj, azért csak érdemes a hóban mászkálni, mikor a mezők mind szép tiszta fehérben vannak. Ha szél nincsen, a tél nem is tél, s aki megy, az nem fázik.

Hóban


Hasonló könyvek címkék alapján

Krúdy Gyula: Az álombeli lovag
Krúdy Gyula: Delikátesz
Gárdonyi Géza: Mai csodák
Arthur Conan Doyle: Sherlock Holmes kalandjai
Kosztolányi Dezső: Esti Kornél kalandjai
Örkény István: „Rózsakiállítás”
Gárdonyi Géza: Kék pille
Edgar Allan Poe: Edgar Allan Poe válogatott művei
Kosztolányi Dezső: Kínai kancsó
Örkény István: Válogatott egyperces novellák