Vér ​és csont gyermekei (Orisha legendája 1.) 300 csillagozás

Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Megölték ​az anyámat.

Elvették a mágiánkat.

El akartak temetni bennünket.

Itt az ideje a felkelésnek.

Zélie Adebola még emlékszik arra az időre, amikor Orisa földje zsongott a mágiától. Égetők gyújtottak tüzet, Árasztók terelték a vizet, és Zélie anyja, aki Arató volt, a lelkeket idézte.

Ám minden megváltozott azon az éjszakán, amikor eltűnt a varázslat. Saran király hatalomvágyból megölette a mágusokat, megfosztva Zélie-t az anyjától és a népét a reménytől.

A mágusok sötét bőrű, fehér hajú leszármazottait azóta is könyörtelenül elnyomják, de most lett okuk a reményre. Hála a király lányától, Amaritól megtudott titoknak, Zélie kap egy esélyt, hogy visszahozza Orisába a varázslatot, és felélessze a mágusok új nemzedékét. Ám tervének

megvalósításában útját állja a kegyetlen trónörökös, Inan herceg, aki mindenáron be akarja fejezni, amit az apja elkezdett, és örökre el akarja tüntetni a mágiát.

Zélie, bátyja, Tzain és… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dream Válogatás Maxim

>!
Maxim, Szeged, 2018
510 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789632619712 · Fordította: Sóvágó Katalin
>!
Maxim, Szeged, 2018
512 oldal · ISBN: 9789634993919 · Fordította: Sóvágó Katalin

Enciklopédia 51

Szereplők népszerűség szerint

Amari · Zélie Adebola · Inan · Roën · Tzain Adebola · Binta · Folake · Kaea · kényszermunkás · Khani · Kwame · Lekan · Mama Agba · Nailah (macska) · Saran király · Zulajha "Zu"

Helyszínek népszerűség szerint

Orisa


Kedvencelte 46

Most olvassa 16

Várólistára tette 345

Kívánságlistára tette 228

Kölcsönkérné 7


Kiemelt értékelések

Amál P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Bevallom, hogy vegyes érzéseim vannak ezzel a könyvvel kapcsolatban. Maga a történet nagyon tetszett, végig pörgős, izgalmas volt. Viszont a szereplőkkel nem vagyok kibékülve. Nagyon szeretem a váltott szemszöget, ezért is örültem, amikor láttam, hogy a négy főszereplő felváltva meséli el az eseményeket. De néha a hajamat tudtam volna tépni, annyira idegítettek, hogy mennyire nem a helyzetnek megfelelően viselkedtek. Amari lett a kedvencem, a kezdeti félénksége, bátortalansága ellenére. Szerintem ő ment keresztül a legnagyobb jellemfejlődésen. Inan számomra roppant kétszínű, gyáva, aki nem meri vállani az érzéseit, inkább behódol az apjának. off Tzain nagyon megosztó, néha kedveltem, néha gyűlöltem. Zélie se tudott igazán közel kerülni hozzám. Nem tetszett, hogy olyan gonoszul viselkedett Amarival az elején. A bátorságát, a kitartását csodáltam. A végén viszont csalódtam, hogy a mágiája nélkül egy picsogó kislány lett. Sajnáltam a sok értelmetlen halált, de volt, akit a saját kezemmel is meg tudtam volna fojtani. Biztos, hogy el fogom olvasni a folytatást is.

Naiva P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Majdnem elfelejtettem véleményt írni erről a könyvről.
Érdekelt az afrikai mitológia és a borító is megtetszett.
A könyv elején azt hittem, hogy majd kedvencet fogok avatni, mert ha valami, akkor a kezdés eléggé erős volt. Lényegében véve tetszett a könyv. Olvastam már jó néhány hasonlót ebben a témában, de nem éreztem másolatnak. Az afrikai hatás egy kicsit még tett is inkább a könyvhöz. A történet egy olyan világban játszódik, ahol a mágia már nem is létezik. Aki pedig rendelkezik a mágiával, azt megverik és üldözik. Mind a négy karakter szimpatikus volt. Érdekel a folytatás.

Niitaa P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

A teljes értékelés elérhető a blogomon:
https://www.niitaabellvilaga.hu/2019/07/tomi-adeyemi-ve…

"Sokan tartják unalmasnak ezt a könyvet. Engem első perctől kezdve bevonzott és nem akart elereszteni. Teljesen átszellemültem és a kiépített világ rezgéseit mind átéreztem. Sokat adott, többet, mint amire számítottam. Ha a szerző megismertette volna az olvasóval a közeget, ahová elképzelte még intenzívebb élményt nyújtott volna a regény. Igen, ezt hiányoltam. A könyv hemzseg a kitalált, csak az író fejében létező ételektől, növényektől, állatoktól, szokásoktól. Ezek közül a legtöbb úgy lett felhasználva, mintha evidens lenne az ismerete. Nincsenek benne leírások, amik elősegíthetnék az olvasói fantáziát, amelyek meghúznák azokat a körvonalakat, amikre már építkezve bárki láthatja megelevenedni a szeme előtt a lapokra rótt sorokat. Noha enélkül is érthető a teljes történet, mégis úgy érzem, nagy szükség lett volna rá.
Kalandos, kegyetlen mese, amelyet átitat a mágia. A megszokott víz-tűz és társain kívül sokkal komolyabb, egyedi elgondolású képességek is megjelennek, amik kifejezetten üdítően hatottak rám. Olyan, mintha az anyagi világnak egy új rétegét fedeztem volna fel, amelynek a létezését még csak nem is sejtettem.
Engem meggyőzött. Kíváncsian várom a folytatást, noha a történet nem rendelkezik erőteljes függővéggel. Pont az a fajta, amit magam is kedvelek: az aktuális történet kap egy lezárást, ugyanakkor elegendő nyitott kérdés marad ahhoz, hogy folytonosan nyomon kövessem a megjelenési listákat."

KöfférTzitzah P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Orisha legendájának első része nem kímélve az olvasót olyan világba vezet be, melynek alapja a feketék diszkriminációja. Ez a könyvben úgy mutatkozik meg, hogy azok az emberek, akiknek ereiben mágusvér csörgedezik, férgeknek vannak nyilvánítva, népük nagy része pedig munkatáborokban dolgozik. A kiválasztottak könnyen felismerhetőek fehér hajukról, mely az istenek és a mágia iránti tisztelgés biológiai megtestesítője. Hiába nem gyakorolnak már hatalmat varázserejük felett, ezeket az embereket még mindig megvetik, lelki terrorban tartják és igyekeznek elpusztítani.

Zélie is közéjük tartozik, aki gyermekként kénytelen volt végignézni mágus édesanyja kivégzését, ez az emlék pedig még éber óráiban is gyakran kísérti. Az istenek keze által belekeveredik egy Orisha királya elleni lázadásba, melynek nemcsak az a célja, hogy megdöntse a jelenlegi uralkodó hatalmát, de az is, hogy visszahozza a kiválasztottak életébe a mágiát. Útra kel, hogy begyűjtse az ősi rítushoz szükséges ereklyéket, ám ez a kaland nagyobb veszedelmeket tartogat, mint azt elsőre bárki is hinné. Társául szegődik testvére, Tzain is, aki megesküdött az édesapjuknak, hogy megvédi a lányt a rá leselkedő veszélyektől, de Zélie-t önmagától nem tudja megóvni. Amari, Orisha hercegnője is velük tart, hajtva barátnője meggyilkolásából eredő gyászától, valamint apja iránt táplált haragjától és félelmétől. A nyomukban lohol Inan a király gárdistáival, aki Amari testvére, célja pedig az, hogy örökre eltüntesse a mágiát a világból, ezzel megóvva az embereket az értelmetlen viszálykodástól.

A világ, amit Tomi Adeyemi megteremt, egyszerre szemkápráztatóan gyönyörű és ordítóan kegyetlen. A mágia, a varázsigék titokzatos nyelve, az isteni hatalom megnyilvánulása felemelő és elképesztő. A szereplők egyedi jellemmel rendelkeznek, ráadásul mindannyian nagy léptékben fejlődnek a történet során. Ott van Amari, akinek bátorsága az idő nagy részében szunnyad, majd vulkánként tör ki, amikor végre kiszabadul a kalitkából, amiben egész eddigi élete során raboskodott. Inan is nagyon érdekes szereplő, aki folyamatosan küzd a király és Zélie hitével, egyszerűen nem tud dönteni, melyik oldalra álljon. Úgy tűnik, meglátja a dolgok mélyén rejtőző igazságot, azonban azt illetően nem nyílik fel az ő szeme sem, hogy a békét nem háború árán kell megteremteni. Nem látja, hogy a mágia nem tisztán jó vagy rossz, hanem minden azon múlik, milyen ember a használója, és milyen cél elérésére veszi igénybe.

A könyv első felében az izgalom elmaradása mellett a világfelépítés hiánya is kitűnik. Tudjuk, hogy vannak napmacskák, hómándrucok, kanálfülű rókák, de a saját fantáziánkon kívül a könyv kevés alapot szolgáltat a fejünkben élő képek megformálására. Elvétve hallani más országok létezéséről, történelmi eseményekről (például a király korábbi családjáról is), amik aztán annyiban maradnak. A szereplők javarészt keresztülrohannak a könyvön, bár a második felében megjelenő izgalom már javarészt kárpótolja a kezdeti lassúságot.

Összességében nincs gond a történettel, élvezetes, többségében izgalmas. Megismerhetünk egy új, fantasztikus és érdekes világot, melyből érződik, hogy még rengeteg mindent tartogat számunkra, a főszereplők pedig a szemünk előtt válnak igazi harcosokká. A téma is fontos, amiről beszámol, célja, hogy valamennyire felnyissa az olvasó szemét, és ezt valóban meg is valósítja. Ami számomra mégis sok volt, az a túlburjánzó erőszak, ami az első oldaltól az utolsóig végigkíséri Zélie útját. Tudom, hogy a való életben is rengeteg felesleges halál van, ártatlanok vesznek oda hiába, de egy ifjúsági könyvben szerintem nem kell, hogy minden egyes halált vérfagyasztó erőszak kísérjen. A végén már azok a szereplők is kegyetlenül gyilkolásznak a nagyobb jó nevében, akik egészen addig elzárkóztak ettől a fajta a viselkedéstől. Ez a vonás nagyon nem szimpatikus a könyvben, és ezért nem is tudtam annyira szeretni, amennyire lehetett volna, ha csak egy egészen aprót visszavesz az írónő a halálesetek részletezéséből.

link

Deszy P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Összességében tehát abszolút nem bántam meg, hogy olvastam a könyvet. Kicsit lassan indul a történet, és eléggé oda kell figyelni a sztori elején, hogyan épül fel a világ és ki kivel van, de amikor ez kiforrja magát, onnantól izgalmas kalandok várnak – és egyébként szerelmi szálak is, de nem véletlen, hogy nem írtam bővebben ezekről, mert akár volt, akár nem, szerintem nem ez a lényeg.

Kifejezetten jót tett a történetnek az is, hogy Zélie mellé kapunk még több főszereplőt, ráadásul a négy szereplőt szépen párba lehet állítani. Két szegény és két királyi sarj, két „varázsló” és két „normális” ember. De szerencsére nincsenek beskatulyázva ezekbe a szerepekbe, főleg a két királyi sarjnál éreztem, hogy nagyon összetett karakterek, akik rengeteget változnak-fejlődnek a könyv során. Sok a bizonytalanságuk, viszont pont ezért nőnek kalandról kalandra – más kérdés, hogy örülünk-e annak, hogy merre változnak.

A csavarok pedig nagyon emlékezetesek, az tuti – nagyon várom a folytatást.

Bővebben:
» http://www.deszy-konyv.hu/2018/11/tomi-adeyemi-ver-es-c…

Ferger_Jolcsi P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Nekem nagyon-nagyon tetszett ez a kötet. *-* Úgyhogy ezúton is köszönöm az ajánlást @kikki *-*
Alig vártam, hogy olvashassam, mióta csak megvettem, amire elég hamar sort is kerítettem és szerencsére egy cseppet sem csalódtam benne. Igazán izgalmas fantasy volt, volt benne kaland, izgalom, mágia, na meg egy kis szerelem is. Nagyon összetett és jól kidolgozott világba csöppenhettem bele, s bár elég hosszú a kötet, ennek ellenére nagyon élveztem az olvasását, nem volt számomra egy percre sem unalmas vagy eseménymentes.
A négy fő karaktert nagyon sikerült megkedvelnem, végig aggódtam értük, hogy ne essen bántódásuk. Zélie volt a kedvenc karakterem, megfékezhetetlen, vad, igazán szabad lélek, jó volt olvasni az ő szemszögéből a történéseket. Amari apját viszont ki nem állhattam, nagyon gonosz egy ember volt, hogy ennyi ártatlan embert bántott.. spoiler
Nagyon remélem, hogy hamar meglesz a kötet következő részének fordítása is, mert alig várom, hogy olvashassam, hogy ezután mi lesz a szereplőkkel, mert nagyon sok nyitott kérdés maradt bennem.

BorkaReads>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Magasak voltak az elvárásaim a könyvvel kapcsolatban, hiszen mindenki nagyon dicsérte nekem. Talán ez volt az oka annak, hogy nem tudott megfogni annyira, mint azt akartam volna – hiszen egyébként nem igazán tudom megfogalmazni, hogy mi nem tetszett a történetben. A szereplők sokszínű el voltak, a táj mesés, a fordulatok fordulatosak, egyszerűen csak a pluszt nem éreztem benne.
Persze nem mondom, hogy rossz könyv volt – kifejezetten jó volt, ezért is adtam neki négy csillagot. Mindenképpen elolvasom a második részt is, hátha abban megtalálom azt, amitől a kedvencem lehet a történet.

6 hozzászólás
csfannie P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

"A fiatal írónő egy fontos, társadalmi problémát dolgoz fel ebben a könyvben, amiért nem lehetek elég hálás neki. Esélyt ad arra, hogy az olvasókban – leginkább a fiatalokban – tudatosuljon, hogy muszáj toleránsnak lennünk, és tiszteletben kell tartanunk másokat színtől/vallástól/kortól/stb. függetlenül. Attól, hogy sokan tudomást sem vesznek róla, a feketéket még a mai napig érik attrocitások, sokan megkülönböztetik, bántják őket, pedig ahogy a könyvben is láthatjuk, valamennyien vér és csont gyermekei vagyunk.
A történet lebilincselő, egy ismeretlen vidékre kalauzol a három főszereplőn (Zélie, Amari, Inan) keresztül. A kezdeti lelkesedésemet fokozta a könyv igényes megjelenése, a fordító alapos munkája, és természetesen az írónő bámulatos fantáziája. Remélem, a folytatást olvashatom a közeljövőben magyarul is, a kalandvágyó embereknek pedig bátran ajánlom ezt a könyvet."

Bővebben…
https://fannislibrary.blogspot.com/2019/07/tomi-adeyemi…

diamondfox P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

Kezdjük azzal, hogy ez a könyv várólistás volt, de ráérős kategória, mert anno láttam, hogy sokan felkapták, de valahogy nem éreztem az elemi késztetést, hogy azonnal el kell olvasnom, megmaradtam inkább a „ráérek vele, majd egyszer kiveszem a könyvtárból” szinten.
Aztán behozták 2. körben az Online Olvasótábornál, én meg essek hasra, csak el kéne olvasni! Mázlimra benn volt még, gyorsan kihoztam – ellenben nem mondhatom azt, hogy maradéktalanul elégedett vagyok vele.
Az alapötlet remek, mágia egy érdekes csavarral – viszont messze nem elég kidolgozott nekem. Az még hagyján, hogy van varázsige, de ahhoz semmi magyarázat, hogy egyébként mit is kántál, csak random betűk összehányva? Egyszer van leírva, hogy egyébként az ősi nyelven beszélnek, de nekem jobb érzés lett volna, hogyha lábjegyzetben odakerül, hogy mi a rossebbet kántál az az idióma.
A szereplők viszont már más tészta. Zélie egy idióta pitsa, már elnézést. Elméletileg egy megtört lány, erre az egyik pillanatban azonnal meg akar ölni minden gárdistás meg a királyt (is), a következő pillanatban szerelemtől remeg a gyomra. Azért remélem más is érzékeli a rossz és hirtelen váltást, ugye? Ez nem volt elég szépen átvezetve nekem, olyan durrbelebumm jelleggel jött az egész – pedig az első találkozás remek volt, és konkrétan csak Inan miatt voltam hajlandó (na meg a verseny miatt) végigolvasni. Legalább kétszer dobni akartam, hogy ez unalmas. 500+ oldal arról, hogy ereklyéket keresünk, közben üldöznek – nekem ez picit ilyen Indiana Jones feeling volt a dzsungelben, így viszont elmaradt az igazi izgalom, mert minden borítékolható volt.
A vége talán egy picit jobban meggyőzött, ellenben a legvégét egyáltalán nem értettem spoiler
A borító úgy borzalmas, ahogy van, arról ne is beszéljünk inkább.

7 hozzászólás
kratas P>!
Tomi Adeyemi: Vér és csont gyermekei

A végjáték miatt adom meg a négy csillagot, ami úgy kb. az utolsó 120 oldalt jelenti. Addig ugyanis szenvedtem, mert végig az zakatolt a fejemben, hogy én ezt olvastam már és hiába az egyedi világ, ha a cselekmény sablonos.
A főszereplők sem voltak szimpatikusak, talán Amari és Tzain azok, akiknek sikerült megkedveltetni magukat, de Zél valahogy taszított.
Ettől még szeretném elolvasni a következő részt, mert a remény azért megmaradt nálam, hogy kapok egy kis egyediséget.


Népszerű idézetek

Belle_Maundrell >!

– Van kötelességed és van szíved. Ha az egyiket választod, a másiknak szenvednie kell.

456. oldal

Belle_Maundrell >!

Az igazság keserű ital. Végigperzseli, felmarja a torkom.

276. oldal

Kapcsolódó szócikkek: igazság
Belle_Maundrell >!

– Azt tudod, hogyan győzzél – mondja. – Csak arra vigyázz, hogy azt is tudd, mikor harcolj!

29. oldal

Belle_Maundrell >!

(…) az istenek semmik a bolondok nélkül, akik hisznek bennük.

89. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Isten
csfannie P>!

Nem tudja, hogy a szörnyeteg, akire vadászik, én vagyok.

257. oldal

Belle_Maundrell >!

Nem azt kellene kérdeznem, hogy mitől lett ilyen rossz a helyzet, hanem azt, miből gondoltam, hogy egyáltalán jobb lehet.

37. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zélie Adebola
Masni>!

– Élvezed, ha sértegetsz, ugye?
– Majdnem annyira, mintha a botommal vernélek.

374. oldal Inan

Kapcsolódó szócikkek: Inan · Orisa · Zélie Adebola
Masni>!

– Légy őszinte rejtelmes mágusom! Mit adnak nekem az istenek, ha elfoglalom ezt a hajót? Közölnöm kell velük, hogy mi érdekel, vagy már tudják?
– Ez nem így működik…
– Vagy talán imponálnom kell nekik?

451. oldal Zélie

Kapcsolódó szócikkek: Roën · Zélie Adebola
csfannie P>!

Még ha a bölcsesség vizsgáján átmennék is, aligha akad odafent isten, aki türelmesnek tartana.

161. oldal


A sorozat következő kötete

Orisha legendája sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: A vörös piramis
Sarah J. Maas: Tower of Dawn – A hajnal tornya
Erin Morgenstern: Éjszakai cirkusz
Jen Calonita: Ne érezz, ne kérdezz!
Mary E. Pearson: Az árulás szépsége
Soman Chainani: Jók és Rosszak Iskolája
Victoria Aveyard: A háború vihara
Stephanie Garber: Finale
Patrick Ness: Háború a békéért
Dan Wells: Ruins – Romok