Children ​of Blood and Bone (Legacy of Orïsha 1.) 13 csillagozás

Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Zélie Adebola remembers when the soil of Orïsha hummed with magic. Burners ignited flames, Tiders beckoned waves, and Zelie’s Reaper mother summoned forth souls.

But everything changed the night magic disappeared. Under the orders of a ruthless king, maji were targeted and killed, leaving Zélie without a mother and her people without hope.

Now, Zélie has one chance to bring back magic and strike against the monarchy. With the help of a rogue princess, Zélie must outwit and outrun the crown prince, who is hell-bent on eradicating magic for good.

Danger lurks in Orïsha, where snow leoponaires prowl and vengeful spirits wait in the waters. Yet the greatest danger may be Zélie herself as she struggles to control her powers—and her growing feelings for the enemy.

Eredeti megjelenés éve: 2018

Tagok ajánlása: 18 éves kortól

>!
Henry Holt, 2018
448 oldal · keménytáblás · ISBN: 9781250170972
>!
Pan Macmillan, London, 2018
532 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781509871353
>!
538 oldal · ASIN: B074DZ9MKS

1 további kiadás


Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

Inan · Zélie Adebola · Kenyon · Saran király


Most olvassa 3

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 18

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nymeria96 
Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Sokáig ódzkodtam a Children of Blood and Bone elolvasásától, mert a nagy hype övezte könyvek nálam nem mindig érik el a kívánt hatást, de utólag örülök, hogy végül mégis rászántam magam az elolvasására.
Az afrikai kultúra nagyon egyedi hangulatot kölcsönzött a könyvnek, továbbá a mágia rendszer is elnyerte a tetszésemet.
A történet kellően izgalmas volt, és végig fent tartotta az érdeklődésemet.
A három nézőpont karakter közül talán Amarit kedveltem meg a legjobban. Egyrészt már a történet elején sokkal szimpatikusabb volt a karaktere, mint mondjuk Zélie-nek, másrészt valószínűleg ő ment át a legnagyobb jellemfejlődésen.
Inan is érdekes szereplőnek bizonyult, és nagyon szomorú leszek, ha kiderül, hogy spoiler
Zélie-ért eleinte nem igazán rajongtam; bosszantott a viselkedése és az, hogy folyamatosan ostoba döntéseket hozott, aminek mindig más látta kárát. Csak a könyv közepe felé tudtam úgy-ahogy megbarátkozni vele.
Összességében nem bántam meg, hogy elolvastam, és kíváncsian várom a második részt.

>!
Pan Macmillan, London, 2018
532 oldal · puhatáblás · ISBN: 9781509871353
6 hozzászólás
>!
Beatrice8
Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Nagy hype volt a könyv körül. És sajnos a könyv még a rossz tapasztalatok miatt mérsékelt elvárásaimat se érte el.
Az eleje nem volt rossz. Nem túl eredeti, de elnéztem. Nagyon lassan haladtam vele, de nem érdekelt. Kicsit idegesített néha Zélie, aki ugyanolyan elvakult volt a hatalommal szemben, mint azok a divinerekkel szemben.
Inan az elején a legjobban utált és a kedvenc szerplőm volt egy személyben. Tök úgy képzeltem el, mint Zuko-t az Aangban. Nagyon nagyon idegesítő volt, amit már az Ifjú kiválasztottakban is láttam, hogy valaki spoiler! Ráadásul mindent a mágiára kent. Pedig a mágia nem tett semmit, maximum az őt használó emberek. Imádtam, ahogy kezdett megjönni az esze és spoiler. Kezdett a történet is érdekelni, szóval meredeken emelkedett a szememben a könyv. Aztán elkövettem már megint azt a hibát, hogy elolvastam a végét. Most viszont nem az én hibám, nem amiatt nem szeretem, hogy túl hamar olvastam el a végét. Hanem, mert átkozottul rossz az a vég! Jó, elnézést, akkor csak én utálom. De nagyon. spoiler Ez persze szörnyű és véleményem szerint semmi előzménye, de ezt még tetézi és spoiler! Így az egyetlen szálnak, amit tényleg nagyon szerettem a könyvben, annyi! Ez jól elvette a kedvem a könyv olvasásától, így az utolsó 200 oldalt már végigszenvedtem.
Nem szerettem ezt a könyvet a szereplők miatt, akik idegesítőek voltak. Tudtam, hogy nem kéne olyan szigorúan fognom őket, de úgy fogtam és kikészítettek. Nem szerettem, mert alig adott jót, folyamatosan csak elvett a sikerélmény főleg a vége felé elmaradt. Annak legalább örülök, hogy a spoiler.
Zélie testvére és a hercegnő semleges szereplők. Illetve a testvére sokszor idegesített. A hercegnő meg igazából a legjobb karakter lett a könyvben. Vannak indítékai, nem elvakult, láthatunk nála karakterfejlődést és szerethető személyisége van.
Az újonnan megjelent szereplők közül az a férfi, akinek nem tudom a nevét, de többször találkoznak, szimpatikus.
A stílust nem éreztem, meg úgy az egész könyvet se.
Nagyon úgy néz ki, hogy nem érdekel annyira a könyv, hogy tovább olvassam.
A borító a legjobb dolog a könyvvel kapcsolatban, gyönyörű.
Szenvedés és csalódás, mostmár ez a 3 csillag is kétséges, lehet valamikor majd lejjebb viszem.

8 hozzászólás
>!
áfonyamuffin
Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Szerettem volna szeretni a könyvet, főleg amiért annyian szerették. De, ahogy az már velem szokott lenni, a szerelmi szál elrontotta. De kezdjük az elején. Nagyon tetszett a világ felépítés és a mágia része a könyvnek. Főleg a mágia része tetszett a legjobban, az ahogyan le volt írva és ahogyan működött az egész, hogy mennyire sok fajtájú maji van és volt ebben a világban. Volt egy pár eleme a világ felépítésnek, ami nem volt rendesen megmagyarázva. Például volt egy játék, agbön, amiről végig szó volt a könyv során. Na most nem tudom, hogy a végleges kiadásba bekerült-e vagy sem, de az én ARC verziómban egyáltalán nem volt leírva, hogy milyen játék is ez. Labda játék? Stratégia játék? Ahhoz képest, hogy mennyiszer volt emlegetve én elvártam volna valamilyen leírást róla, csak ilyen elejtett információkat tudtam összeszedni róla. Az írásstílus jó volt, de volt egy dolog, ami egy idő után kissé zavaró lett, ez pedig az, ahogy folyamatosan ki lett írva a hang “argh” és “ugh” ként, amiket a karakterek adtak ki, amit általában egy leírás is követett. A kettő együtt számomra túl sok volt és szerintem ha csak a leírást használta volna az írónő az jobbat tett volna a történetnek. És persze meg volt a tipikus YA mondat rész is: “I let out the breath I didn’t know I was holding”, amit kétszer is megkaptunk.

A karakterek: Nem igazán nőtt a szívemhez egyik karakter sem. Amari egészen idegesítő volt a könyv első felében szerintem, viszont neki is volt a legjobb karakter fejlődése a könyv végére, ami kellemes csalódás volt számomra, annak ellenére, hogy annyira nem volt ez egyik ilyen szépen átvezetett karakter fejlődés. Voltak ilyen hirtelen, éles váltásai a személyiségében. Sajnos Tzain személyiségéből nem kaptunk túl sokat, leginkább 2 dolgot láttunk belőle: a testvére védelmezőjét (amit én nagyon szerettem) és a szerelmi szálat. És igaz, hogy volt benne ez a testvéri vonal Tzain és Zélie között, én azért többet vártam volna belőle, főleg, hogy együtt utaztak. Zélie… Benne tetszett, ahogy megkérdőjelezte a saját nézeteit, főleg a mágiával kapcsolatban, ez egészen üdítő volt látni és olvasni. Elgondolkodtatták a dolgok, megfontolta azokat, amiket mások mondtak és a legjobbat próbálta nyújtani. Szerettem volna többet a mellékszereplőkből, mert azokat akiket megismertünk azokkal mind nagyon viharosan találkoztunk és váltunk is el tőlük. Habár! Nagyon remélem, hogy Roën-ből többet fogunk látni az elkövetkezendőkben. Az ő karaktere a könyvben egy igazán felfrissítő karakter volt, azokhoz képest, akikkel addig már találkoztunk. A gonosz karakterek pedig… Volt egy akivel egyszerűen nem értettem mi a cél, jóvá tenni a karakterét vagy sem? Az értem, hogy ilyen kvázi szürke karakternek lett szánva, de a céljai túl sokszor vettek 180 fokos fordulatot és emiatt igen megkérdőjelezhető volt számomra.

A szerelmi szál: Még 50 oldalt sem mentem bele a könyvbe, mikor már lehetett tudni, hogy kinek kivel kellene együtt lennie. Ez pedig igazán rányomta a bélyegét, arra, hogyan is éreztem a könyv iránt. Emellett pedig a két szerelmi szál igencsak instant szerelem volt. Amire a könyvben a reakció az konkrétan a mérges testvérek voltak. Ami még tetszett is volna, de a szerelem szó olyan könnyedén röpködött, annak ellenére, hogy a “párocskák” maximum 2 hete ismerték egymást? Összesen? A könyv közepe fele pedig voltak olyan fejezetek, nem is kevés, ahol lényegében csak a szerelmi szálak voltak fókuszban. Átvették a történet felett az irányítást és nem haladtunk semerre, hanem megakadtunk azon, hogyan éreznek egymás iránt ezek a karakterek. És itt be kell vallanom ez annyira idegesített, hogy muszáj volt átsuhannom ezeken a fejezeteken. Egyáltalán nem éreztem úgy, hogy ezeknek a nagy szerelmes érzelmeknek stabil alapjuk legyen, az egyik esetében láttam a próbálkozást, hogy előre vigye a sztorit, de egyszerűen szerintem ez nem sikerült. Számomra nem. spoiler

Összességében, ha nem lett volna a szerelmi szál annyira fókuszban, akkor akár 4 vagy több csillagot is adtam volna, de így egyszerűen nem tudtam. Kicsit félek, hogy mit fognak ehhez az értékeléshez szólni az emberek, mert nagyon sokan szeretik, de nem akarok olyan értékelést írni, ami nem az én véleményem.

4 hozzászólás
>!
kávésbögre P
Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Az idei évem egyik legjobb olvasmánya. Végig izgultam Zélie-vel, hogy sikerül-e a projekt, sikerül-e visszahozni a mágiát. Amari kezdetben nagyon nem volt szimpatikus, viszont az ő szemszögéből ez egyértelműen fejlődésregény. Az elkényeztetett hercegnő megtalálja a hangját, és fantasztikus dolgokat visz véghez. A szerelmi szálak engem nem zavartak, éppenhogy kiegészítették a történetet, egybe fonódtak a „mi miért történik”-kel. spoiler
Az egész regény-univerzum, amit Adeyemi kitalált, fantasztikus, rengeteg lehetőséggel, nagyon izgatottan várom a folytatást!

>!
Blair_Irwin
Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Tetszett. Megvolt benne a kellő dráma és kegyetlenség. Ugyanakkor ezt ellensúlyozza a mérhetetlen szeretet.
Mégis Zélie-vel és Inannal nem tudtam érvényesülni teljesen. Annyira erős páros lehetett volna belőlük, de nem lett. Pedig majdnem…
Tzaint szerettem, de kevés volt.
Amari pedig… A kedvencem lett. Nagy utat tett meg.
Várom a folytatást. Kiváncsi vagyok mi lesz a történetből.

>!
Mafia I
Tomi Adeyemi: Children of Blood and Bone

Ez a könyv nekem nem működött annyira, mint amennyire működhetett volna. Nagyon kíváncsi voltam a világra, de úgy éreztem, hogy a világépítés töredékes volt, végig nem bomlott ki teljesen.

Ugyanez igaz a karakterekre is, a három elbeszélőt kivéve.


Népszerű idézetek

>!
Nymeria96 

Duty Before Self.
Kingdom Before King.

476. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Inan
>!
áfonyamuffin

We are all children of blood and bone. All insturments of vengeance and virtue.

430. oldal

>!
áfonyamuffin

„You can't enslave an entire people for the rebellion of a few.”
Saran bares his teeth. „You can do whatever you want when you're the king.”

344. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Saran király
8 hozzászólás
>!
Nymeria96 

No matter how much I crave peace, the gods have other plans.

97. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zélie Adebola
>!
Nymeria96 

“Good to see you’ve decided to wake up.”
“Good to see you’re still an ass.”

457. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Kenyon · Zélie Adebola
>!
Beatrice8

“Your people, your guards – they’re nothing more than killers, rapists, and thieves. The only difference between them and criminals is the uniforms they wear.”

>!
Nymeria96 

It doesn’t matter how strong I get, how much power my magic wields. They will always hate me in this world.

312. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Zélie Adebola
>!
Nymeria96 

“You waver now because that is what it means to be king,” Father says. “You have your duty and your heart. To choose one means the other must suffer.”

476. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Saran király
>!
Beatrice8

“I teach you to be warriors in the garden so you will never be gardeners in the war.”

>!
Beatrice8

“You crushed us to build your monarchy on the backs of our blood and bone. Your mistake wasn't keeping us alive. it was thinking we'd never fight back”


A sorozat következő kötete

Legacy of Orïsha sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Nnedi Okorafor: Zahrah the Windseeker
Nnedi Okorafor: Akata Warrior
Cassandra Clare: Clockwork Angel
Sarah J. Maas: Throne of Glass
Erin Morgenstern: The Night Circus
Rick Riordan: The Blood of Olympus
Rick Riordan: The Red Pyramid
Leigh Bardugo: Six of Crows
V. E. Schwab: A Gathering of Shadows
Jennifer L. Armentrout: Origin (angol)