Az ​elveszett ifjúság (A változások kora 2.) 38 csillagozás

Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

A történet folytatódik…

Sok nehézség és hosszú útkeresés után Henry, George, Anna, Sarah és Charlotte élik a gondtalan ifjúság éveit. Küzdenek álmaikért, vívódnak, lázadnak, szerelmesek, kiábrándulnak vagy épp lelkesednek.
Pont, mint bármelyik fiatal, épp csak rossz korban születtek…
Amikor kirobban az I. világháború, minden átértékelődik: szerelmek, barátságok, viszályok és a régi ábrándok is. Az egyetlen, igazi cél a túlélés és, hogy az egyre nagyobb embertelenségben ne veszítsék el végleg önmagukat.

>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2018
480 oldal · puhatáblás
>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2017
392 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630893121
>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2017
392 oldal · ISBN: 9789631291308

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

Henry Davis · George McAdams · Charlotte McAdams · Anna Stewart · Sarah McAdams · Jacob Kerrich


Kedvencelte 14

Most olvassa 2

Várólistára tette 16

Kívánságlistára tette 34

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

„Az orgonai hangjai gránátrobbanásokká, puskadördülésekké váltak, az éneklő tömeg helyett pedig csatazaj, sérült katonák segélykiáltása és kétségbeesett parancsszavak hangoztak a fejében.”

Ez a rész már jobban tetszett, mint az első.
Közelebb éreztem magam a szereplőkhöz és ezt az időszakot alapvetően is a kedvenceim közé sorolom.
A levonás a szerelmi szál túlzó elhúzódása miatt lett ennyi, illetve néhol úgy éreztem még mindig nem elég valósághűek a szereplők.
Mindenesetre nekem ez adott egy löketet, hogy folytassam az írónő munkásságát.
Felettébb szorgalmazom, hogy minél előbb újabb művek kerüljenek ki általa, mert az írás módot továbbra is nagyon közel érzem magamhoz és nagyon tetszik.

Mivel utazókönyvként került hozzám, ezúton is szeretném megköszönni a lehetőséget, hogy olvashattam, egy élmény volt.

2 hozzászólás
>!
Anarchia_Könyvblog P
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Harc, küzdelem, vér, sérülések.
Ezek lesznek, amik leginkább jellemezni fogják a regényt.
Az írónő bámulatos köntösbe bújtatta mindazokat az érzéseket, melyeket átszeretne adni az olvasóknak.
Lesznek akik elesnek, de lesz aki megmenekül?
Történetünk hősei közül vajon ki lesz az, akinek szembe kell néznie a halállal?

A teljes ajánló itt érhető el: http://anarchiakonyvblog.cafeblog.hu/2018/08/11/tomcsik…

>!
Veda_Sylver I
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Azt hittem, az első részt nem lehet felülmúlni, de tévedtem. Az írónő egyszerűen nem tud hibázni. A karakterek nekem még mindig szerethetőek, és hitelesek. Átérzem, hogy mit miért tesznek. George a favorit:) Ahogy olvastam, szinte pergett a szemem előtt, mint egy film, és nehezen tudtam letenni a könyvet. Tökéletes az összhang a leírások és párbeszédek között. Viszont van egy nagy hibája. Véget ért, és még nincs nálam a folytatás.

>!
Borka_V_Szabó IP
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Ezt a könyvet mindenkinek el kellene olvasnia legalább egyszer. Alapmű. És most egyelőre nem írok többet… Nagyon várom a folytatást. <3 Isten áldja a hőseinket, @GingerKid! Örök hálám neked, hogy ezt így papírra vetetted! <3

37 hozzászólás
>!
Gyöngyi0309
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Nagyon szeretem a korszakot, akármennyi bőrt is húznak le róla nem tudom megunni. Az előző részben írtam, hogy hasonlít a történet a Downton Abbey-hez, ezen a kötetet sokkal jobban érezhető a hasonlóság, viszont ennek ellénre sem unatkoztam, nem éreztem elcsépeltnek, mert nagyon magával ragadó az írói stílus. Érezhető a fejlődés, illetve az is, hogy sok kutatói munka áll mögötte. Nagyon tetszik az, hogy Henry származása is egyre több szerepet kap a történetben, vannak elejtett mondatok, feltárásra váró titkok. Ebben a részben Henry sokat szépít a karakterén, már sok-sok jó tuljadonsága kiütközik, kezd a szívemhez nőni. Viszont picit sok volt nekem a Sarah-val kátszott „szeret-nem szeret”. Értem a célt, de ez kicsit sok volt, főként a történet vége miatt, úgy éreztem, hogy picit gyorsan változtak az érzelmek. Jó, igaz, ehhez a háborús körülmények is hozzájárulhattak. Viszont hatalmas csillag a háború leírásáért, voltak benne brilliáns részek, noha úgy gondolom, a tisztek nem teljesen ilyenek lehettek. Tetszett a francia lányos kaland, ettől hiteles lett nekem a háború kiváltotta Carpe diem érzés. Úgy képzelem, nehéz időkben átértékelődnek az erkölcsök, eltűnnek a hosszú távú célok, igazán a „ma” számít csak. Egy dolgot furcsállok csak a háborúval kapcsolatban, de nem vagyok a téma szakértője, akár így is lehetett. Furcsálltam azt, hogy a vidéki Andliában a lekváról a húsokig minden megvolt. Picit túl idillinek érztem azt, amikor egy-egy szereplő a háborús időkben hazalátogatott. Furcsa volt, hogy azon kivűl, hogy sok sebesült van a kórházakban, szinte minden étel elérhető, ők azon kívül, hogy aggódtak a frontokon lévőkért, nem szenvedték meg igazán körülményeket. Pláne Sarah.
Még most is Charlotte a kedvencem, bár Annát is kezdem megszeretni, de úgy érzem, hogy őt még tartalékosként szerepelteti, még nem jött el az ő ideje igazán. A kis Patrick is váratlan fordulat volt, kíváncsi leszek, ebből mi lesz a továbbiakban?
Lady McAdamset továbbra sem kedvelem, igazi hárpia, Sarah is túl nyivákolós volt, de kell mindig egy ilyen, főleg egy ilyen 20.századi történetbe.
George is egyre érdekesebb lesz, na Ő nagyon jól el lett találva, imádom a kételyeit,a hibáit annak ellenére, hogy ő pap, mégis emberi.
Henryért nem aggódok, ő a jég hátán is megél, csak arra leszek kíváncsi melyik országban fog újra felbukkanni a következő részben.
Nóri, írj továbbra is, hadd higgyem el, hogy a nagyobb kiadói szabadság, szűrő nélküliség ellenére is születnek gyöngyszemek. Engem két kötettel meggyőztél. :)

>!
Ibanez MP
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Kicsit nagy kihagyással folytattam a történetet, ami az első fejezetekben érezhető is volt, nehezen rázódtam bele a folytatásba, szerencsére azonban minden korábbi szereplő és cselekmény említve volt, így sikerült újra csatlakoznom. Henry egyre inkább ellenszenvessé válik, a tyutyimutyiságával (komolyan, erre nincs jobb szó), főleg a Sarah-val való kapcsolata, ez a tesze-tosza módszer mindkét fél részéről (persze megértem, de azért évekig ezt csinálni, na…). A háborúról remélem, a következő részben bővebben olvashatunk, jót tesz a történetnek. Örülök, hogy Charlotte egyre jellemesebb, erősebb karakterként jelenik meg, ebben a részben azonban Anna picit elveszett a ködben. Néha még mindig előjön pár olyan szó-kifejezés, ami a századelőn biztos vagyok, hogy nem volt még használatban, de nem vészes, csak megakad rajta az ember gondolatmenete, aztán megyünk tovább. Kicsit gyorsnak érzem a szerelmi váltás a végén, szerintem spoiler

Összességében egy kellemes történet, érdekes szereplőkkel, szerelemmel, háborúval, néha idegesítő – túl naiv? – csavarokkal spoiler. Viszont egy szépen megírt, jól egymásra épülő cselekményfolyam, nagyon jól megválasztott időszakba helyezve! Kikapcsolódásnak tökéletes!

Jaj, és még egy megjegyzés: a süteményekből kicsit dömping van, főleg, hogy pont egy férfi annyira haspók, hogy állandóan süteményeket zabál a történetben… nem kell ennyi, néha kissé unalmassá válik, hogy már megint egy süti kerül az asztalra és Henry azt nézi-eszi :-D

>!
sztinus P
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Kicsit jobb volt, mint az előző rész.
De a szerelmi szàl nagyon elhúzódott, mèg mindig nem elèggè valósàgosak a szereplők.
A hàborús leírások és érzelmek viszont erősre sikerültek.
Köszönöm, hogy olvashattam, és utazhatott hozzám is.

>!
Erika_Bogár I
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Olvasmányaim során észrevettem, hogy a női írók szívesebben írnak a hátországban történtekről, esetleg az ápolónők életének bemutatása során eljutnak a katonai kórházakba. Tomcsik Nóra ezzel szemben bevállalta a lövészárokban játszódó harci jeleneteket is, melyek egész keményre sikerültek, és nekem nagyon tetszettek.
Az első részben megismert karakterek, Henry, George, Anna, Charlotte és Sarah felnőttek, illetve ahogy a címben áll, az események sodrásában elveszítették ifjúságukat. Ebben a történetben, bár Henry megkomolyodott, valahogy mégis George került közelebb hozzám, és egyre jobban kedvelem Charlotte-ot. A változások kora szereplői mind jól felépítettek, kidolgozottak, nem egydimenziós figurák, aggódni, szurkolni lehet értük.
Tetszett a Tények és érdekességek fejezet is a könyv végén, segített elhelyezni az eseményeket. Mivel sorozatról van szó, felkészültem a függővégre, de azért a jövő nyár „túl messze van”…

>!
BlueDeath IP
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Huh, hát nem is tudom mit mondjak. Megvan a Birodalom visszavág? Na, akkor most gondolhatok erősen rá. Remekül felépített regény, jobban pörög mint az első rész, végig izgalmas, fordulatos. Henry fejlődése nagyon király, Lotte még mindig a kis kedvencem (TEAM LOTTE!!!). Aztán a végére jött a WTF pillanat….és még oly' sokat kell várni a háromra. Csak ajánlani tudom mindenkinek, remek könyv!

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
GingerKid IP

A németek lőttek, és ő a földre vetette magát. A szája megtelt a véres föld ízével, de most nem volt más menedéke. Olyan erősen vájta bele ujjait a sárba, mint a kisgyerek amikor belecsimpaszkodik anyja nyakába, hogy az megvédje a világ borzalmaitól…

20. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Henry Davis
>!
KrenczNóra I

A legszörnyűbb az, hogyha ez valaha véget ér, akkor a világ tele lesz önmagukkal meghasonlott férfiakkal.

265. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George McAdams
>!
KrenczNóra I

Bármilyen szemszögből próbálta nézni az eseményeket, nem látott bennük semmit, mely elfogadhatóbbá tette volna azokat. Csak a hit maradt, hogy valami jó majd mégis származik belőle. Ha más nem, hát több emberöltőre elegendő tanulság.

262. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George McAdams
>!
GingerKid IP

Többé nem tehettek úgy, mintha minden rendben volna, mintha nem érintenék őket a világ dolgai. A háború elől nem menekülhettek el…

12. fejezet

>!
mgbrown I

Az orgonai hangjai gránátrobbanásokká, puskadördülésekké váltak, az éneklő tömeg helyett pedig csatazaj, sérült katonák segélykiáltása és kétségbeesett parancsszavak hangoztak a fejében.

228. oldal

>!
Miyako71

– (…) Isten nem ad nagyobb terhet, mint amit el tudunk viselni – folytatta George.

88. oldal

>!
Juca P

Néha gyűlölöm, hogy felnőttem – jegyezte meg Charlotte komolyan. – Minden sokkal bonyolultabb.

120. oldal

>!
GingerKid IP

– Légy erős! – mondta George, még mindig átkarolva őt.
Erős. Olyan könnyűnek tűnt ezt a szót kimondani békeidőben, amikor a nagy gondok csak a szerelmek, az elszakadt ruhák, az időjárás, vagy az iskolai házi feladatok voltak.

13. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Anna Stewart · George McAdams
>!
Lang_Tünde IP

A németek arctalan figurákká váltak a gránátok füstjében és a puskadördülések hangjában. Nem gondolhatott rá, hogy azok is csak emberek, Akkor az egész elviselhetetlen lett volna.

251. oldal


A sorozat következő kötete

A változások kora sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Iny Lorentz: A remény földjén
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Robin LaFevers: Halandó szív
Ethel Lilian Voynich: Vihar Itália felett
Juliette Benzoni: A farkasok ura
Ken Follett: A Titánok bukása
Benkő László: Táltosidők
Celia Rees: Sovay – Az útonálló úrilány
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Carsten Jensen: Mi, vízbefúltak