Az ​elveszett ifjúság (A változások kora 2.) 13 csillagozás

Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

A történet folytatódik…

Sok nehézség és hosszú útkeresés után Henry, George, Anna, Sarah és Charlotte élik a gondtalan ifjúság éveit. Küzdenek álmaikért, vívódnak, lázadnak, szerelmesek, kiábrándulnak vagy épp lelkesednek.
Pont, mint bármelyik fiatal, épp csak rossz korban születtek…
Amikor kirobban az I. világháború, minden átértékelődik: szerelmek, barátságok, viszályok és a régi ábrándok is. Az egyetlen, igazi cél a túlélés és, hogy az egyre nagyobb embertelenségben ne veszítsék el végleg önmagukat.

>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2017
396 oldal · ISBN: 9789631291308
>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2017
394 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789630893121 · Illusztrálta: Pongrácz Edit

Enciklopédia 6

Szereplők népszerűség szerint

George McAdams · Henry Davis · Charlotte McAdams · Sarah McAdams · Anna Stewart · Jacob Kerrich


Kedvencelte 5

Most olvassa 2

Várólistára tette 9

Kívánságlistára tette 14

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Lang_Tünde IP
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

A történet jól felépített, nagyon szép az íve – az első fejezetekben a főszereplők a lélek és az érzelmek útvesztőjében próbálnak eligazodni, ezzel párhuzamosan a politikai feszültség is egyre erősebbé válik, majd Henry besorozása után a háború kerül az előtérbe, és az események egészen drámaivá válnak.
Henry jelleme rengeteget változott az előző kötet első oldala óta: míg A változások korában egy forrófejű, büszke fiú volt, Az elveszett ifjúságban felelősségteljes, komoly férfivá érik; igazán szerethető figura. Az írónő a többi karakterre is nagy hangsúlyt fektetett, szépen kidolgozta őket. Charlotte modern gondolkodású fiatal nővé cseperedik, ő a legszimpatikusabb női szereplő (én is a Lotte-tábor tagja vagyok), örültem, hogy kapott önálló fejezetet. George-ot emberivé teszi a vívódása, Lady McAdams az angol arisztokrácia jellegzetes, sznob képviselője, Sarah pedig inkább rá hasonlít, semmint felvilágosult gondolkodású apjára.
Sajnáltam, hogy ilyen hamar elfogyott ez a közel 400 oldal és el kellett válnom a szereplőktől. Már nagyon várom a folytatást!

Bővebb értékelés: http://tclang.blog.hu/2017/10/25/ezt_olvastam_tomcsik_n…

>!
Erika_Bogár I
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Olvasmányaim során észrevettem, hogy a női írók szívesebben írnak a hátországban történtekről, esetleg az ápolónők életének bemutatása során eljutnak a katonai kórházakba. Tomcsik Nóra ezzel szemben bevállalta a lövészárokban játszódó harci jeleneteket is, melyek egész keményre sikerültek, és nekem nagyon tetszettek.
Az első részben megismert karakterek, Henry, George, Anna, Charlotte és Sarah felnőttek, illetve ahogy a címben áll, az események sodrásában elveszítették ifjúságukat. Ebben a történetben, bár Henry megkomolyodott, valahogy mégis George került közelebb hozzám, és egyre jobban kedvelem Charlotte-ot. A változások kora szereplői mind jól felépítettek, kidolgozottak, nem egydimenziós figurák, aggódni, szurkolni lehet értük.
Tetszett a Tények és érdekességek fejezet is a könyv végén, segített elhelyezni az eseményeket. Mivel sorozatról van szó, felkészültem a függővégre, de azért a jövő nyár „túl messze van”…

>!
KrenczNóra IP
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Mivel az első rész igazán magával ragadott, nagy kedvvel álltam neki a folytatásnak. Jó ismerősként üdvözöltem a szereplőket, akik most még jobban belopták magukat a szívembe.
Imádom az írónő könnyed, kellemes stílusát (és ebben semmi elfogultság nincs, ez puszta tény).
Lenyűgöző, hogy milyen alapossággal alkotta meg ezt a regényt, valós történelmi eseményekkel alátámasztva.
Ez a rész még az elsőnél is több érzelmet váltott ki belőlem. Elszorult a szívem a lövészárkokban játszódó jelenetek alatt és repestem az örömtől a bimbózó románc olvasása közben.
Nagyon várom a harmadik kötetet, mert ez a történet egyre izgalmasabbnak ígérkezik!

5 hozzászólás
>!
BlueDeath IP
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Huh, hát nem is tudom mit mondjak. Megvan a Birodalom visszavág? Na, akkor most gondolhatok erősen rá. Remekül felépített regény, jobban pörög mint az első rész, végig izgalmas, fordulatos. Henry fejlődése nagyon király, Lotte még mindig a kis kedvencem (TEAM LOTTE!!!). Aztán a végére jött a WTF pillanat….és még oly' sokat kell várni a háromra. Csak ajánlani tudom mindenkinek, remek könyv!

5 hozzászólás
>!
Judit91
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

A sorozat újabb kötete még az előzőnél is jobban beszippantott, nagyon tetszett. A történet egyre izgalmasabb, fordulatosabb. A háború előtti bizonytalanság, a háború jelentősen befolyásolta a szereplők sorsát, mindenkit más-más irányba vitt az élet. Sok változáson mentek át az évek alatt, fejlődtek a karakterek. Charlotte nagyon megváltozott, felnőtt, remélem a következő kötetben még többet olvasok róla. Annát még mindig imádom. Bízom benne, hogy George-gal egymásra találnak. :) A legnehezebb dolga Henry-nek van, még több szörnyűség történik vele, spoiler. Sarah nem sokat változott, ugyanúgy szédítette mindkét fiatalembert, remélem, idővel ő is több teret kap.
A háborús részek, leírások nem az én világom, de hála Nóri stílusának, azok a részek is élvezhetőek voltak. :)
Nóri stílusa nagyon jó, élvezetes, pörgős, olvastatja magát a könyv.
Alig várom, hogy a következő kötetet is kezembe vehessem. :)

>!
Virág_Krencz
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Hát pont most fejeztem be és még nagyon a hatása alatt vagyok. Úgy érzem sokkal többet adott nekem, mint az első. És képzelhetitek, hogy ha azt imádtam akkor erről mi a véleményem. Nagy hatással voltak rám a történések, nagyon erős érzéseket váltottak ki a fronton leírtak és hogy az ápolók mi mindent tettek a sebesültekért. A végéért viszont végezni tudnék Nórival. Sírtam rajta. Az írónő kegyetlen volt, de nagyon, bár biztos vagyok benne, hogy azért tette mert kell a folytatáshoz ezért talán megbocsátok neki.
Összességében jobban tetszett, mint az első, sokkal maradandóbb hatást kelt.

>!
KutiVeronka
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

A sorozat második kötete még az elsőnél jobban is beszippantott.
Nóri tökéletes történet-mesélő: a karakterek fejlődnek, magukhoz kötnek, hitelesek és részletesek, sokszor kívánom, bár élő emberek lennénk, hogy személyesen is találkozhassak velük. A század jól megtépázza őket, és tény, hogy világháborút nem mind élünk meg, de a felnőtté válás, a saját döntések meghozatala ilyen. Valahol mind elveszítjük az illúziót, hogy a felnőtt-lét egy révbe ért, mozdulatlan állókép.
A háború leírása érzékletes, megrázó, főleg a folyamat, ahogy a számunkra kedves szereplők „automatizálódnak” a lövészárokban. De enélkül talán lehetetlen lenne túlélni.
Mindig is szerettem a történelmet regényeken keresztül megközelíteni, Tomcsik Nóra sorozata pedig tökéletes ehhez a korszakhoz.

>!
Zsuzsanna_Truszkáné_Dávidházi
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság

Ismét egy remek könyv Tomcsik Nóra tollából. Teljesen magával ragadott, annyira élő benne minden, úgy éreztem én is ott vagyok a szereplőkkel a helyszíneken. Együtt sírtam, együtt nevettem velük, vagy épp drukkoltam nekik a nehéz helyzetekben. Tetszik, ahogy gondolkodnak, fejlődnek, igyekeznek a jó felé, ettől lesznek életszerűek. Nem irigylem a helyzetüket, hiszen nehéz helyzetbe kerülnek a háború kitörése miatt, és még itt is próbálnak emberek maradni, holott mi elképzelni sem tudjuk, min mehettek át azokban az időkben az emberek, hogyan változott a világ szinte percről percre! A történelmi leírás számomra nagyon hiteles, simán lehetne kötelező olvasmány!! Köszönöm az élményt és köszönöm, hogy újra megszerettem az olvasást a könyveid által Nóri!


Népszerű idézetek

>!
Nóra_Tomcsik IP

A németek lőttek, és ő a földre vetette magát. A szája megtelt a véres föld ízével, de most nem volt más menedéke. Olyan erősen vájta bele ujjait a sárba, mint a kisgyerek amikor belecsimpaszkodik anyja nyakába, hogy az megvédje a világ borzalmaitól…

20. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Henry Davis
>!
KrenczNóra IP

A legszörnyűbb az, hogyha ez valaha véget ér, akkor a világ tele lesz önmagukkal meghasonlott férfiakkal.

265. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George McAdams
>!
KrenczNóra IP

Elhajított egy gránátot, ezzel darabokra szaggatva tucatnyi szerelmet, ábrándot, csalódást és mindent, ami csak emberré tette az embert.

300. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Henry Davis
>!
KrenczNóra IP

Bármilyen szemszögből próbálta nézni az eseményeket, nem látott bennük semmit, mely elfogadhatóbbá tette volna azokat. Csak a hit maradt, hogy valami jó majd mégis származik belőle. Ha más nem, hát több emberöltőre elegendő tanulság.

262. oldal

Kapcsolódó szócikkek: George McAdams
>!
Nóra_Tomcsik IP

Többé nem tehettek úgy, mintha minden rendben volna, mintha nem érintenék őket a világ dolgai. A háború elől nem menekülhettek el…

12. fejezet

>!
Zsuzsanna_Truszkáné_Dávidházi

A tömeget figyelte: a búcsúzkodókat, a fiatal lányokat, szülőket, gyerekeket, ahogy a vonatok ablakán csüngenek, hogy minél tovább nyújtsák a pillanatot remélve, hogy így elkerülhetik az egyébként elkerülhetetlen veszteséget, hogy szeretteiket elnyelje a háború kegyetlensége.

Kapcsolódó szócikkek: Anna Stewart
>!
Zsuzsanna_Truszkáné_Dávidházi

Képtelen volt azonban józanul gondolkodni. Csak érezni akarta a lány ujjainak finom érintését a tarkóján, a hajából áradó gyöngyvirágillatot, megcsókolni őt, elveszni gyönyörű szemeiben.

Kapcsolódó szócikkek: Henry Davis
>!
Nóra_Tomcsik IP

– Légy erős! – mondta George, még mindig átkarolva őt.
Erős. Olyan könnyűnek tűnt ezt a szót kimondani békeidőben, amikor a nagy gondok csak a szerelmek, az elszakadt ruhák, az időjárás, vagy az iskolai házi feladatok voltak.

13. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Anna Stewart · George McAdams
>!
Nóra_Tomcsik IP

– (…) Elveim vannak.
– Ó igen, azok nagyon fontosak – csóválta a fejét George. – Csupa jót tesznek a világgal.

Kapcsolódó szócikkek: George McAdams
>!
Nóra_Tomcsik IP

Néha már az is szöget ütött Henry fejébe, hogy talán mindez nem is vele történt. Hisz az ő élete a háború volt; a lövészárok, a menekülés, a félelem, a patkányok, a sár, a sok halott. Nem a hosszú Temze parti séták, nem a Carolina II és nem is Zacharias szaxofonjának keserves hangja.

21. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: Henry Davis

Hasonló könyvek címkék alapján

Ken Follett: A Titánok bukása
Veljko Kovačević: Gavro megpróbáltatásai
Ethel Lilian Voynich: Vihar Itália felett
Bán Mór: Hunyadi – A Holló háborúja
David Benioff: Tolvajok tele
Robin LaFevers: Halandó szív
Lloyd C. Douglas: „És köntösömre sorsot vetettek…”
Trux Béla: A templomos lovag
Benkő László: Idegen tüzek
Colin Falconer: A selyemút