A ​baronet lánya (A változások kora) 24 csillagozás

Tomcsik Nóra: A baronet lánya

A huszonegy éves Gwendolyn izgatottan várja, hogy Londonba érkezve újra találkozhasson a jóképű és megnyerő Mr. Colinnal, és arról álmodozik, hogy hamarosan a férfi felesége lesz. Apja azonban egy másik, előkelőbb fiatalembert jelöl ki a számára.
Gwendolyn eltökéli, hogy kitart Mr. Colin mellett, akár megszökni is kész a férfival, ezzel azonban veszélybe sodorja saját becsületét.

>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2018
140 oldal · ISBN: 9786158100113
>!
Magánkiadás, Tatabánya, 2018
140 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786158100106

Enciklopédia 1

Szereplők népszerűség szerint

Charles McAdams


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 20


Kiemelt értékelések

>!
l_moni
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Legnagyobb örömömre, előolvasóként az elsők között olvashattam el ezt a novellát.
Édes mézes, ezt nem szabad kihagyni!
Gwen és az érzései. Annyira maiak mégis korhű, történelmi köntösbe vannak csomagolva. Eleinte furcsa volt nekem Gwendolyn, aztán lapról lapra kezdtem megismerni, megszeretni.
Örültem vele, szerettem vele, sírtam vele, ideges voltam vele, boldog voltam vele.
Nagyon átjöttek az érzelmek. Olyan jó lett volna ott lenni és barátnőként támogatni Gwent :)
Első könyvem volt Tomcsik Nórától, de nem az utolsó. Most már tuti, hogy előre veszem a várólistán a Változások korát, hisz megvan már jó ideje, csak épp nem jutottam még az olvasásához.
Köszönöm szépen az élményt, a lehetőséget. Csakis ajánlani tudom!

>!
Borka_V_Szabó IP
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Valóságos felüdülés a mai kortárs történetek között valami klasszikus modernt olvasni. Beleburkolózni a 19. század végi London hangulatába, belebújni egy olyan korba, amelyben a klasszikus értékek, látszatvilág mögött valódi emberek és esendő, érző lelkek élik a mindennapjaikat. Nóri tökéletesen képes elhozni nekünk ezt a világot, megnyitni és elkalauzolni benne minket. Együtt izgulunk és örülünk, szomorkodunk vagy épp dühöngünk a szereplőkkel és értük. Őszintén tudtam kedvelni és rühellni az éppen arra rászolgáló karaktereket. :)
Amikor olvastam, egyaránt ültem gép előtt, illetve sétáltam egy plázában – bárhol képes vagyok írni is, olvasni is –, és széles vigyorral az arcomon büszkén hirdettem: van egy titkom! Van egy csipet klasszikus Anglia a fejemben, és semmi 21. század, semmi felszínes pörgés a plázaparketten, hanem elrejtőzhettem egy fantasztikus történetben, hahó, emberek, itt egy csodás lélekportál! :) Sok helyütt köszönt vissza szívet melengetően Jane Austen hangulata, de ugyanúgy P. G. Wodehouse-é is, akit amúgy is imádok.
A cselekményvezetés elsőre szokványosnak hathat: arisztokrácia, lecsúszott arisztokrácia kényszeres hierarchikus kapaszkodóval, amit egy fiatal lány szenved el, de aztán hihetetlenül realisztikus módon – mert az élet nem csak játék és mese – csavarodik egyet a történet.
Szívesen olvastam volna még tovább. spoiler ;)
Köszönöm nagyon ezt az élményt!

>!
Laura_Bakos
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Imádom Tomcsik Nóra könyveit.
Mindegyikben van valami egyedi, különleges, ami képes megfogni engem.
Csak ajánlani tudom.
Remélem, hogy a jövőben még több novellát olvashatok majd az írónőtől.
@GingerKid írj még sok ilyen fantasztikus novellát <3

>!
Henrietta_Dalma_
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Olyan volt, mintha egy régi, romantikus regényt olvastam volna. Úgy örülök, hogy ismént sikerült egy nagyon tehetséges magyar írónőtől olvasnom. Szeretem a magyar írókat, mert mindig meglepetést okoznak a számomra. Maga a regény könnyen volt olvasható és egyben szórakoztató is. Ami pedig fontos, hogy hű volt a történet a korhoz, amelyben játszódott. Gwendolyn egy naiv lány volt, ezért a könyv elején nem igazán kedveltem őt. De végül helyesen cselekedett és felnőttként kezelte a dolgot. Én magam sem tartom jó ötletnek azt, hogy hazugsággal induljon a házasság. Az őszinteség a legfontosabb, még ha az fáj is, akár saját magunknak vagy akár a párunknak.
A borító gyönyörű! Példát vehetnének róla a híres kiadók is! Nem kell minden könyvre félmeztelen pasi, mert enélkül is fel lehet hívni a figyelmet. Egyszerű és még is csodaszép.
Az írónőtől biztosan fogok még olvasni, mert nagyon tehetségesnek tartom őt. Remélem, hogy még sok könyvet olvashatok el tőle.
Köszönöm szépen @Caledonia_Valley , hogy elolvashattam ezt a szép történetet!

5 hozzászólás
>!
Dóri_42 MP
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Munka közben gondoltam (én botor), beleolvasok egy kicsit, hogy mégis lássam, mire számíthatok. Sok mindent elárul, hogy körülbelül hatvan oldallal később voltam csak képes kiszakadni a történetből (ezt mondjuk ne áruljátok el kérlek senkinek). Remek a hangulata, ez egy olyan igazi feelgood romantikus regény lett, ahol az ember nem vár világmegváltó cselekményt, csak elmerül a sorok között, mint egy süppedős fotelben, és élvez minden párbeszédet, minden egyes betűt. Hol mosolyogva, hol szemöldök ráncolva olvastam, hogy alakul Gwen élete, aki körül forog a cselekmény. A többi karakter leginkább csak neki asszisztál, de jelen esetben ez egyáltalán nem volt zavaró.

Egy pillanat alatt sikerült elkapnom a hangulatot, és már ott is találtam magam a századfordulós Angliában; bálokon, főúri vacsorákon, kocsin, lovon, kisasszonyok, úriemberek és bizony gazemberek társaságában. Gwen karaktere a kezdeti naivából szépen alakul át intelligens, felnőtt nővé. Végigkísérjük hogy próbál megfelelni magának és a családjának is, ami ebben a történelmi időben nem volt egyszerű feladat.

http://csakegypercre.blog.hu/2018/05/11/tomcsik_nora_a_…

>!
Molymacska
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Mielőtt belekezdenék az értékelésbe, tudni kell, hogy a fő sorozatot nem kezdtem még (az első rész a polcomon. Valamikor el fogom kezdeni tényleg!) de ettől függetlenül is érthető és élvezhető volt a kötet.
Maga a történet nem volt különleges, inkább csak a módja az egésznek, ahogy megírta. Mivel kisregény, ezért kevés volt benne sokszor az érzelmi töltet, amit kifejthettek volna benne (főként a végére volt a jellemző a kapkodós, zárjuk már le stílus) Sokszor hiányoltam, hogy az érzelmek amiket átélnek kifejtődjenek, és a másik szereplő érzelmeivel szinkront találjanak.
A szöveg maga érdekes volt, hiszen valamennyire régies, de nem túlságosan. Szép volt, de néha éreztem, hogy valami hiányzik belőle. lehet az élet, lehet a múlt, de lehet, hogy Böszörményi Ambrózy sorozata után túl sokat várok a történelmi regények nyelvezetétől.
A karakterek rendben voltak, Gwendolyn igazán szerethető és átérezhető lány, a családi hátterek is nagyon jól kialakítottak voltak (kedvencem a nagyi, aki mindig tudja, mit mondjon. Az ilyen karaktereket imádom, így itt is beleszerettem) Ami picit negatív volt, hogy kedves Charlesunk kicsit hisztis lett a végén, és kevésbé fejlődő gondolkodású, de talán ez is megbocsájtható.
Ami viszont nem bocsájtható meg, és nagyon kemény vonalas hiba az a tördelés. Három nagyon nagy probléma volt vele, ami miatt a könyvet olvasni kevésbé volt élvezetes. Az első maga a könyv formája: nagyon sérülékeny volt, a hátizsákomban nem nagyon bírta ki deformálódás nélkül sajnos. Belül pedig, ha kinyitjuk, a belső margók túl szűkösek lettek, így néha nehéz olvasni is (túlságosan ki kell nyitni, ami miatt meg a lapok "úgy maradnak")
A másik nagy szívfájdalmam a fejezeteken belüli szöveg elválasztás volt. Erre két módszer volt: a kb három sornyi hely és a három sornyi hely-csillag-két sornyi hely. Egyrészről nem tudtam megkülönböztetni, hogy a kettő között milyen tartalmi különbség van, hiszen mindkettő egy gondolatot lezár, ellenben láttam egy oldalon mindkét fajta elválasztást szóval biztosan szándékos. Ellenben nem nézett ki jól szerintem, főleg, hogy a csillagos verziónál felül több hely volt, mint alul.
A harmadik nagy probléma pedig az oldal alján lehetett látni. Látszott, hogy törekedtek arra, hogy ne legyen fattyú- és árvasor, ami jó, de ezt sokszor úgy oldották meg, hogy az utolsó (egy-kettő, de volt hogy három!) sor átkerült a másik oldalra. Emiatt szinte nem is volt olyan oldalpár, ahol ugyanazon a szinten ért volna végig a szöveg, ami az én szememben roppant zavaró volt. Ehhez kapcsolódik egy másik (apróbb) probléma: azt látni lehetett, hogy elválasztás van, de a tördelő (ha volt) nem tudta, hogy az automatikus elválasztás idegen szavakat nem választ el. Például a neveket. Emiatt gyakran volt nagyon ritka egy sor, hiszen lekerült a következő sorba, ez viszont a szemnek nem volt kellemes.
Alapvetően a könyv nagyon tetszett, gyors és egyszerű olvasmány néhány órányi kikapcsolódáshoz. A megvalósítás nehézkes volt, de gyakorlat teszi a mestert azt hiszem. Én várom Az összeesküvést: de főleg a A pilóta és a kalózt Kell egy jó kalózos történelmi kisregény :D

1 hozzászólás
>!
KrenczNóra IP
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Csodálatos volt.
Egy rövidke regény, mégis tele hullámzó érzelmekkel. Magával sodor a cselekmény, és közben arra eszmélsz, hogy borzasztóan aggódsz a szereplőkért.

Mivel olvastam a sorozat eddig megjelent részeit, tudom, hogyan folytatódik ez a történet. Épp ezért engem Gwendolyn néhányszor Sarah-ra emlékeztetett, de az is előfordult, hogy olyasmit mondott, amin jót mosolyogtam, mert annyira más volt a még ifjú hölgyemény életszemlélete, mint a jóval idősebb, háromgyerekes ladyé. Különös volt őt így is megismerni, mert a sorozatban nem tartozott a kedvenceim közé.spoiler

2 hozzászólás
>!
Lang_Tünde IP
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

Nóri hozta a megszokott színvonalat, és egy igazán kellemes olvasmánnyal örvendeztette meg az olvasókat.
Bevallom, először meglepődtem, hogy A változások kora című sorozat egyik, finoman szólva sem szimpatikus karaktere kapott egy önálló kisregényt, de kíváncsian vártam, mi sül ki belőle.
Az alapfelállás teljesen felcsigázott, a történet hamar beszippantott, Nóri stílusa sodort magával, jól megidézte a kort, ennek köszönhetően a kastély falai között vagy éppen a báli forgatagban éreztem magam.
Habár Gwendolyn természetében már felfedezhetőek az anyasorozatból ismert személyiségjegyek, egészen megkedveltem a végére, külön plusz pont neki az esendőségéért és a, khm, bevállalósságáért. :) Jó volt bekukkantani a nemesi álarc mögé, és megismerni az okait, körülményeit annak, hogy miért lett olyan, amilyen.
A változások kora ismerete nélkül is teljesen élvezhető, jó szívvel ajánlom mindazoknak, akik szeretik a 19-20. századi lánylegényeket! :)

1 hozzászólás
>!
_Ellamara_
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

A könyv hosszra nem túl rövid, amit kifejezetten sajnálok, mert remek történet és bármeddig el tudtam volna olvasni.
A 19. század végén járunk, ami személy szerint az egyik kedvenc korszakom. Főleg a romantika szálán van a hangsúly, de persze vannak másak is kisebb jelentőséggel, mint például a szülő-gyermek viszony vagy a testvéri kapcsolat.
A történtekben persze Gwen-nek is nagy szerepe van és nem mentség mindenre a naivsága, de mind tudjuk, mennyire el tud vakítani a szerelem.

Teljes értékelés a blogon: https://bookranahn.blogspot.com/2018/09/tomcsik-nora-ba…

3 hozzászólás
>!
Ana_blogger
Tomcsik Nóra: A baronet lánya

"Maga a regény több érzést is kiváltott belőlem. Volt, ahol dühös voltam, volt ahol boldog, volt, mikor a kettő egyszerre… Viszont soha sem ültem fapofával a képernyő előtt, miközben olvastam. Tomcsik Nórinál ez az egyik, amihez a legjobban ért.

Mint A változások kora első részében, itt is imádtam a stílusát, valamint ahogy fogalmaz. Egyszerűen megunhatatlan." – olvasd bővebben itt: http://anablogjaesirasai.blogspot.hu/2018/05/eloolvasas…

1 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Borka_V_Szabó IP

– Ezért kell házasodni – vágta rá Edward. – Kettesben szomorkodni és bosszankodni a világ dolgain még mindig jobb, mint egyedül.

>!
Borka_V_Szabó IP

ebben a világban egy nő, akkor érhet el valamit, ha képes megkeményíteni a szívét

>!
Ana_blogger

Felesleges felbolygatni olyasmit, amin már nem lehet változtatni.

86. oldal

>!
Borka_V_Szabó IP

A lány elmosolyodott. Hát ezt jelentette szerelmesnek lenni? Ha igen, ő örökké ezt akarta érezni.

>!
Borka_V_Szabó IP

Aznap este, úgy szerette a feleségét, ahogy csak az tud, aki szerelemből házasodott

>!
Ana_blogger

– Ha az ember olyan családba születik, mint mi,
akkor az érdek mindig előbbre valóbb lesz az érzelmeknél.

53. oldal

>!
Borka_V_Szabó IP

– A pénz nem minden, uram. A boldogságot épp ily sokra tartom – érvelt a lány.
– Mindenki ezt mondja, aztán mire felnőnek a gyermekeik, megfeledkeznek erről. A szerelemből nem lesz étel az asztalon.

>!
GingerKid IP

A szerelem, mint mindig hangoztatta, a parasztok szeszélye, amivel az arisztokraták nem hagyják magukat megvezetni. Egyáltalán képesek voltak sokkal felelősségteljesebben dönteni a jövőjükről, amit mi sem bizonyított jobban, minthogy ők voltak a gazdagok, míg a parasztokról ugyanezt aligha lehetett elmondani.


Hasonló könyvek címkék alapján

Velencei Rita: Gwendolyn
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Julianne Donaldson: Edenbrooke örököse
Lisa Kleypas: Winterborne választottja
Julia Quinn: És boldogan éltek
Johanna Lindsey: Tengernyi szerelem
Julia Quinn: Ami Londonban történt
Sarah MacLean: A csábítás kilenc szabálya
Lorraine Heath: A vikomt asszonya
Julianne Donaldson: Blackmoore