Tomasics József (szerk.) · Sütő Fanni (szerk.)

Aether ​Atrox 16 csillagozás

Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Anke Hamacher az írországi Fannon-házban fordítja Anselm Strohkirch náci tudós jegyzeteit, aki az óriásnövést kutatta a világháború alatt. Edgar Allan Poe-t Baltimore utcáján találták meg, majd rá négy nappal elhunyt, de a halála előtti éjszaka többször kiáltott egy bizonyos nevet. A Halhatatlan Nemzettség, a világ északi határán túlról indulva érkezett meg a Carrauntoohil-hegyhez és a gnadr papok nem hagyják elveszni nemzettségük örökségét. Egy nora, a kalocsai kék puli egyik példányával száll vonatra a tiltás ellenére. Az öreg nyomdász egy könyvet kap Kohn Jakobitól, három nap múlva éjszaka hurcolják el a Borzalmak Házába. A kárhozat vörös törpéje megfújja csontsípját.

A művek szerzői: Pető Zoltán, Somodi Zoltán, Papp Evelin, Kovách Kristóf, Sütő Fanni, Pólya Zoltán, Fedina Lídia, Erdei Lilla, Veres Attila, Farkas Balázs, Fekete I. Alfonz

Tartalomjegyzék

>!
TBA Könyvek, Szeged, 2019
318 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150059945

Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 13

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Lianeko>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Az Aether Atrox is a TBA Könyvek gondozásában megjelent kiadvány, melyben 17 rémtörténetet olvashatunk. Amatőr írók művei mellett azért felbukkan egy-két ismertebb, már saját kötettel rendelkező szerző alkotása is, például Veres Attila Méltósággal viselt, vagy Farkas Balázs Hitetlen című novellája. Lévén a történetek zöme a közönség számára eddig ismeretlen, amatőr írók tollából származik, ezért jobb, ha nem egetverő elvárásokkal ülünk neki, ennek a különleges kiadványnak – aggodalomra azonban semmi ok, a kezdő írók írásai is meglepően színvonalasak és szórakoztatóak.

Az antológia három részre tagolódik: Az első, Horriferum nevet viselő részben, eddig teljesen ismeretlen szerzők műveit olvashatjuk, a második, Novum Horriferum szakaszra jutottak a már saját kötettel megjelent írók munkái, míg a harmadik Round-Robin című fejezetben egyetlen novella olvasható, melyet öt különböző szerző írt.

A történetek szerzői – értelemszerűen – a Lovecraft által megalkotott történet és stíluselemekből építkeznek, mely elemek, bár kétségkívül sokszínűek és izgalmasak, mégis véges számúak, így a lelkes olvasó egy idő után azt érezheti, hogy a novellák egy kaptafára íródtak. Ebből az is következik, hogy bár 18 író rémtörténeteit olvashatjuk a könyvben, más antológiáktól eltérően, itt nem annyira hullámzó a színvonal, tekintve, hogy sok hasonlóság akad a novellákban a hangulat, a történetvezetés, de sokszor még a szóhasználat tekintetében is. Minden bizonnyal nehéz lovecraftiánus történetet írni úgy, hogy ragaszkodunk a mester hagyatékához mind stílus, mind történetmesélés szempontjából, és még valami újat is akarunk mondani – ha akarunk. De legtöbbször a szerzők megmaradnak a „kozmikus rettenet” ecsetelésénél, ez pedig, bár látszólag óriási és kimeríthetetlen téma, mégis igencsak behatárolja a cselekmények végkifejletét… A „Never explain anything”, vagyis a „soha se magyarázz meg semmit” írói fogás nagyon hatásos tud lenni, hiszen magára hagyja az olvasót a saját jelentéktelenségének tudatával, illetve a kétségbeejtő gondolattal, hogy vannak dolgok, amik messze meghaladják a megértésünket, ugyanakkor bizonyos esetekben megágyaz az írói lustaságnak. Ide egy kis csáp, oda egy furcsa matematikai képlet, egy kis megőrülés a végére és kész is a kozmikus rettenet. A szerzőket érezhetően a mester munkássága iránti tisztelet vezérelte a novellák írása során, de azért sok az ismétlődő elem.

Ha a szerzők kicsit elrugaszkodnak, vagy mást akarnak mondani, akkor belefuthatnak abba a problémakörbe, hogy írásuk már nem annyira a weird fiction zsánerébe esik, hanem onnan már kicsit kikacsint a dark fantasy irányába, mint teszi azt Veres Attila.
Bár ez egy szubjektív vélemény, de kicsit hiányoltam a magyar ízt a történetekből. Mikor már a sokadik novellába kezdtem bele, ahol a főhős angol / német / francia stb. nemzetiségű volt, akkor felhorgadt bennem a hazafi, és a Bëlga együttes halhatatlan slágere nyomán, csak egyet akartam: Magyar. Nemzeti. Weird Fiction-t! Igen, Lovecraft művészete nyilván az angolszász irodalmi, főként pedig rémirodalmi alapokban gyökerezik, de ez nem jelenti azt, hogy egy magyar weird írónak is foggal körömmel kelljen kapaszkodni abba az alapba. A magyar hétköznapok, mint ahogyan az Farkas Balázs novellájában is tökéletesen látszott, kiváló alapanyagot szolgáltatnak a lovecraftiánus horror szárba szökkenéséhez, és lehet, hogy ez a tipikusan magyar mellékíz lenne az, amivel előre lehetne mozdítani, és új erővel megtölteni a kozmikus irodalom atyjának roppant hagyatékát.
A kötet, minden hiányossága ellenére, számos erénnyel bír: a szerzők alkotásain látszik, hogy értik és tisztelik ihletőjük munkásságát és nem restek azon munkálkodni, hogy minden magyar weird fiction rajongónak legyen mit olvasnia elalvás előtt, csillagtalan éjszakákon…

A kötet legnagyobb erénye mégis maga a tény, hogy létezik. Magyarországon nem állunk túl jól közösségépítéssel, meg amatőr szerzők támogatásával, mindig jó látni egy csapat elszánt embert, akik összefognak és alkotnak valamit, pusztán az alkotás kedvéért, ami nem mellesleg igényes és szórakoztató is. Lovecraft minden bizonnyal tetszését fejezné ki a kötet láttán… Onnan túlról.

zamil>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Vártam ezt a válogatást, igazán érdekes gyűjtemény, mondhatni egy kevésbé ismert, kevésbé olvasott zsánerből.
Mint minden gyűjtemény itt is megtalálhatóak erősebb és gyengébb történetek. Amikre szívesen emlékszem vissza a következők: Dushan Lechky: Soha már…, Pető Zoltán: A világítótorony, Fekete I. Alfonz: Egy csepp szín, Veres Attila: Méltósággal viselt.

Kiss_Balázs_ I>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Különleges gyűjteményt tudhatok magaménak, tele kellően weird, kellően rémséges történettel (bár ez szerencsére nem az őrült arab könyve). A The Black Aether csapata a lovecrafti hagyományokhoz hű kötetet állított össze, és még az sem baj, hogy a novellák között előfordult egy-két minőségbeli eltérés.
Veres Attila és Farkas Balázs írásai tetszettek és fogtak meg leginkább, de másokat is ki lehetne emelni. Klassz könyv, na.

MetalMurphy I>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Összegezve tehát ezúttal is a Black Aether hagyományaihoz hű írásokat kaphatunk – és bár képek helyett most különálló kis rajzos lapokat mellékeltek –, aki eddig a magazin hű olvasója volt, az bizony most sem csalódhat!

Bővebben:
http://www.cinegore.net/2019/12/28/aether-atrox-2019-sz…

László_Perger>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Vannak benne kiemelkedően jó novellák, de sajnos nagyrészükre már most nem emlékszem :/

1 hozzászólás
Mortii>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Ha már a javát elolvastam a „Rémtörténetek…”-ben, gondoltam, nem hagyom töredékesen ovlasottan.
A novellák java egész jó volt, amit kiemelnék, az Farkas Balázs hihetetlenül rémálom-szerű novellája! Nekem ez volt a csúcs történet a könyvben! Imádtam.

A round-robint nem igazán értettem. Valami igazán furcsa útat járt be a történet.

FinyaKata>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

A borító elég gagyi, de ez nem is annyira lényeges. A válogatás gyengére sikerült.

NagyMese>!
Tomasics József – Sütő Fanni (szerk.): Aether Atrox

Van benne néhány igazán színvonalas írás, de a legtöbbje könnyen felejthető utánérzés szerintem.


Népszerű idézetek

lzoltán IP>!

[…] már megtanulta, hogy komoly férfiakhoz méltatlan az ölelkezés […]

113. oldal, Kovách Kristóf: Apokrif


Hasonló könyvek címkék alapján

Tomasics József – Nagy Viktória (szerk.): The Black Aether: Ébredés
Somogyi Gábor – Tomasics József (szerk.): Rémtörténetek járvány idejére
Nagy Marci – Molnár Gábor – Szebeni Péter (szerk.): Rémképmesék
Roboz Gábor (szerk.): Légszomj
Fekete I. Alfonz: A mosolygó zsonglőr
James D. Jenkins – Ryan Cagle (szerk.): A sötétség szavai – Rémtörténetek a világ minden tájáról
Veres Attila: A valóság helyreállítása
Czinkos Éva – Ripp Gábor (szerk.): 100 mini történet
Tolnai Viktor: Rémálomgyár
Bodnár Alexandra (szerk.): Halálosan szeretlek