A ​jó és a rossz közgazdaságtana 6 csillagozás

A Gilgames-eposztól a Wall Streetig
Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana

Tomáš ​Sedláček gyökeresen új megközelítést alkalmaz, és számos területen megkérdőjelezi világlátásunkat. Napjaink mainstream közgazdaságtana magát értékmentes szaktudománynak, matematikai apparátusával a valóságot modellező kutatási területnek tartja. Sedláček számára azonban a közgazdaságtan kulturális jelenség, civilizációnk terméke. Hogy bemutassa a közgazdaságtan alapjául szolgáló hitet és hiedelmeket, túlmegy a szűken értelmezett szakterület határain, és felkutatja a gazdasági gondolatokat a mítoszokban, a vallásokban, a teológiában, a filozófiában, a pszichológiában, az irodalomban és a filmek világában. Áttörést jelentő munkájával nem kevesebbet ígér:

„Ezentúl másként gondolkodunk majd a közgazdaságtanról, gazdaságról, és értékekről.”

Provokatív könyve szülőhazájában igazi bestseller lett, hatására a közgazdaságtan soha nem tapasztalt, széles körű népszerűségre tett szert a Cseh Köztársaságban. Hogyan érte ezt el? Úgy, hogy átlépte a közgazdaságtan uralkodó… (tovább)

Eredeti cím: Economics of God and Evil: The Quest for Economic Meaning from Gilgamesh To Wall Street

Eredeti megjelenés éve: 2012

>!
HVG Könyvek, Budapest, 2012
464 oldal · ISBN: 9789633040997 · Fordította: Garamvölgyi Andrea

Most olvassa 8

Várólistára tette 30

Kívánságlistára tette 19

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Röfipingvin MP
Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

Laikusként nem közgazdász szempontból, hanem sokkal inkább filozófiai szempontból volt rettenetesen tömény ez a könyv. Helyenként volt egy-egy megmosolyogtató mondat, néhány bekezdésnyi koncentráció nélkül is felfogható dolog, de összességébe véve ezt azért tényleg azok élvezik a leginkább, akik értenek a közgazdaságtanhoz (is) és a filozófiához (is).
Be kell, hogy valljam, hogy bár IQ pontjaim száma tuti emelkedett, az agyam elfáradt, és nem is teljesen azt kaptam, amit a fülszöveg ígért…

>!
AsesinaReina
Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

Sulihoz kötelező olvasmányként olvastam. Meglepően emberbarát a stílus, és érdekes a mondanivaló, hogy néhány például hozott könyvet/filmet ne is említsünk (harcosok klubja, mátrix, galaxis útikalauz stopposoknak stb.). nekem személy szerint egy kicsit sok volt a vallásból, de kibírtam :)

>!
Davidinak
Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

Nagyon jó köny! A közgazdaságtan mint tudományág kialakulásának történetét nagyon olvasámányosan és tanulságosan írja le!

>!
Attila_Unyi
Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

A könyvet ajándékba kaptam a családomtól, mivel úgy gondolták jó olvasmány lehet egy közgázos hallgatónak, nem tévedtek! A szerző valóban részletes betekintést nyújt a közgazdasági gondolkodás kialakulásába és az olvasó (főként, ha a tanulmányai is ilyen témájúak) rengeteg hasznos ismeretre tehet szert, olyanokra, amelyekről az egyetemen még csak utalás szintjén sem esik szó. A könyv nyelvezete rendkívül barátságos, nagyon tetszettek a mátrixból, harcosok klubjából vett példák, azonban a sok lábjegyzet néha nehézkessé teszi az olvasást. Ettől függetlenül viszont mindenkinek ajánlom a könyvet, aki csak egy kicsit is érdeklődik a gazdaság működése iránt!


Népszerű idézetek

>!
AsesinaReina

A nagy vezetők elsősorban történetek kitalálói.

18. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
B_Niki P

Prokop történetében csakis a szentnek állt hatalmában átformálni és munkára fogni a gonoszt, és arra kényszeríteni, hogy a közjót szolgálja. Korunkban ezt a hatalmat a láthatatlan kéznek tulajdonítják. Gilgames történetében az örömlány képes volt a társadalom hasznos tagjává tenni a vad gonoszt. Úgy tűnik, a láthatatlan kéz történelmi öröksége ez az ingázás a két szélsőség – a szent és a kurva – között.

61. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

E tekintetben a valóban „gazdag” ember az, aki semmit (semmi többet) sem akar, míg a szegény embernek oly sok mindenre van szüksége. Így, szigorúan véve, egy elégedetlen milliomos szegényebb lehet, mint egy alacsony keresetű munkás.

295. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Cata15

Kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a pénz valami olyasmire képes, mint az alkohol, amelynek egy hasonlóan sajátos képessége van. Nem tud javítani a hangulatunkon vagy az energiaszintünkön, inkább olyan, mintha elhozná az energiát a következő napról. Más szóval, a hétvége „energiaértéke” állandó. Csak az energia egy részét elhozzuk a jövőből (a szombat reggelből) a jelenbe (a péntek estébe). Akárcsak az adósság, az alkohol is fogja a szombat reggeli energiát, és befekteti a péntek estébe. És ilyenkor hirtelen annyira túlárad bennünk, hogy a normálistól eltérően kezdünk viselkedni. Merészebbek leszünk, többet fogyasztunk. Egyszerűen jól érezzük magunkat. Csak a „pénzenergia” hatása tovább tart egy hétvégénél.

122. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

Tanuljunk meg hálásak lenni mindazért, amink van, mert igen sok mindenünk van.

423. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

Túlságosan is könnyedén hagytuk hátra azokat az erkölcsi elveket, amelyek a közgazdaságtan alapját kellene, hogy adják. A gazdaságpolitika szabadjára lett engedve, és ennek meg is lett az eredménye: deficitpszichózis alakult ki, méghozzá egy szép, nagy adósságállomány formájában.

425. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

Ez az, ami igazán érdekes: az idő és a pénz közötti kapcsolat. Mert a pénz olyan, mint az energia, ami képes utazni az időben. Ez egy nagyon hasznos energia, ugyanakkor viszont nagyon veszélyes is. Bárhová is tesszük, bárhol is fektetjük be ezt az energiát a tér-idő kontinuumban, ott történik valami. Energia formájában a pénz három dimenzióban tud utazni: vertikálisan (azok, akiknek van tőkéjük, kölcsönöznek azoknak, akiknek nincs) és horizontálisan (a horizontális vagy földrajzi mozgás gyorsasága és szabadsága lett a globalizáció mellékterméke.Vagy hajtóereje?). És a pénz (ellentétben az emberrel) az időben is tud utazni. A pénz időutazását pontosan a kamat teszi lehetővé. Hiszen a pénz absztrakt fogalom, nem köti sem anyag, sem tér, de még az idő sem. (…) Másrészt viszont, a megtakarítással felhalmozhatjuk a múlt energiáját, és el tudjuk küldeni a jelenbe. A fiskális és monetáris politika nem más, mint energiagazdálkodás.

122. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

A kölcsönös vagy viszonzott ajándékozás egy sokkal mélyebben gyökerező és ősibb tranzakciós metódus, mint a szabott áron történő vásárlás és eladás. Az emberiség történetében generációkon keresztül a dolgoknak egyszerűen nem volt ára; az emberek elboldogultak árak nélkül is: kölcsönösen adtak és kaptak, vagy olyan közösségekben éltek, ahol a dolgokat cserélték (az előbbi azért jellemzőbb volt). (…) Az ajándékozás jelensége a mai napig sokat elemzett és igen vitás téma a közgazdászok között. Miért adnak az emberek ajándékot egymásnak? A pincérnek vagy a taxisnak például önként adunk borravalót. De miért adunk borravalót egy külföldi szállóban, ahová sosem térünk vissza?

185. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

David G. Myers arra jutott, hogy „ami a boldogságot illeti, aligha számít, hogy az ember BMW-vel jár, vagy – mint a skótok többsége – gyalog, esetleg busszal.” A világ leggazdagabb embereinek körében végzett felmérés (amelyet az Illinois Egyetem pszichológusa, Ed Diener végzett el a Forbes magazinnak „a 100 leggazdagabb amerikai” listája alapján) kimutatta, hogy ezek az emberek „csak egy kicsit boldogabbak, mint az átlag”. Myers foglalkozott még a gazdagság mulandó örömével is: „Úgy tűnik, hogy a lottónyertesek öröme csupán átmenetei. Az eufória nem tart sokáig. Sőt a korábban élvezetet nyújtó tevékenységek, például az olvasás, veszítenek élvezeti értékükből. A hétköznapi örömök elhalványulnak ahhoz a mámorhoz képest, ami egymillió dollár megnyerésével jár.”

318. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig

>!
Röfipingvin MP

Csak mert mi, közgazdászok sokat használjuk a matematikát, az még nem jelenti azt, hogy a közgazdaságtan egzakt tudomány. (A számmisztika is sokat használja a matematikát.)

390. oldal

Tomas Sedlacek: A jó és a rossz közgazdaságtana A Gilgames-eposztól a Wall Streetig


Hasonló könyvek címkék alapján

Mérő László: Az élő pénz
Richard David Precht: Ki vagyok én? És ha igen, akkor hány?
Kathryn Schulz: Tévedhetsz
Susan Sontag: A fényképezésről
Zászkaliczky Pál: A várakozás megszentelése
Jolanda D. S.: Gyere, ülj mellém!
Szalay Gábor: Isteni melankólia
Scott Belsky: A megvalósítás
Mérő László: A pénz evolúciója
Heller Ágnes: Filozófiai labdajátékok