Drámák 9 csillagozás

Tom Stoppard: Drámák

Tom ​Stoppard a szó és a szellem virtuóza. Személyét és írásait már-már túl könnyű hatásos paradoxonokkal felcímkézni. Szabatosan fogalmazó fecsegő, bohócarcú gondolkodó, keserű tréfacsináló. Pályája kezdetétől következetes tojástáncot jár a műfajok és színházi kategóriák mezsgyéjén. Kritikusainak komoly fejfájást okoz, vajon a könnyű műfaj nehéztüzérségéhez, avagy a komoly művészet szórakoztatóipari gyorshadtestéhez sorolják inkább. Stoppard folyamatosan változik, írásaiban talán csak két dolog állandó. Az egyik a szavak, a nyelv mániákus imádata, a mesterség tisztelete. A másik, hogy a közönségét minduntalan meglepi, de mert az soha nem tudhatja, honnan várja a „támadást”, újra és újra kíváncsi szívvel tér vissza, hogy a szerző próbára tehesse éberségét.

A négy évtizedes pálya legjavát egybegyűjteni egyszerre szép és fájdalmas feladat. Az itt közölt drámák mindegyike önmagáért szól (remélhetőleg sokakhoz), egyiknek sincs szüksége védőbeszédre vagy magasztos dicséretre.… (tovább)

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Dráma Európa

>!
Európa, Budapest, 2002
654 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630772647 · Fordította: Békés Pál, Hamvai Kornél, Nádasdy Ádám, Ruttkay Zsófia, Upor László, Varró Dániel, Vas István

Enciklopédia 8


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 21

Kívánságlistára tette 33

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

Kathleen>!
Tom Stoppard: Drámák

Zseniális! Keverni a modern kor gondolatait egy abszolút klasszikus műben, miközben azon tulajdonképpen nem is változtat… Szórakoztató, szomorú és elgondolkodtató egyben. Mindig is hiányoltam a mellékszereplők történetét, most megkaptam Rosét és Guilét :) És azt hiszem, ez a legjobb a posztmodernben: a már elmondott meséket is újra lehet mesélni, úgy, hogy valami klassz süljön ki belőle.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

A halál persze mindig sajnálatos esemény, de ne tegyünk úgy, mintha a halhatalanság reális alternatíva lenne.

Salto Mortale

Kapcsolódó szócikkek: halál · halhatatlanság
Chöpp >!

COGITO ERGO DEUS EST.

Salto Mortale

Kapcsolódó szócikkek: Cogito ergo sum
Chöpp >!

Olyan iskolához tartozom, amelynek követői minden hirtelen mozgást az illetlenség kategóriájába sorolnak.

Salto Mortale

Chöpp >!

Mindössze annyit tudok, hogy azt hiszem, tudom, hogy tudom, hogy semmit sem lehet semmiből teremteni, hogy erkölcsi érzékem különbözik fajom törzsi törvényeitől, és hogy több vagyok, mint ami a mikroszkóp számára látható… és EZÉRT a nyakamon ül az a teljesen hihetetlen, leírhatatlan, és nagyon is illékony ISTEN, az ateizmus adu ásza.

Salto Mortale

Euthümia>!

Én személy szerint híve vagyok az oktatásnak, de az egyetem nem arra való. Az egyetem célja, hogy az élet értelmét keresse a tudomány művelése által.

A szerelem mint találmány

Kapcsolódó szócikkek: az élet értelme
Euthümia>!

Én tizenhét évesen jöttem Oxfordba. 1836-ot írtunk, és az „esztéta” szó teljességgel ismeretlen volt. Az esztétika akkoriban ért ide Németországból, de arról nem volt szó, hogy úgy ki kell hozzá öltözni, mint a londoni tűzoltóknak; és arról se, hogy a dolog valahogy összefügg a férfitest szépségének azzal a túlzott csodálatával, amely Görögország bukásához vezetett. Csak később, az 1860-as években alakult úgy, hogy az erkölcsi elfajulás a művészi szabadság kártékony védelme alá került, és esztétizmus címén kínálgatta magát. Azelőtt a természetellenes szokásokat az ember a gimnáziummal együtt maga mögött hagyta, mint a futballt.

A szerelem mint találmány

Kapcsolódó szócikkek: 1836 · 1860 · Oxford
Euthümia>!

Emberi mivoltunk zülléséért a gépesítésben próbálunk kárpótlást találni. A pokol valószínűleg egyenlő a végtelenségig vitt modernizációval. Van egy sziklás völgy Buxton és Bakewell között, ahol azelőtt napkeltekor és napnyugtakor látni lehetett a Múzsákat, amint táncukat lejtik Apollónak, és hallani a pánsípok hangját. De a sziklákat fölrobbantották a vasútépítők, és most Buxtonból minden hülye fél óra alatt Bakewellbe érhet, és Bakewellből minden hülye Buxtonba.

A szerelem mint találmány

Bogas>!

Álmomban néha, tudod, forradalom van, vérzivataros államcsíny – a másodvonal lázadása – a színészeket leöldösik a dublőrök, a bűvészeket kettévágják a letörölhetetlen mosolyú bájgörljeik, a krikettcsapatokat halomra mészárolják a bandákba verődött kispadosok – arról álmodom, hogy bokszbajnokok agyát loccsantják ki az edzőpartnerek, meg visszaeső nyoszolyólányok a nászasztal virslikupacára döntik a vőlegényt, hogy megerőszakolják – és parlamenti magántitkárok bombát rejtenek a miniszter Rolls Royce-ába – főripacsok esnek kómába vidéki haknikon, mert a nézőtérre ültetett társuk csöndes diadallal nem adja fel a ziccervégszót – és – menetel – az asszisztensek és helyettesek hadserege, a másodtiszt, az ezüstérmes, a főnök jobbkeze – megrohamozzák a palotát, ahol a másodszülött már a trónra lépett, miután főbe kólintotta a királyt egy krokettütővel – világ cserejátékosai egyesüljetek!

Az igazi Bulldog hadnagy

Bogas>!

SIMON Mégiscsak igaz, hogy a vidéki ember két lábon járó barométer.
MRS. DODGE (meg van sértve) A városi meg mind mimózaéter.

Az igazi Bulldog hadnagy

Bogas>!

MAGNUS Van egy régi kanadai közmondás, ami még a balboka indiánoktól származik: Az nevet, aki utoljára nevet.

Az igazi Bulldog hadnagy


Hasonló könyvek címkék alapján

Christopher Hampton: Hollywoodi mesék
Agatha Christie: Négy színmű
T. S. Eliot: Versek / Drámák / Macskák könyve
John Milton: Visszanyert paradicsom
John Milton: A küzdő Sámson
Molnár Ferenc – P. G. Wodehouse: The Play's the Thing / Játék a kastélyban
Mai angol drámák
A. C. Bradley: Shakespeare tragikus jellemei
Angol reneszánsz drámák I-III.
Alexis Michalik – Edmond Rostand: Edmond / Cyrano de Bergerac