Új ​föld, új szerencse 22 csillagozás

Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Peterdy Tili telegráf-hivatalnoknak tanul Budapesten, de félbe kell hagynia tanulmányait és hazautaznia, hogy segítse apját óriási vállalkozásában: a Tisztviselőtelep létrehozásában. Tizennyolc évesen egyszerre kell megküzdenie nagyravágyó anyjával, annak behízelgő modorú — a szép lányt is megkörnyékező — udvarlójával, valamint az apját mind jobban behálózó uzsorással és saját érzelmeivel.
Tolnai Lajos regényével 1890 őszén a Pesti Napló hasábjain találkozhattak az olvasók. A Tolnaira jellemző kíméletlen gúnnyal megírt magán- és közéleti botrányok azonban olyan felháborodást szültek az érintettek körében, hogy vehemens tiltakozásukkal megakadályozták, hogy könyvben is megjelenjen — egészen mostanáig. A regény mellett a lap főszerkesztőjéhez látogató delegációt kifigurázó, Nem fog megjelenni! című vezércikket és az azonos témájú, A telep angyala című elbeszélést is megtalálja kötetünkben.

Tagok ajánlása: 16 éves kortól

>!
Reakció, Budapest, 2018
140 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786150019376

Most olvassa 1

Várólistára tette 63

Kívánságlistára tette 58

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

robinson P>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Jól megrajzolt karakterei élnek a lapokon, megelevenedik az olvasó előtt a múlt századi Budapest. Főhősnőnk, a tizennyolc éves Peterdy Tili telegráf-hivatalnoknak tanul Budapesten. Tanulmányait félbehagyni kénytelen egy családi viszály miatt. A cselekmény középpontjában az ő családjának életét és sorsát befolyásoló tényezőket ismerhetjük meg.
https://gaboolvas.blogspot.com/2018/07/uj-fold-uj-szere…

Zsuzsi_Marta>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Olvasmányaim kiválasztásánál nem mérvadó a könyv borítója. Ennél viszont magával ragadott ez a régi, megsárgult fotó, amiket olyan szívesen nézegetek saját, családi képek között is. És jól döntöttem, nem csupán a borító miatt. Élmény volt ezzel a régi alkotással megismerkednem.
Tolnai Lajos (1837-1902) íróról nem sokat tudtam korábban. Most neten olvastam bővebben róla; őt nevezik a modern magyar irodalom egyik jeles, neves előfutárának, aki fő küldetésének a társadalmi és erkölcsi visszásságok leleplezését tűzte ki. Napilapokban publikált. Ezt a regényét is, 1890-ben a Pesti Napló -ban közölték több részletben, de nem teljes egészében, az általa kiváltott közfelháborodás miatt. Könyvként most jelent meg először.
Az Új föld, új szerencse c. tárcaregény összesen 11, külön címmel ellátott fejezetből áll, ebből az első 7 fejezetet közölték a Pesti Napló számaiban. A kötetet a Nem fog megjelenni! vezércikk és A telep angyala elbeszélés, a hozzá mellékelt 1891-ben, a „Tisztviselő-telep”-ről kézzel rajzolt térképpel zárja. (érdekes látni a tulajdonosok nevét a telkeken feltüntetve).
Tolnai ebben az erősen ironikus művében a Peterdy család történetén keresztül tart görbe tükröt az uram-bátyám világ, a kifordult értékrend, a látszat-világ szereplőinek. A család legidősebb gyermeke_Peterdy Tili_ meséli el, hogyan hullott szét családja, miként roppant meg anyagi stabilitásuk, hogyan próbálták tönkretenni jó barátként tetszelgők az ambiciózus, jóhiszemű családfőt, édesapjukat. Egy nagyon komoly, józan és tisztalelkű 18 éves hölgy alakja rajzolódik ki előttünk személyében, okosan szemléli és méri fel a körülötte zajló eseményeket, látja át a viszonyokat. Sokkal okosabban, mint szülei. Nem ítélkezik, nem bírál, hanem reálisan mérlegel.
Az író remek stílussal, ízes – régies magyar nyelven szőtte a cselekményt, folyamatosan fenntartva érdeklődést, kiválóan jelenítette meg a különböző karaktereket, pl Hauser Adolf intézőét, aki mindenki jótevője szerepében tetszeleg, ám egy számító, képmutató uzsorás valójában spoiler. Péter Tamás tanár ravasz, számító alak, behízelgő modorával sokakat megtéveszt, s ha arra kerül a sor, nem áll tőle távol a fenyegetés, zsarolás, megfélemlítés.
Leginkább Tili kisöccsének haldoklása, halála rázott meg. Mint oly sokszor, akkor is vendégsereg, dínom-dánom volt náluk, senki nem hallotta meg Tili segélykérését, orvosért már csak későn küldtek…. spoiler
Kiváló regény, bennem Móricz: Rokonok -at idézte fel, a téma örök, a kor és elbeszélők változnak.

Ibanez P>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Nem olvastam még semmit a szerzőtől és ez a tisztviselőtelepes dolog is (hiszen vidéki vagyok) kimaradt, ugyanakkor a történet bátran ráhúzható mindennapjainkra is, ahol talán még több az olyan ember, aki behízelegve, a megfelelő (átverhető) embereket könnyedén megtalálva, másokon élősködve éli világát, lassan tönkretéve a kedves „barátait”, s a végén persze ő húzva hasznot a barátok elszegényedéséből és akkor már csak a két karját tárva szét, hogy de hát, ő pedig mennyit segített. Az ilyen emberektől kiver a víz, pedig a mai világban nagyon gyakran idős, vagy akár beteg, fogyatékkal élőket céloznak be ezek a piócák, a törvény pedig aztán tényleg semmit nem tesz ellenük, vígan élhetik világukat.

Ami picit számomra furcsa volt, az az, hogy voltaképpen Tili már szinte nagykorú, tehát a család hogy tudta összehozni a vagyonát (valószínűleg örökölték mindenüket), vagy inkább, az apa hogy nem „játszotta el” már korábban az egészet… Hiszen látszódik, hogy azért nem csak a kicsapongóvá vált anyán múlott az, hogy egyre fogyatkozott mindenük, azért az apa fején is bőven volt vaj, a vendégeskedések ugyanúgy folytatódtak… Kicsit egyébként az olaszokra emlékeztetett az édesapja, a mindenki szemében legyünk barátiak, gazdagok, mutassunk valami többet hozzáállásával (ebben nem különbözött egyébként a feleségétől!). Tili pedig nem tudott igazából erélyes lenni, ami persze nem is csoda, mind kora, mind az akkori korabeli helyzet (nők helyzete) révén, nem úgy nevelték, hogy bárkivel szemben komolyabban felléphessen.

Összességében egy könnyen – na jó, nem is olyan könnyen, mert iszonyúan apró betűs könyvre kell felkészülnie, aki olvasni akarja – olvasható, egyszerű, mindennapinak is mondható történet, amely megmutatja, milyen egy igazán gyenge jellem (apa), milyen könnyedén kihasználják ezt mások és milyen kevés az, aki tényleg a becsületességével halad előre.

ppeva P>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Minden pro-t és kontrát összevetve is csalódás volt – mást és jobbat vártam. Azt hittem, a Tisztviselőtelepről szól majd, és az nagyon érdekelt volna.* De csak nagyon áttétesen szólt róla, ez tulajdonképpen a telep építésének szatírája, egy vidéki városban épülő új tisztviselőtelepre helyezve át a helyszínt. A szereplők is a szatíra „áldozatai” lettek – agyon vannak karikírozva a végletekig. Ördögök és angyalok. Azt elhiszem, hogy a 19. század utolsó éveiben egy ilyen regény botrányt okozott, részben a nyíltan szexuális utalásaival, házastársi hűtlenkedésekről és válásról szóló részeivel, részben pedig amiatt, hogy a szereplőkről rá lehetett ismerni egy másik, valódi telep építtetőire, szervezőire. A stílus meglehetősen régies (hát persze, milyen lenne…), a szereplők hatalmas pátosszal beszélnek mindenről, akár nagy dolgokról van szó, akár a legkisebb apróságról.
A könyv megjelenése körül elég nagy volt a felhajtás, a reklám, a régi botrányra hivatkozás – talán ezért is éreztem csalódást. A félbemaradt tárcaregényhez írt befejezés meglehetősen esetlen, hiába értem, hogy Tolnai az előzmények után nem írhatta úgy meg, ahogy szerette volna. A könyv végén a két tárca – Nem fog megjelenni! ill. A telep angyala – viszont sokkal jobban tetszett.
A könyv melléklete egy régi, 1891-es térkép másolata: „A Tisztviselő-telep Budapesten”. Nemcsak az utcák és a házak vannak feltüntetve rajta, de ott van az akkori tulajdonosok neve is minden telken. Megtalálható Dr. Tolnay Lajos (így!) neve is, a Rezső tér 6. szám alatt. És jól látható a még beépítetlen környék, néhány laktanyával, kórházzal, még a Rezső téri templom se épült meg. Ez a térkép egy kellemes meglepetés volt számomra, mert imádok régi térképeket nézegetni.
Egy ekkora reklámmal felvezetett (és méreteihez képest rendesen túlárazott) könyvnél illett volna korrektort, lektort alkalmazni, hogy ne maradjanak benne betűhibák, esetlenségek és értelmetlenségek. spoiler

* Egy régi kedves, idős családi ismerős ott született, ott nőtt fel, és rengeteget mesélt az ottani életről (az 1920-as évektől 1951-ig, amikor a szüleit kitelepítették a telepi otthonukból). Emiatt mentem el egy vezetett sétára is, hogy bejárjam a tőle hallott, megismert helyeket – ott már meséltek az építés körüli fura pénzügyi és egyéb botrányokról is.

Kisanna>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

A Tisztviselőtelep építőinek története, szatíra a javából. A cél minél olcsóbban felhúzni a házakat, aztán busás haszonnal eladni. Az új lakóknak meg majd a rokonok szállítják a fát, a húst, a bort, mert persze ők a „legolcsóbbak”. Tili az egyetlen józan szereplő, okos, kedves lány, bár nem túl határozott. Kár a történet végéért, jobb lett volna, ha Tolnai Lajos a maga módján fejezheti be.

Littlegirl P>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Nem volt rossz, bár az eleje kicsit nehézkesen ment a szöveg miatt. Viszont visszaadta a kornak minden szépségét némi szatírával megspékelve.
Tili szerethető karakter volt, akinek a családja romokban hevert. A szülei elváltak, a rokonaira pedig nincsenek megfelelő szavaim.
S bár Tolnai nem a Tisztviselőtelepről írt, hanem az ottlakó emberekről – ami egy kicsit csalódást okozott – mégis tetszett a könyv.

MariannaMJ>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Nem volt rossz.
Lassú volt az olvasás az ízes szöveg miatt, azonban érdekes is épp ezért.
A tisztviselő telepről nem tudtam semmit, egészen e könyv megjelenéséig; azóta voltam egy bejáráson. Jót tett az olvasáshoz, mivel a háttér információk (megírás, az író személye, a szereplők) nélkül elsietettnek érződik a történet. Egész szórakoztató, néhol izgultam is Tiliékért. Az fura, hogy nem is a tisztviselő telepről szól, hanem valamiféle áttétel; arról majd a végén a Telep Angyala.

Silmantin>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Valódi XIX. századi regény.
A maga szívfájdító keserűségével, kilátástalan helyzetbe sodort egyénjeivel és ami nagyon fontos, egy tiszta, értelmes lélekkel.
Tilivel nem volt nehéz együttérezni, s szülei válásának fájdalmát magára vette, ahogyan a legtöbb gyermek ezt teszi, mikor el kell viselnie a szakadást a családban, a szülők közt.
Tolnai Lajos a saját kora számára írta meg ezeket a jellemeket, amelyeket mintegy figyelmeztetésként állított az olvasói elé.
Ma már nem csak az újság létezik, mint médium. Vajon a mi időnkben is leleplezhetők a Hauzerek és a Péter Tamások? Van valakinek bátorsága a figyelmeztetésre? S ha igen, meghallják-e az emberek?
Tolnainak volt hozzá bátorsága, hogy megtegye ezt a lépést a jobbítás érdekében. S az urak is felismerték magukat a karakterekben. Talán, bár nem fejezhette be szándékai szerint, mégis elérte a célját, s tett valamit, hogy a világ jobbá válhasson…

Traum1>!
Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse

Tolnai Lajos kisregénye egy akciós könyvcsomag részeként került hozzám, és mivel a könyvcsomag vásárlásra ösztönző másik könyvét kiolvastam, gondoltam, hogy kezembe veszem ezt is. Nem bántam meg, sőt…

Több másik olvasóhoz hasonlóan én sem ismertem a szerzőt, de némelyik magyar szakos ismerősöm is csak csóválta a fejét, mikor azt kérdeztem, hogy ki ez a Tolnai. A szerzői életrajzzal ismerkedve aztán megértettem, hogy nem Tolnai irodalmi tehetségének hiánya az, ami miatt a neve nincs vagy csak csekély mértékben van jelen az irodalmi köztudatban, sokkal inkább az írói körökben szükséges diplomáciai érzék hiánya vezetett oda, hogy neve feledésbe merült.

A könyvről: Mind karaktereiben, mind pedig a történet motívumaiban találunk olyat, ami önmagában nem unikális. Van benne korrupt bácsi (mint Móricznál), szó van benne egy család hanyatlásáról (mint Thomas Mann-nál), és van benne lovagias, tiszta lelkű udvarló is, mint megannyi magyar népmesében.

Ugyanakkor Tolnainak az a képessége, ahogy bemutatja és megszólaltatja – olykor nem túl egyedi – karaktereit, mégis komoly nyelvi tudatosságról és irodalmi tehetségről tanúskodik, és nagyon is értékessé teszi ezt az olvasmányt.

Vessünk egy pillantást erre a bemutatásra és megszólaltatásra a regény egyik – ha nem a legnagyobb – antihősének példáján!

spoiler

spoiler

spoiler

További erénye a könyvnek, hogy kordokumentum értékű – noha a Tisztviselőtelep felépítésének körülményeiről nem leszünk sokkal tájékozottabbak – a dualizmus idejének társadalmi viszonyairól viszont értékes információkkal gazdagodhatunk.

Végezetül szeretném kiemelni a regény pedagógiai értékét: a történet előrehaladtával úton-útfélen találkozhatunk olyan bölcs gondolati kitérőkkel, amelyek napjainkig aktuálisak és az életben is megszívlelendők. Tili jobb sorsra érdemes édesapja például már akkor értette a networking lényegét, amikor maga a fogalom még nem is létezett:

spoiler

A könyvet tehát bátran ajánlom mindenkinek, egyúttal remélem, hogy Tolnai újrafelfedezésével sikerül megtalálni az író méltó helyét a magyar irodalmi kánonban.


Népszerű idézetek

Zsuzsi_Marta>!

Semmivel se lehet az embereket úgy levenni lábaikról, mint jól alkalmazott dicséretekkel – és mások rágalmazásával.

53. oldal

1 hozzászólás
Zsuzsi_Marta>!

Csak a regényekben szabadul meg a becsületes ember, az életben elvész. El, mert gyáva, mert megijed, mert büszke, s azt hiszi, az igazságnak győznie kell! Nem győz, sohasem győz, mert az igazságnak nincs annyi esze, mint a gonoszságnak.

105. oldal

Zsuzsi_Marta>!

Vésse minden leány szívébe, hogy legtöbb szomorúságot azok a vén, önző, tolakodó és magukat még mindig ellenállhatatlannak tartó rouék okoznak életében, kiket ott talál az iskola előtt; a templomban; a színház csarnokában; az utcafordulatoknál; zárt és nyilvános ünnepélyeken; a piacon; a temetőn; a boldogságban és a nyomorban, amíg ifjúsága el nem virult.
Ezek a legyek követelik szívéből, lelkéből a legnemesebb részt. Ezeknek nincs becsületérzésük, nincs gyöngédségük, nincs annyi szívük, amennyi a fenevadnak van.

56-57. oldal

paoloni >!

Azt gondolom, egyetlen gyermekre nézve sem lehet kínosabb helyzet, mint az, mikor atyjával szemben anyjának, vagy megfordítva – határozott állást kell foglalnia.

28. oldal

robinson P>!

– Bízza az Istenre, kisasszony! Sokat tudnék én mondani, de ne szólj szám, nem fáj fejem. Az urak is csak olyan fonálból vannak szőve, mint a szegény emberek.

37. oldal

paoloni>!

[…] jegyezze meg mindenki: minden bukás hiúságból és rossz számításból származik.

19. oldal

robinson P>!

Mélyen meg voltam győződve, hogy a szüleim szívében a szakadás sokkal nagyobb, semhogy én azt könnyeimmel, esedező tanácsaimmal, Istent kérő esedezéseimmel behegeszthessem.

42. oldal

paoloni>!

Az ingatag emberek rendesen a legmakacsabbak. Meghallgatják a tanácsot, sőt megszorongattatásaik mértéke szerint még kérik is – de soha meg nem tartják. Innen ered nyomorúságuk, bukásuk, tragédiájuk.

26. oldal

paoloni>!

[…] mindig azt tapasztaltam, hogy a megbolondult szerelmes és elkábított vállalkozó egy és ugyanazon gyógyíthatatlan fajta.

134. oldal

Szelén>!

Hozass , Károly, bort! Vagy hozatok én, de bor nélkül a zsidó mulat.

85. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Thury Zsuzsa: Ördögtánc
Padisák Mihály: Gyalog Juli
Böszörményi Gyula: Nász és téboly
Szabó Magda: Abigél
Fehér Klára: Bezzeg az én időmben
Tittel Kinga: Kilátók és miniszobrok
Fekete István: Zsellérek
Szamos Rudolf: Kántor a nagyvárosban
Berg Judit: Szélvésztől kergetve
Szilvási Lajos: Egymás szemében