A polgári forradalom bukása megakadályozta a magyarországi tőkés fejlődés következetes kibontakozását, mert az abszolutizmus ellenforradalmi gazdaságpolitikája és a közös vámterületen kialakuló lajtántúli ipari verseny tönkretette a magyar manufaktúraipart. A könyv végigköveti a korábban vezető honi iparág, a textilmanufaktúra kiszorítását az 1857-es, úgyszintén a szövő-fonó s egyéb (fazekas, faragó, szénégető, kötélverő, kovács stb.) parasztipar kiszorítását az 1867-es gazdasági válságig. Kimutatja: az önálló tőkés iparfejlődés megrekedése volt az oka, hogy az ország függő jellegű tőkés helyzetbe került, a mezőgazdaság pedig megőrizte vezető szerepét. Ez a hátrányos gazdasági helyzet alapozta meg az 1867-es kiegyezés nagybirtokos politikáját, amely e függést a Monarchián belül véglegesítette.
A manufaktúraipar pusztulása és a függő tőkés fejlődés kezdetei Magyarországon 0 csillagozás
1850-1867
Hasonló könyvek címkék alapján
- Deák Ágnes: Polgári átalakulás és neoabszolutizmus (1849-1867) ·
Összehasonlítás - Kossuth Lajos: Kossuth Lajos válogatott munkái ·
Összehasonlítás - Lukács Lajos: Magyar politikai emigráció ·
Összehasonlítás - Jósika Miklós: „Idegen, de szabad hazában” ·
Összehasonlítás - Csapodi Csaba: A legnagyobb magyar ·
Összehasonlítás - Somogyi Éva: Abszolutizmus és kiegyezés 1849–1867 ·
Összehasonlítás - Orosz István: A jobbágyvilág megszűnése Magyarországon ·
Összehasonlítás - Jay Akhtar – Csákváry Ferenc (szerk.): Nagy csaták 6. ·
Összehasonlítás - Farkas Katalin: Magyar függetlenségi törekvések 1859–1866 ·
Összehasonlítás - Berend T. Iván – Ránki György: A magyar gazdaság száz éve ·
Összehasonlítás