Hétköznapok ​– Ünnepnapok 2 csillagozás

avagy az idő a keresztyén ember életében
Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

>!
Magyarságkutató Intézet, Kolozsvár, 2008
96 oldal

Enciklopédia 6


Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Népszerű idézetek

Véda P>!

Az egyházi kalendárium szerint a februárban kezdődő vasárnapok már a húsvétra néznek, tehát nem visszafele a karácsonyra, hanem előre a húsvétra. Vége a karácsonyi ünnepkörnek. Ez a hónap egyházilag a Böjtelő hava, illetve – Bod Péternél – a böjt előhava.

Az epifánia időszak (január hatodikával kezdődően) első vasárnapja az úgynevezett Septuagesima (septem = 7), mivel ez a húsvét előtti hetvenedik nap. Ezt követi a Sexagesima (60.). A következő lenne (a latin nyelvhez igazodva) a Quinquagesima (50.), de ezt már általában (pl. a német evangélikus naptárban) Estomihi vasárnapnak hívják. A név a 71. zsoltár 3. verséhez kapcsolódik: „Esto mihi in Deum protectorem…”, azaz „Légy sziklaváram, ahová menekülhessek szüntelen, s rendelkezzél megtartásom felől”.

A februári időt azért hívják Februárnak (Halak hava), mivel a fabruare latin szó „annyit tészen, mint megszentelni, megtisztítani… Ez volt szentelve (a pogányoknál) Februárnak, a tisztaság istenasszonyának, akit tisztelnek a gyermekszülő asszonyok, hogy őket természeti tisztátalanságokból megszabadítaná.”

Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok avagy az idő a keresztyén ember életében

Kapcsolódó szócikkek: Bod Péter · február
Véda P>!

Szentlélek tanításának engedelmeskedünk, amidőn fölemlítjük, hogy május első vasárnapja református egyházunkban az anyák napja. A bibliai szülőtiszteletnek és gyermekszeretetnek egyik áldott alkalmához nyílik út valamennyiünk számára a megbizonyítás külső lehetősége által. Az anyák napja az életcsodáját, a teremtő Úr művében való részvétel páratlan méltóságát állítja szemünk elé (1Mózes 1, 28). Bizonyos, hogy nemcsak a gyermekeknek, a fiaknak és a leányoknak kell édesanyjukra és édesatyjukra tekinteniök (2Mózes 20,12), hanem fordítva is: a szülőknek gyermekeikre mint az „anyaméh” zsoltáros gyümölcseire (zsoltárok 127, 3; Efézus 6, 1–4). Istenem, milyen sok kérdés merül fel (kiváltképpen a magyar nyelvterületen) akár a születések mértéke-, akár a természetellenes halálozások (öngyilkosságok) összefüggésében! Anyáknapján válik minden-minden idevágó kérdés világossá: a hívők elfogadják a teremtó Úr ajándékát, és engedetlenül nem pusztítják el azt; mint ilyent hagyják életben és éltetik, illetve gondozzák mindaddig, mígcsak „az anyaméh jutalmát” az ajándékozó Úr szent tetszése tőlük megköveteli.

Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok avagy az idő a keresztyén ember életében

Véda P>!

Bod Péter szerint a hónapot „Martiusnak” nevezték (Kos hava) „Marsról, aki volt a hadakozásnak istene”. Átvitt értelemben azért találó ez az elnevezés, mert Krisztus valóban a legnagyobb Hadakozó (a Zwingli szóhasználata), aki „hadakozik érettünk”, s a győzelemnek a Golgotát legyőző húsvéti Istene. Márciusi szenvedésével (Márk 8, 31; 9, 31; 10, 32--33) legyőzte az egyetlen igazi ellenséget: a Sátánt, a Gonoszt, a Kígyót, a Fenevadat, az ördögöt mint a bűn szerzőjét, és a bűnt, valamennyi következményével együtt.

Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok avagy az idő a keresztyén ember életében

Kapcsolódó szócikkek: gonosz · Jézus Krisztus · ördög · sátán
Véda P>!

Az egyházi év következő hónapja, mely ugyancsak a karácsonyi ünnepkörhöz tartozik: Január (Vízöntő hava). „Januáriusnak hívták… a régi rómaiak… Jánosról, aki volt Itáliának első királya,… s mivel a nap is e tájban tér meg az égnek abroncsán, és hosszabbodik, s a világosság nevelkedik, a setétseg pedig kisebbedik… A keresztyének Boldogasszony havának nevezték, mert a pogányoknál ez a hónap volt szentelve Juno istenasszonynak, akit ők tartottak a házasság vagy lakodalmazás patrónájának… A keresztyének inkább akarták, hogy Juno helyett a boldogságos Szűz forogjon emlékezetben… A pogányoknak innepeiket lassan-lassan a keresztyének ünnepeikké kellett változtatni,… keresztyéni módra és jó végre.”

Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok avagy az idő a keresztyén ember életében

5 hozzászólás
Véda P>!

A húsvéttól pünkösdig terjedő 50 (Cselekedetek 2,1) nap alatti vasárnapok jelentős része április hónapjára esik, vagy az egyházi szóhasználat szerinti Szent György havára. Ezek a vasárnapok szintén ökumenikus latin elnevezésűek valamennyi keresztyén felekezet irodalmában. Egymás után így következnek egy-egy bibliai vers első szavának a mintájára:

„Quasi–modo–geniti” = „Mint most született csecsemők a tiszta hamisíthatatlan tej után vágyakozzatok, hogy azon üdvösségre növekedjetek” (1Péter 2, 2); „Misericordias Domini” = „Az Úr kegyelmével telve a föld” (Zsoltárok 33, 5); „Jubilate” = Imádkozzatok, vagy „az imádság vasárnapja” (dies rogationum). Bod Péter szerint ez az „Imádkozzatok” ünnep eredetileg húsvét harmadnapjára esett mint a „könyörgés és böjt” ideje a nyomorúságban, de mert „a húsvét örömmel meg nem állhatott, azért… általtették az áldozó csütörtök előtt való vasárnapra”.

Tőkés István: Hétköznapok – Ünnepnapok avagy az idő a keresztyén ember életében


Hasonló könyvek címkék alapján

Erdélyi Zsuzsanna (szerk.): Hegyet hágék, lőtőt lépék
Czárán Eszter: Világnak virága – Ősz
Czárán Eszter: Világnak virága – Nyár
Bálint Sándor – Barna Gábor: Búcsújáró magyarok
Dömötör Tekla (szerk.): Népszokás, néphit, népi vallásosság
Tánczos Vilmos: Csíksomlyó a népi vallásosságban
Lukácsy Sándor (szerk.): A tűz cselekedetei
Bornemisza Péter: Ördögi kísírtetek
Kempis Tamás: Krisztus követése
Spiró György: Fogság