"A Tarts Nyugatnak! kötet novellagyűjtemény. Válogatás a világirodalom remekeiből az ókori, latin Petronius Arbitertől a 20. századi Nobel-díjas Gabriel García Márquezig, a latin-amerikai íróóriásig. Ám mégsem csupán szeszélyesnek tűnő szemelgetés. Egyes darabjait kulturális desszertnek is tekinthetjük, hiszen az élő magyar irodalom jelesei szemelték ki, szellemi csemegeként, jó három évtizeddel ezelőtt az Új Tükör képes hetilap hasábjaira.
Örkény István példaképét, Hemingwayt ajánlotta e figyelemre méltó magyarázattal: „Minden írásműben az, amit elmondunk benne, egyenrangú azzal, amit elhallgatunk… Ernest Hemingway mestere volt az elhallgatásnak, legfőképpen a párbeszédeiben…”
Illés Endre kedvence Maupassant volt: „…pillanatok alatt tud embert teremteni. Hogyan bontja ki könnyed, vidám történeteiből a mélybe rejtett szomorúságot. A megalázott embert. A meggyalázott tisztaságot. Az ítéletet, amely feloldhatatlan…” Az egyetemen olasz szakon végzett Karinthy Ferenc – már… (tovább)
Tarts nyugatnak! 3 csillagozás
A művek szerzői: Karinthy Ferenc, Petronius Arbiter, Száraz György, Miguel de Cervantes Saavedra, Hegedüs Géza, Prosper Mérimée, Szobotka Tibor, Edgar Allan Poe, Szentkuthy Miklós, Lev Tolsztoj, Gyárfás Miklós, Mark Twain, Bárány Tamás, Anatole France, Illés Endre, Guy de Maupassant, Kolozsvári Grandpierre Emil, Anton Pavlovics Csehov, Ottlik Géza, W. Somerset Maugham, Major Ottó, Thomas Mann, Kardos G. György, Jack London, Szakonyi Károly, Sherwood Anderson, Mesterházi Lajos, Massimo Bontempelli, Féja Géza, James Joyce, Cseres Tibor, Franz Kafka, Déry Tibor, Jules Supervielle, Szász Imre, Katherine Mansfield, Gyergyai Albert, Jean Cocteau, Gáll István, Ivo Andrić, Sükösd Mihály, Iszaak Babel, Illyés Gyula, Mihail Zoscsenko, Örkény István, Ernest Hemingway, Végh Antal, Ivan Goran Kovačić, Sánta Ferenc, Dylan Thomas, Császár István, Bohumil Hrabal, Thurzó Gábor, Heinrich Böll, Vészi Endre, Gabriel García Márquez
Kiemelt értékelések
Tudhattam volna, hogy óvatosan kell bánnom az olyan abszolút jelzőkkel élő címekkel, mint ez is. A legszebb novellák? Ugyan már, egy sci-fi sincs (ja, izé, az nem szépirodalom). Ráadásul nem is „a legszebb” novellákról van szó, hanem egy-egy írónak tetszőről. Ha 27 „irodalom” szakos egyetemistától állítanánk össze egy listát, az se lenne sokkal rosszabb, de jobb sem. És lehet, hogy jeles írók, de sokról nem is hallottam (mondjuk ez nem jelent semmit), de akikről igen, azok fénykora sem most van, és így a novellák között sincsenek nagyon újak. A gyűjtemény késett 20-30 évet, mert mikor utánanéztem a javaslók neveinek, kiderült, hogy néhányuk már húsz éve meghalt. Szóval ez a gyűjteményt sokkal korábban keletkezhetett, de csak nemrégen (2004, illetve 2007) adták ki. Becsapós.
Meg azt is sejthettem volna, hogy a „szép” általában olyan dolog, amit nagyon művelt urak szépnek vélt, szépen megírt, ugyanakkor unalmas és naivan idealista és szentimentális dolgokra mondják azt. (bár Poe „A locsogó szíve” nem szép, viszont baromi jó, Hrabal „A gyémántszeműje” pedig tényleg szép és kedves, szentimentalizmus nélkül)
Jó ötlet a novellák ajánlója, de sajnos sokszor nem tesz hozzá sok újat, néha meg lelövi a cselekményt (igaz, Hemingway „Fehér elefánt alakú hegyek” c.-jét nem értettem volna meg máshogyan, de legalább elgondolkodtam volna rajta).
A novellákról szívesen írnék, de hely hiányában nem tudok – na meg úgy sem akarok, mert alig volt pár, ami igazán tetszett volna. A legtöbbet úgyis meg lehet találni a neten szerintem, mert a copyright már lejárhatott.
(Mindezt a 2007-es, második, átdolgozott kiadásról mondtam, amelynek azt hiszem csöppet más a választéka)
Népszerű idézetek
Köd vánszorgott a földön, lehullt a sötétség. Az égen felragyogtak a csillagok, mintha könnycseppek lennének. S miközben a szép mennyboltot nézegette, az angyalok kedves szemeit, a csillagokat, amint aranyos szempillájukkal hunyorognak, emlékezni kezdett…
/Ivan Goran Kovačić: Az élet ára c. novellájából/
Cullen kapitány nem akarta tudatni az Úristennel, hogy örül a szélnek. Képzeletében egy rossz akaratú Isten élt, és a lelke mélyén attól tartott, ha Isten megtudja, hogy erre a szélre várt, nyomban megfordítja, és hirtelen heves orkánt zúdít rá nyugatról. Így inkább lábujjhegyen járt az Isten előtt, komor homlokráncolással és elharapott szitkokkal rejtette örömét, hogy becsapja az Istent, mert az Úristen volt az egyetlen lény az egész világegyetemben, akitől Dan Cullen félt.
123. oldal, Jack London: Tarts nyugatnak! (Arión 2007)
Tarts nyugatnak! Hisz tenné ő, csak az Úr hagyná békében. Titokban ismét a sötétség erőinek ajánlotta lelkét, csak hadd tartson már nyugatnak. Azért ajánlotta olyan könnyen a lelkét, mert nem hitt a sötétség erőiben. Igazából csak Istenben hitt, bár ő maga ezzel nem volt tisztában. És Cullen kapitány fordított teológiájában voltaképpen az Isten volt a sötétség fejedelme. Cullen kapitány ugyanis ördögimádó volt, csakhogy más néven nevezte ördögét, csupán ennyi volt a különbség.
123. oldal, Jack London: Tarts nyugatnak! (Arión 2007)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gyurgyák János (szerk.): Élet és Halál könyve ·
Összehasonlítás - Tóbiás Áron (szerk.): A kísértethajó utolsó útja ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): A világirodalom legszebb elbeszélései I-III. 90% ·
Összehasonlítás - Domokos János (szerk.): Huszadik századi dekameron I–II. ·
Összehasonlítás - Tabák András (szerk.): Az erőd bevétele ·
Összehasonlítás - Horváth Lívia – Juhász Judit (szerk.): Ki vagy te? ·
Összehasonlítás - Pomogáts Béla (szerk.): Doromboló 92% ·
Összehasonlítás - Kenedi János (szerk.): Írók a moziban ·
Összehasonlítás - Kepes András (szerk.): Könyvjelző – Kepes András válogatása a XX. századi világirodalomból 92% ·
Összehasonlítás - Kuczka Péter (szerk.): MetaGalaktika 1. 92% ·
Összehasonlítás