Titus Livius 142 könyvből álló történeti művében Róma alapításától egészen saját koráig, a császárkor elejéig írta meg a Római Birodalom történetét. Akár a többi ókori történeti mű, ez is a szépirodalom körébe tartozik, és jóllehet fontos hagyományokat dolgoz fel a maga szempontjai szerint, valójában többet mond el saját koráról, az Augustus-korról, mint a régmúlt időkről. A monumentális műből már az ókorban kivonatok, összegzések készültek. Részben ez az oka annak, hogy mi már csak az I-X. és XXI-XLV. könyveket olvashatjuk teljes formájukban. Ezeket, az elveszett könyvek kivonataival és töredékeivel kiegészítve, Kis Ferencné és Muraközy Gyula fordításának átdolgozott, nyelvileg és stilisztikailag felfrissített változatában veheti most kézbe az érdeklődő olvasó, kibővített és modernizált jegyzetapparátussal.
Róma története a Város alapításától (I-XX. könyv) (Róma története a Város alapításától 1.) 2 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Károli Könyvek - Műfordítás, forrás L'Harmattan

Enciklopédia 66
Szereplők népszerűség szerint
Lucius Papirius Cursor · Marcus Atilius Regulus · rómaiak · Servius Tullius · Titus Quinctius Capitolinus Barbatus
Helyszínek népszerűség szerint
Várólistára tette 2
Kívánságlistára tette 12
Népszerű idézetek




A rómaiak hatalma örökké fennmarad, ha a belső lázongásokban egymásnak nem esnek; ezt az egyetlen halálos mérget, ezt az egy kórságot találták fel a gazdag államok ellen, hogy a nagy birodalmak se legyenek halhatatlanok.
140. oldal, II. könyv (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)




A római néppel bölcs belátás alapján megkötött békét ugyanis belső zavargások miatt nem élvezhették sokáig. Ennek oka és kezdete a hagyomány szerint a pártok küzdelme volt, amely már több népet tett tönkre és fog tönkretenni, mint akár a külső háborúk, akár az éhínség, a ragály vagy bármi egyéb, amit az emberek, mint az államot érő legsúlyosabb csapásokat, az istenek haragjának tulajdonítanak.
248. oldal, IV. könyv (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)




Így került Nequinum a római nép hatalmába. Az umbriaiak féken tartására coloniát alapítottak itt, amelyet az ottani folyó nevéről Narniának neveztek el.*
* Narnia folyója a Nar. Az átnevezés hátterében az állhatott, hogy az eredeti Nequinum névből a római fül a rossz óment hordozó nequam ('haszontalan') vagy nequeo ('képtelen vagyok') szavakat vélte kihallani.
589. oldal, X. könyv (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)




Leginkább ez az, ami üdvös és gyümölcsöző a történelem megismerésében: az ember mintha valamely messze látszó emlékművön szemlélhetné minden példa tanulságait; ki-ki innen válassza ki magának és hazájának, mit kövessen, és mi az, amit kerüljön […]
20. oldal, Előszó (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)




A rómaiak, akiket – kevesebben lévén – érzékenyebben érintett a csapás, már-már visszavonultak volna, ha a consul ki nem eszel egy üdvös hazugságot: elkiáltotta magát, hogy a másik szárnyon menekül az ellenség, és ezzel föllelkesítette katonáit. Rohamot indítottak, és miközben azt gondolták, hogy győznek, győztek is.
160. oldal, II. könyv (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)




Éppen mert a végtelenségig bírta a testi megerőltetést, nem volt, akinek a parancsnoksága alatt nehezebb lett volna akár gyalogosként, akár lovasként szolgálni. Egyszer, amikor a lovasok arra merték kérni, hogy derekas vitézkedésükért könnyítsen valamit a szolgálaton, azt válaszolta: „Nehogy azt mondjátok, hogy nem engedek el nektek semmit: nos, nem kell megpaskolnotok a lovatok hátát, ha leszálltatok róla.”
535. oldal, IX. könyv (Károli Gáspár Református Egyetem / L'Harmattan, 2018)
A sorozat következő kötete
![]() | Róma története a Város alapításától sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Gaius Suetonius Tranquillus: A Caesarok élete 89% ·
Összehasonlítás - Philip Matyszak: Antik Róma napi öt denariusból 89% ·
Összehasonlítás - Beregszászi Zsolt (szerk.): Ősi kultúrák végzete 78% ·
Összehasonlítás - Simon Holland: Az ókori Róma 30 másodpercben ·
Összehasonlítás - A Római Birodalom felemelkedése és bukása ·
Összehasonlítás - Göran Burenhult (szerk.): Óvilági kultúrák ·
Összehasonlítás - Falus Róbert: A Római Birodalom 77% ·
Összehasonlítás - Lévai Júlia (szerk.): Tudod-e a választ? – Az ókori Róma ·
Összehasonlítás - Andrea Erne: A rómaiak ·
Összehasonlítás - Michele Angelico: Az ókori Róma ·
Összehasonlítás