Duplacsavar (BuKo történetek 1.) 32 csillagozás

Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Amy remek színésznő, mindent tud a fegyverekről, és ki nem állhatja a rendőröket.
Szeretője egy kétes üzletet készül megkötni, amikor meggondolatlanságában balesetet okoz Klagenfurt határában, majd lelép a helyszínről. Amy kénytelen egyedül szembenézni a rendőrökkel, ráadásul az egyik nyomozó azonnal kikezd vele. Amy szánalmasnak találja Martinek hadnagy próbálkozását, mégis enged neki, hogy a nyomozás közelébe férkőzhessen.
Miközben szemmel tartja a hadnagy minden lépését, egy teljesen más oldaláról is megismeri őt. Amynek át kell értékelnie mindent, amit eddig a rendőrökről hitt.
Életében először ellenszegül a kapott parancsoknak. Kész megfizetni a döntése árát – még akkor is, ha emberéletekbe kerül.

>!
Egri Zsanna, Debrecen, 2018
196 oldal · ISBN: 9786155752230
>!
Underground, Budapest, 2017
218 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150004259

Enciklopédia 15

Szereplők népszerűség szerint

Felix Auer · Nora Kramer · Viktor Martinek · Katherine Marshall/Amy Schwarz

Helyszínek népszerűség szerint

Klagenfurt · konyha


Kedvencelte 4

Most olvassa 1

Várólistára tette 26

Kívánságlistára tette 22

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Nikolett0907 P
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

"– És mi a helyzet Bodannal? – szólalt meg Viktor.
– Martinek, tudja maga, hány Bodan él csak Klagenfurtban és a vonzáskörzetében? Bár közel sem olyan sok, mint amennyi morzsát maguk szétszórtak itt nekem az utóbbi tíz percben – tette hozzá Iris kisasszony, miközben újra lesöpörte az íróasztalát."

Első gondolatom a könyv befejezése utána: „ Mégis, hogy a fenébe gondolta ezt az írónő? És mégis hol a folytatása? ” (Már elnézést a kifejezésért).

A fenti epéskedés érthető, nagyon erős vége volt számomra.
Mérgelődtem is, hogy megakarom rendelni a folytatással együtt, de az még sehol….mi lesz így velem?

Ennyit a hisztiről.
Fantasztikus volt, imádtam minden párbeszédet, a humort és igen végre egy kortárs írónő, aki mert valami újba kezdeni és csodálatosan izgalmasat alkotni.

Két picike problémám volt: a betűméret cseppet kikészítette a szemem. És Nora….az a Nő, hogy én mennyire utálom….

Amy: Hihetetlen voltál, annyira át tudtál engem is ejteni. Remek színésznő vagy, de egyben hatalmas lelked és csodás elméd van. És amiket elviselsz…..számomra most te vagy a kedvenc karakter. ♥

Viktor: Tessék Magyarországra jönni. spoiler, az elején húztam a számat, hogy jó ég milyen klisés bolond vagy. De ez csak a felszín és talán az sem. Vagány, érző szívű és nagyon okos férfi vagy, akiért rajongok. Kész nem tagadom! ♥

Nora: Rólad csak annyit, egy elkapatott, apuci vigyázó karjai között, a hősnőt játszó személy vagy. Nekem túl felszínes és mindenbe beleüti az orrát.

Felix: Nem lehet, nem kedvelni. Hű társ és barát. A figyelmed, a humoros oldalad…nagyon szerettem rólad olvasni.♥

A rosszak tényleg olyanok, mint a nagykönyvben ….és bizony lehet őket utálni rendesen.

Nekem tetszik, mert árnyalt, bonyolult, több szemszögű, már az elején belecsöppentem a „jóba”. Egy percre sem lankadt a figyelmem.

Imádtam, imádom. Kérem a folytatást és egy példányt ebből is beszerzek addig is.

Köszönöm, hogy olvashattam, melyet utazókönyv formájában kaptam. Hálás vagyok érte!♥

Ajánlom, kedvenc! ♥♥

3 hozzászólás
>!
Any P
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Ismét kedvencet avattam! Mivel nem vagyok sem egy nagy kortárs-, sem pedig krimi rajongó, ezért nagyon féltem tőle, de igazán kellemeset csalódtam :) Végre egy fiatal, magyar írónő tollából származó történet, ami nem felszínes és nem a szex körül forog!

Részletek a blogon:
https://lafleurkonyvtara.blogspot.de/2018/01/tiszlavicz…

2 hozzászólás
>!
Kovaxka P
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Kedvelem a magyar szerzőket, a krimiszerzőkre meg különösen kíváncsi vagyok – nagyon örülök, hogy megismertem egy újat. Az viszont most is bebizonyosodott, hogy nem kedvelem a romantikus krimit, így az értékelésem nem biztos, hogy releváns. Kicsit erős volt a Cobra 11-es előkép, de a sztori megállt a lábán. Jó a kezdet és a végére is felpörög spoiler, de közben azért volt, hogy unatkoztam. A karakterek kissé sematikusak, a dialógusokon és egyes jelzős szerkezeteken még lehetne dolgozni. A szerelmes tekintetű, parancsnoklánya Nórától és munkahelyi enyelgésétől, valamint Viktor olasz kiszólásaitól konkrétan kirázott a hideg. Biztos vagyok benne, hogy a folytatás ütősebb lesz. (Nekem a borító tetszik.)

1 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Saját regényt csillagozni? Hàt, lehet, hogy nagyképűség. Én mégis adok magmnak egy erős négyest, figyelembe véve az akkori tudásomat, és a tényt, hogy holtig tanul az ember.
Elképesztően tanulságos volt most újraolvasni a történetet, sok mindent észrevettem, jót és rosszat is, amit akkor nem, és sok tanulságot levontam magamban, amik segítenek majd a folytatásban és a jövőbeli munkáim során is.

2 hozzászólás
>!
Merielle
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

„A sztori végig érdekfeszítő, alig várjuk, hogy kiderüljön, mi miért történik, folyamatosan sodródunk az eseményekkel, észre sem vesszük az idő múlását. Az írónő fokozatosan építette fel a történetet, így mindig egyre több dologgal tudunk szembesülni, amitől valóban letehetetlenné válik a regény. ”

Bővebben a blogon: http://meriellekonyvei.blogspot.hu/2018/02/tiszlavicz-m…

2 hozzászólás
>!
Vhrai P
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Nem igazán kedvelem a klasszikus krimiket, de egy modern „nyomozósdival” mindig le lehet venni a lábamról. Ez az írónőnek sikerült is! Tömör, lényegre törő, kizárólag a cselekményre koncentrál. A hangulat végig feszült, csak úgy peregnek az események. Na és a vége….tudtam volna rögtön a következő résszel folytatni.
Nagyon tetszett a karakterábrázolása is, egyáltalán nem a megszokott sablonok szerint kell a szereplőket elképzelni. Amit én kicsit keveselltem, azok a leírások. pl.: a város, a környezet…stb.

http://libellum.blog.hu/2018/01/09/tiszlavicz_maria_dup…

2 hozzászólás
>!
Vivinnie
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Kérem szépen, ilyennek kell lennie egy igazán jó kriminek. :-D Egy kis humor, egy kis romantika, rengeteg akció, nyomozás… Nagyon tetszett! :-D
Remekül megírt történet, ami az elején teljesen beszippantott és el sem engedett egészen a végéig. Folyamatosan pörögtek az események, egy percig nem lehetett rajta unatkozni. Izgalmas, fordulatos.
A szereplők könnyen megkedvelhetők. A legizgalmasabb karakter számomra Amy volt. Nagyon kíváncsi vagyok a fejleményekre. ;-)
Szóval remélem hamar jön a folytatás! :-D

>!
Underground, Budapest, 2017
218 oldal · puhatáblás · ISBN: 9786150004259
2 hozzászólás
>!
Dora_Elizabeth P
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Miért is választottam ki ezt a könyvet, pláne miért vettem meg?

Őszintén? Az első kérdésre nem tudom a választ. Nem szeretem a krimit, márpedig ott a krimi címke, ebben az évben eddig a magyar írók sem nyerték el a tetszésemet, a magánkiadásoktól pedig mindig tartok pár lépés távolságot. Tehát minden ellene szól. De valahogy mégis ott motoszkált bennem a kíváncsiság, miután arra a kis rövid időre találkoztam az írónővel Könyvfesztiválon.
A második kérdésre könnyű a válasz. Így volt a legkönnyebb beszerezni. Nem hiszem, hogy sok magánkönyvtárban ott csücsülne, rendes könyvtárban meg még annyira sem, szóval beruháztam. Igaz, hogy ebben az évben azt a fogadalmat tettem le, hogy ahol van lehetőségem (tehát nem előrendelés), ott előbb kölcsönkönyvet olvasok, de ennél ez macerás lett volna. Mellesleg… nem bánom, hogy van saját példányom.

Akkor jöjjön is a tényleges könyvbeszámoló!

Ez a könyv szórakoztató volt és teljesen kikapcsolt. Bekapcsolt a képzeletmozim. Ha egy könyv annyira nem tetszik, nehezen is képzelem el a történetet. Inkább csak foszlányok jelennek meg a szemem előtt, kevésbé kidolgozott arcok és helyszínek. Itt nem ez történt. Minden apró részletet kiépített az agyam, és ez nagyon pozitív volt számomra. Mert ez a könyv, pontosabban az írónő miatt van. Megnyert magának a történet minden apró hibájával együtt.

Hiába krimi, nem olyan, amit én vártam. Általában nekem a krimi az – és most foghatjátok a fejeteket – Agatha Christie és Arthur C. Doyle. Egy rejtély, egy gyilkosság, egy nyomozás és a végén egy megfejtés, ami vagy ugyanaz, amire én gondoltam, vagy nem. Általában nem, szóval elég rossz krimit olvasó alapanyag vagyok. Ebben a történetben viszont inkább egy kalandos nyomozást kaptam, száraz kikérdezések tömkelege helyett. Ami határozottan jól esett a lelkemnek, jó üzlet volt a megvétele.

Persze, elég kiszámítható volt a cselekmény. Nem minden részletében, de nagy vonalakban lehetett tudni, mi fog következni. Miért tetszett mégis annyira nagyon?

Mert kiskoromban imádtam a Rex felügyelőt, majd később a Cobra 11-et! Szóval a nosztalgiafaktor erősen közrejátszott abban, hogy ezt a rövid, ám kalandos történetet ennyire élvezni tudjam.

Meglepődve tapasztaltam, hogy nem magyar környezetben játszódik a történet, hanem a szomszédainknál, ám mivel nagyon vonz Ausztria (is), ezért ezt is nagyon tudtam szeretni benne. Talán kicsit több város leírással még jobban tudtam volna.

Úgy az egész történetbe több leíró részt vártam volna. Persze, így is nagyon jó kikapcsolódás volt, de talán ezzel jobban megmaradt volna a későbbiekben is. Mert így annyira nem fog. Tipikusan a pillanati szórakoztatásomnak felel meg a könyv. Amikor olvasom, akkor nagyon élvezem, de ha fél év múlva valaki kikérdezné a részleteket, nem tudnék maximálisan teljesíteni. De azt mindenképpen köszönöm az írónőnek, hogy a leírás csak nyomokban tartalmazott erotikus jeleneteket. Nyilván sejtettem, hogy lesz benne, de nagy megkönnyebbülés volt, hogy nem helyezte rá a hangsúlyt soha, megmaradt a nyomozás és a kettős életet élő Amy a cselekmény középpontjában.

Akkor térjünk is rá a történetre. Az túlzás, hogy együtt kellett gondolkoznom a nyomozókkal, mert nálam sokkal hamarabb rájöttek a megoldásra. Én ezt szívesebben olvastam volna egy kicsit elhúzva, nem úgy, hogy mindenre rájönnek szinte azonnal. De ugye a nosztalgiafaktor még ezt a negatív érzést is el tudta nyomni bennem, elvégre az említett két sorozatban is be kellett nagyjából negyven perce sűríteni mindent. A könyv hosszából ítélve, ezt is egy rövidebb filmként tudnám elképzelni, mind adaptáció. Annak viszont nagyon jó lenne!

Mint már említettem, elég kiszámítható. Azonban a könyv második felében már lettek benne olyan fordulatok, amikre én nem gondoltam volna. A végét pedig úgy sikerült az írónőnek megalkotni, hogy olyan érzés tört fel belőlem, ami a kedvenc könyveimnél is igen ritka. Tudtam, hogy egy sorozat első részét tartom a kezemben. Ezt általában más könyveknél is tudni szoktam előre. Szerintem nem zárult függővéggel a történet, bár nálam a függővég is pont annyira más jelent a többi emberhez képest, mint a spoiler. Egyiket sem tudom eldönteni igazából, hogy mikor van jelen és mikor nincs, mert azt tapasztalom, nem egyazon fogalmat értem ezek alatt más emberekkel. Tehát számomra ez a befejezés nem tekinthető függővégnek, ugyanakkor az utolsó sor elolvasása után azt éreztem, hogy MOST AZONNAL szeretnék még szereplőinkről hallani. De erre még várnom kell azért. Kibírom.

Azt is mondtam már az elején, hogy nem igazán kedvelem a magánkiadásokat, mert elég sok rosszat hallottam róluk szerkesztés ügyileg. Némelyikbe én is beleolvastam, és azért az már elég durva, amikor én, aki rendszeresen hármasokat írt helyesírási felméréseken, észreveszem a hibákat. Szóval ebből az egy szempontból kicsit félve vettem kezembe a könyvet, de el kell mondanom, hogy kellemes tapasztalatokat szereztem. Igényes a szerkesztés, és én személy szerint csak pár szóköz kihagyást vettem észre. Továbbá elég fura volt az ímél ilyen formában, bár tudom, hogy nem hivatalos szövegben így is használható. Csak ezt még sehol így máshol nem tapasztaltam, és egy kicsit meghökkentett.

Ha már az írásnál tartunk, na itt volt egy dolog, ami tényleg nem nyerte el a tetszésemet. A sok névismétlés. Amikor egymás utáni mondatokba is kihangsúlyozta a leíró rész név szerint, hogy kiről van szó, az annyira nem tetszett, főleg, hogy előtte a Benina könyvnél ugyanezt tapasztaltam. Bár ez azért lényegesen jobb volt, voltak olyan bekezdések, ahol egy köznévvel (pl. nyomozó) utalt az írónő a szereplőre, akit előtte név szerint említett. Szóval kevesebb volt benne, mint az előző olvasmányomban, de még így is számomra zavaróan sok volt. Ez volt az egy konkrét negatív élmény, amivel gazdagodtam az olvasás során.

A nevek említésével kapcsolatban a szereplőkről is ejtenék pár szót. Kellett egy kis idő, mire összeállt a fejemben a kép róluk. Az elején még nehezen tudtam megkülönböztetni a nyomozóinkat. Amy karaktere viszont szerintem nagyon jól felépített lett annak ellenére is, hogy klisés. Még egy könyv, ahol nem idegesített a női szereplő, ez mindenképpen pozitív számomra. Tényleg kevés ilyen olvasmányom volt eddig.

Azt hiszem, hogy ez nekem tipikusan az a könyv lesz, ami tökéletes választás lesz olvasási válságban, vagy komolyabb könyvek után, amikor „limonádéra” vágyom. Jó néha „egyéjszakás” regényeket is kézbe venni, aminek nem marad meg úgy a cselekménye, ám emiatt majd sokkal jobb élményt nyújt az újraolvasása. Pontosabban van miért újraolvasnom, amikor nem vágyom hosszú olvasási élményre, hiszen egy-két év múlva már szerintem csak annyi fog rémleni, hogy nagyon tetszett a nyomozósdi, de nem fogok emlékezni a részletekre.

Most pedig megyek Cobra 11-et nézni!

3 hozzászólás
>!
Ashley_Redwood
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

"Az egészet áttekintve egy kellemes, kissé humoros, ámde véresen komoly képet kapunk arról, hogy nem mind arany, ami fénylik. Peregnek előttünk az események, lendületesen, szinte már túl sok is kerül elénk.
(…)
Marcsi stílusa elképesztő, látszik, hogy nagyon sokáig tervezgette a karaktereket/regény egészét, hogy aztán a lapokon keresztül életre keltse őket. A humora a szereplők, s az ő oldaláról is nézve túlteng, de elég sok esetben a komolyságot és tekintélyességet parancsoló oldalát is megtapaszthatjuk. A Duplacsavar egy olyan regény, amely nem egy szokványos történet, nem egyszerű cselekménnyel, s mindezt megspékeli nekünk az írónő nem mindennapi csavarral!
Mindenkinek bátran ajánlom! "
Bejegyzés a blogon:
http://fleurdelivre.blogspot.hu/2018/01/tiszlavicz-mari…

1 hozzászólás
>!
Stephanie_Ford_és_Városi_Emese I
Tiszlavicz Mária: Duplacsavar

Kicsit emlékeztetett a Cobra 11-re, de ez semmit nem von le az értékéből. Jóféle krimi autós üldözésekkel, rejtéllyel, rendőrséggel, ügynökökkel. spoiler :-)
Jól felépített regény, egy pillanatra sem enged elkalandozni, minden történésnek szerepe van, a fél csillag levonás inkább a szerkesztőnek és a korrektornak szól.

Az író munkáival ez az első találkozásom, bár Máriával már azelőtt összeismerkedtünk, hogy a könyve megjelent. Büszke vagyok rá, hogy hozzám fordult, és én mertem őt biztatni.
Egyetlen igazi gond van ezzel a regénnyel, a bolhavese betűméret. Szemüveget kellett cserélnem hozzá, aztán nagyítót is kellett keresnem… De megérte.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
TiszlaviczMarcsi IP

– Most meg azt a vörös hajú rendőrnőt mutatják, azt az autópályást – hallotta újra Amy hangját. – Látta azokat a tűsarkakat? Azt hittem, a rendőrségen megszabják, hogy milyen ruhában járhatnak a rendőrök meg a nyomozók. Nem hinném, hogy ekkora tűsarkakon biztonságosan lehet üldözni a rosszfiúkat…
– Emilia elég magasra tornázta magát a ranglétrán ahhoz, hogy ilyen cipőkben billegjen – jegyezte meg Viktor.

40. oldal

>!
TiszlaviczMarcsi IP

– És mi a helyzet Bodannal? – szólalt meg Viktor.
– Martinek, tudja maga, hány Bodan él csak Klagenfurtban és a vonzáskörzetében? Bár közel sem olyan sok, mint amennyi morzsát maguk szétszórtak itt nekem az utóbbi tíz percben – tette hozzá Iris kisasszony, miközben újra lesöpörte az íróasztalát.

78-79. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Klagenfurt · Viktor Martinek
5 hozzászólás
>!
TiszlaviczMarcsi IP

– Milyen jó lába volt, nem?
– Mármint ennek a bigének a lábára gondolsz, aki az előbb ment le a lépcsőn? Te munka helyett már megint idegen csajokat bámulsz! De igazad van, tényleg jó lába volt. Kár, hogy hozzád túl fiatal!

92. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Felix Auer · Viktor Martinek
>!
molybaba

– Hogy vagy? Mit mondtak az orvosok? – kérdezte.
– Fáj a tetanusz helye, de csak egy kis pihenés kell…
Viktor végig sem mondta a mondatot, Nora máris felkapta mellőle a leletét.
– Két bordád eltörött és enyhe agyrázkódásod van! Öt öltést kaptál a lábadba, hármat a szád mellé. A karodat két hétig pihentetned kell. Látom, minden rendben!
Viktor megrántotta az ép vállát, de válaszolni már nem volt ideje, mert kivágódott a kezelő ajtaja és Felix tántorgott elő hófehér gézzel a fején. Arca fehérsége összeolvadt a kötés színével.
Lerogyott Nora mellé, és nagyokat sóhajtozott.
– Mi történt drágám? – fogta meg a lány Felix kezét.
– Soha… soha… – nyögte Felix. – Soha ne vitatkozzatok egy szemésszel! Mondtam, hogy nem bírom kinyitni a szemem, erre… Az inkvizíció sem lehetett rosszabb! {…}
– Hat öltés a karodban. Négy bordád eltörött és neked is enyhe agyrázkódásod van! Egy hét múlva szemészeti kontroll. Neked is két hétig pihenned kell!

209. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Felix Auer · kórház · Nora Kramer · Viktor Martinek
>!
TiszlaviczMarcsi IP

Viktor Martinek hadnagy érezte az ereiben dübörgő adrenalint. Görcsösen markolta a kormányt, szemét nem vette le az előttük cikázó sötétzöld Audiról, és teljesen megfeledkezett arról, hogy a jobb oldalán ülő Felix Auer nem éppen a féktelen száguldozás híve.

(első mondat)

Kapcsolódó szócikkek: Audi · Felix Auer · Viktor Martinek
>!
molybaba

– Legközelebb majd kérvényt nyújtok be, hogy mindenkit takarítsanak el az utakról, ha kocsiba szállsz! {…}
Viktor ugyan csodálta Felix józanságát, de sosem tudta eltanulni tőle.

8. oldal

Kapcsolódó szócikkek: józan ész · Viktor Martinek
2 hozzászólás
>!
molybaba

A harminchárom éves Nora apró termetű, vékony, de erős nő volt, merész kék szemmel és kissé széles szájjal. Ő volt az egyetlen olyan lány Viktor életében, aki érdekelte, de mégsem vitte ágyba. Noha először nagyon szeretett volna közelebbi ismeretségbe kerülni a szőke rendőrlánnyal, végül mégis visszalépett. Felix úgy tudta, Viktor azért nem ment a lány után, mert Nora a bűnügyi parancsnok lánya. Az igazság az volt, hogy Viktor észrevette, milyen vágyakozva nézett Felix a lányra, és szó nélkül félreállt a barátja útjából. Azóta elégedetten figyelni Felix és Nora kapcsolatának alakulását.

12. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Nora Kramer
>!
molybaba

Viktor tüntetőleg nem vett tudomást a mellette sétáló Felixről, miközben beléptek a bűnügyi osztályra.
– Fiúk, nektek még otthon kellene pihennetek! – állt meg előttük Nora. – Apa kiíratott titeket betegszabadságra. Alig telt el pár nap azóta, hogy…
Felix szenvtelenül közbeszólt:
– Édesem, a világbéke és kettőnk testi épsége érdekében az lesz a legjobb, ha visszaülünk a nyeregbe bűnözőkre vadászni. {…}
Nora végignézett a férfiakon.
– Hát igen, tegnap is úgy martátok egymást, mint a régi házasok. De legalább már sokkal jobban néztek ki, mint péntek este. {…}
Felix a lány elé tartotta a kezét, a hüvelyk- és mutatóujja közötti hajszálvékony rést mutatva:
– Babám, csak ennyi választott el attól, hogy kitekerjem a nyakát!

212. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Felix Auer · Nora Kramer · Viktor Martinek
>!
Molymacska P

– Mutassátok meg egy olyan madártudósnak…
– Ornitológusnak – segítette ki Felix a barátját.
– Annak – morogta Viktor (…)
– Várom a jelentést – vetette oda Emilia a két nyomozónak, miközben tovább sétált az autója felé.
– Galambpostával küldjük! – kiáltott utána Felix.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Felix Auer · Viktor Martinek
>!
molybaba

Akarta a lányt, de tartotta magát az elhatározásához, hogy nem fekszik le vele, amíg jobban meg nem ismeri.

105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Viktor Martinek

Hasonló könyvek címkék alapján

Vavyan Fable: Jégtánc
Vavyan Fable: Mogorva nyár
Stephenie Meyer: A Vegyész
Julie Garwood: Árnyéktánc
Vavyan Fable: Sárkánykönny
Vavyan Fable: My fair lord
Julie James: A hamis partner
Kerstin Gier: Fellegszálló
J. D. Robb: Halálos testvériség
Gail Carriger: Blameless – Szégyentelen