Krónika 1 csillagozás

Az eredeti Cronica 1554-ben jelent meg Kolozsvárott. Amit én olvastam, az jó 430 évvel később lett kiadva Krónika néven és bizony, kellett bele a sok magyarázat. Egyrészt a korabeli magyar szöveg megértéséhez, másrészt az események magyarázatához. Piszok jó haditudósító volt ez a Sebestyén deák! :D Hogy is írta Szakály?
„Ha azonban akadt valami fontos esemény – akár rezdülésnyi is –, Tinódi azonnal értesült róla, hogy aztán, rendszerint elképesztően rövid idő leforgása alatt kipercegtesse tollával annak ”végemlékezötét”. (A dél-magyarországi seregek 1552. március 1-jén lezárult szegedi vállalkozásáról szóló Szegedi veszedelem-mel például már április 10. és 16. között elkészült.) Szemlélete teljességgel történetírói; az eseményekből nem válogatja ki a dramatizálhatóbbakat és emelkedettebbeket, hanem magát a folyamatleírást tekinti tárgyának.”
Igen, ő a magyar nyelvű történetírás atyja. Ha Gárdonyira azt mondják, hogy Eger legjobb sajtósa (az Egri csillagok-kal), akkor ne feledjük Tinódit sem, aki nélkül – illetve a két Egerről szóló műve, vagyis az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri históriának summája nélkül – Gárdonyi nem írhatta volna meg így Dobóék történetét! Ha nem is volt a várban az ostrom idején, de mihelyst értesült a török sereg elvonulásáról, már „röpült” is Kassáról Egerbe. Itt persze a „lovas-tudósító” szerepkörre kell gondolni. Mindent látott, mindent leírt és szokásához híven mindenkit, akit elért kifaggatott. A források szerint 1552. szept. 18. és dec. 31 között járt Egerben. A levéltári kutatások is alátámasztják állításait. Gárdonyinak ez a mű volt az alap.
Érdekes a nyelvezete. E miatt érdemes lassabban haladni vele. A hasonmás kiadás végén szereplő szószedetek és jegyzetek a mai olvasó legjobb barátai :)!
Ez pl., amikor az áruló Hegedűst elkapják, igen csak beszédes:
„Azt hamar Dobó, Mecskei megtudák,
Az több hadnagyokat hamar hívaták,
Hegedős Istvánt hívaták, megfogák,
Csöpögeték, erősen megvallaták.”
A csöpögeték jelenthet csipegették-et, vagyis Hegedűs érzékeny testrészeit fogókkal csipkedték, vagy csöpögtették-et is jelenthet, amikor is valamilyen átforrósított folyadékot (olaj, zsír, szurok – ezekből volt bőven…) csöpögtettek a vádlott valamely érzékeny testfelületére. Vallatás Egör várában A. D. 1552… A középkori kínzóeszközök egy része ma is megtekinthető a várban…
Egrieknek – és a kor iránt érdeklődőknek – igen érdekes lehet még a Varkucs Tamás idejébe lött csaták Egörből rész, amiről vajmi keveset lehet hallani, olvasni, pedig a Dobó kinevezése előtti időszakot jól írja le. Kész Heves megyei „településtár”, annyi helyszínt felsorol az író, de Szolnok, Szeged, Temesvár, Lippa és a felvidéki rablóvárak is tollvégre kerültek.
Töri iránt érdeklődőknek alapmű, ha valaki a tiszta forrást keresi! :D