Krónika 1 csillagozás

Tinódi Sebestyén: Krónika

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

Eredeti megjelenés éve: 1554

Tartalomjegyzék

>!
Európa, Budapest, 1984
644 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630729180

Enciklopédia 4

Helyszínek népszerűség szerint

Eger


Kedvencelte 1

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

pwz I>!
Tinódi Sebestyén: Krónika

Az eredeti Cronica 1554-ben jelent meg Kolozsvárott. Amit én olvastam, az jó 430 évvel később lett kiadva Krónika néven és bizony, kellett bele a sok magyarázat. Egyrészt a korabeli magyar szöveg megértéséhez, másrészt az események magyarázatához. Piszok jó haditudósító volt ez a Sebestyén deák! :D Hogy is írta Szakály?
„Ha azonban akadt valami fontos esemény – akár rezdülésnyi is –, Tinódi azonnal értesült róla, hogy aztán, rendszerint elképesztően rövid idő leforgása alatt kipercegtesse tollával annak ”végemlékezötét”. (A dél-magyarországi seregek 1552. március 1-jén lezárult szegedi vállalkozásáról szóló Szegedi veszedelem-mel például már április 10. és 16. között elkészült.) Szemlélete teljességgel történetírói; az eseményekből nem válogatja ki a dramatizálhatóbbakat és emelkedettebbeket, hanem magát a folyamatleírást tekinti tárgyának.”
Igen, ő a magyar nyelvű történetírás atyja. Ha Gárdonyira azt mondják, hogy Eger legjobb sajtósa (az Egri csillagok-kal), akkor ne feledjük Tinódit sem, aki nélkül – illetve a két Egerről szóló műve, vagyis az Eger vár viadaljáról való ének és az Egri históriának summája nélkül – Gárdonyi nem írhatta volna meg így Dobóék történetét! Ha nem is volt a várban az ostrom idején, de mihelyst értesült a török sereg elvonulásáról, már „röpült” is Kassáról Egerbe. Itt persze a „lovas-tudósító” szerepkörre kell gondolni. Mindent látott, mindent leírt és szokásához híven mindenkit, akit elért kifaggatott. A források szerint 1552. szept. 18. és dec. 31 között járt Egerben. A levéltári kutatások is alátámasztják állításait. Gárdonyinak ez a mű volt az alap.
Érdekes a nyelvezete. E miatt érdemes lassabban haladni vele. A hasonmás kiadás végén szereplő szószedetek és jegyzetek a mai olvasó legjobb barátai :)!
Ez pl., amikor az áruló Hegedűst elkapják, igen csak beszédes:
„Azt hamar Dobó, Mecskei megtudák,
Az több hadnagyokat hamar hívaták,
Hegedős Istvánt hívaták, megfogák,
Csöpögeték, erősen megvallaták.”
A csöpögeték jelenthet csipegették-et, vagyis Hegedűs érzékeny testrészeit fogókkal csipkedték, vagy csöpögtették-et is jelenthet, amikor is valamilyen átforrósított folyadékot (olaj, zsír, szurok – ezekből volt bőven…) csöpögtettek a vádlott valamely érzékeny testfelületére. Vallatás Egör várában A. D. 1552… A középkori kínzóeszközök egy része ma is megtekinthető a várban…
Egrieknek – és a kor iránt érdeklődőknek – igen érdekes lehet még a Varkucs Tamás idejébe lött csaták Egörből rész, amiről vajmi keveset lehet hallani, olvasni, pedig a Dobó kinevezése előtti időszakot jól írja le. Kész Heves megyei „településtár”, annyi helyszínt felsorol az író, de Szolnok, Szeged, Temesvár, Lippa és a felvidéki rablóvárak is tollvégre kerültek.
Töri iránt érdeklődőknek alapmű, ha valaki a tiszta forrást keresi! :D

>!
Európa, Budapest, 1984
644 oldal · keménytáblás · ISBN: 9630729180

Népszerű idézetek

pwz I>!

Oly igen szép, erős Szolnok vára vala,
Egyfelől az Tisza alatta foly vala,
Másfelől az Zagyva alatta foly vala,
Vár alatt az két víz öszveszakadva vala.

Sőt az felszél felől nagy árokja vala,
Három szegén három erős bástya vala,
Csak nagy magas töltés néki fala vala,
Házak az töltésből ki nem láccanak vala.

217. oldal - Ördög Mátyás veszödelme

Kapcsolódó szócikkek: Szolnok · Tisza · Zagyva
14 hozzászólás
pwz I>!

Nincsen szöme szerencse kerekének,
Egyaránt forog gazdagnak, szegínnek,
Hol jó, hol gonosz fordul emböröknek,
Urak és szegén legénök mind vesznek.

313. oldal - Enyingi Terek János vitéssége 1553.

pwz I>!

Az ostromoknak utánna történék,
Gyalog hadnagya az Serédi Györgynek
Hegedős István helyébe Kendinek,
Ez sem lőn hív szolgája vég Egörnek.

Terekek szünetlen övöltnek vala,
Nagy sokféle nyelven bészólnak vala:
Magyarul, németöl, tótul, olaszul,
Lengyelöl, deákul és vad oláhul.

Ol szép beszéddel övöltik, aszt mongyák:
Császár, basák hitökre aszt fogaggyák,
Egröt az császár kezében ha aggyák,
Őket nagy békével el-kibocsátják.

Kis likacskán István hallgattya vala,
Egynéhány barátival titkon szóla,
Sokat ő melléje már hajtott vala,
Egröt elveszteni akarja vala.

Szólla Hegedős István feleinek:
Dobó Istvántúl ostrompénzt kérnének,
Ha nem adna, várból ők kimennének,
Mert nám az terekök jót beszéllének.

Azt hamar Dobó, Mecskei megtudák,
Az több hadnagyokat hamar hívaták,
Hegedős Istvánt hívaták, megfogák,
Csöpögeték, erősen megvallaták.

Parancsolának, hogy felakasztanák,
Vár piacán három fát állatának,
Nyelve vallása szerént felakaszták.
Az párttartók fülöket mind lecsapák.

258-259. oldal - Eger vár viadaljáról való ének (História), Harmad része

Kapcsolódó szócikkek: Eger

Hasonló könyvek címkék alapján

Gárdonyi Géza: Egri csillagok
Szalárdi János: Várad várának, az pogány török által megh szállásárul…
Gárdonyi Géza – Korcsmáros Pál: Egri csillagok
Gaál Mózes: Az utolsó lantos
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
Gyomlay László: Elindultak Eger felé…
Gárdonyi Géza – Márkusz László: Egri csillagok
Donászy Ferenc: Szigetvár és Eger hősei
Gárdonyi Géza: Egri csillagok (rovásírás)
Evlia Cselebi: Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1664–1666