4 ​órás munkahét 77% 68 csillagozás

Azt adja, ami a címlapon is szerepel, így végül is rendben van. Ettől függetlenül számomra ez a hozzáállás nem szimpatikus és nem is tudok vele teljesen azonosulni. Önmagában az a cél, hogy csökkentsük a fölösleges munka és a robotolás idejét, rendben van, helye van. Ezzel kapcsolatban több jó gondolat, hasznosítható ötlet is szerepel a könyvben. De ez a szervezd-ki-a-munkád-dolgozzon-csak-helyetted-más hozzáállás számomra részben tönkrevágta az egészet. Igaz ugyan, hogy a végén megemlíti, hogy ha már megvalósítottad önmagad és az álmaid, akkor épp segíthetsz másokon is, netán dolgozhatsz is (ha van olyan, amit szívvel-lélekkel csinálsz), de előtte a könyv 90%-ában csak arról ír, hogyan legyél újgazdag, többek közt azáltal, hogy a munkád nagy részét másra sózod. Tehát gyakorlati szempontból jó és használható lehet, csak valahogy a lélek hiányzik belőle.

Még ha néhány tanács a magyar viszonyok közt nem is könnyen megvalósítható, a leírtak nagy része remekül alkalmazható a mindennapi élet sokkal jobbá tételére, így a „kezdj új életet!”-közhely talán tényleg indokolt a könyvvel kapcsolatban.
Külön hasznos, hogy ráébreszt az időrabló tevékenységek céltalanságára. (Hogy „közelit” említsek, engem például arra döbbentett rá, hogy túl sokat lógok a Molyon. Rengeteg időt pazaroltam könyvadatlapok feltöltésére és egyéb ilyesmikre, amivel a rendszer jelenlegi csigalassú működése miatt sajnos nem éri meg foglalkozni. Szomorú, de egyszerűen nincs annyi szabadidőm, hogy a nem megfelelő működés oltárán feláldozhassam. És gyanítom, hogy neked sincs.)
Tehát: kiiktatni mindent, ami felesleges, „kötegelni” mindazt, amit muszáj megtenni, a fennmaradó időt pedig élvezetesen és hasznosan tölteni, NEM elcseszni – számomra ez volt a könyv legfontosabb üzenete.

Ha most éppen új életet kezdesz, ennél jobb útikönyvet nem is kell keresned…

Ez a könyv két dolgot ad az olvasónak

ELSŐ

Ha ki akarsz törni a taposómalomból, és már van egy terméked, amit eladnál vagy egy területed amiben szeretnél vállalkozni, akkor a könyv első felében található sztorik, gondolatok és tippek hatására el fogod kezdeni. Ha pedig nemzetközi piacra szánod a termékedet, akkor szinte mindenre kiterjedő weboldal- és szolgáltatásgyűjteményt kapsz ahhoz, hogy minél hatékonyabban tudd elkezdeni és működtetni az üzletedet.

Ennek alpontjaként, ha ki akarsz törni a taposómalomból, de nincs még terméked és nem tudod, hogy milyen területen tudnál alkotni vagy hogy egyáltalán mi érdekel az életben, akkor is hasznos tippeket találsz, legfőképpen arra vonatkozólag, hogy nem kell egyből olyan vállalkozást indítanod, amiben rögtön azt csinálod, amit szeretnél majd életed végéig. Ideiglenesen indíthatsz bármit, amivel időt nyersz arra, hogy ténylegesen kigondold a végső célt.

MÁSODIK

A végső cél viszont nem az, hogy a saját vállalkozásod rabszolgája legyél és állandóan a pulzusát lesd és monstre, 12 órás munkanapokkal biztosítsd, hogy életben maradjon és profitáljon. A végső cél az, hogy automatizáld a pénzforrásodat, és azzal töltsd az életed, hogy utazol, tanulsz, élményeket szerzel. Az előrehozott nyugdíj, a „nem létezik sürgős és fontos e-mail” és a többi hasonló gondolat megad egy szemléletmódot – és ez a legfontosabb – amin keresztül mindent tényleg másként fogsz látni.

Egy szerkesztési hibát találtam a könyvben, ami talán elidegenítheti azon olvasókat, akik nem tudják még, hogy mivel akarnak foglalkozni és egyébként meg 8 órás munkanapokat tolnak minden nap: a könyv utolsó pár fejezetében van csak arról szó, hogy alkalmazottként miket kell csinálnod, hogyan kezdd el, milyen gondolkodásbeli panelektől szabadulj meg. Ezt talán érdemes lett volna teljes egészében az elejére tenni vagy legalább a felét, hogy azonnal berántson mindenkit.

Ízelgetni kell ezt a könyvet, de tényleg van benne potenciál és még ha nem is valósítasz meg belőle semmit, akkor is ad egy megszokottól eltérő perspektívát. Egyszer mindenképp érdemes elolvasni.

Másodjára olvastam most ezt a könyvet. Rengeteg inspiráló, meghökkentő, elgondolkodtató dolog van benne, amik (engem legalábbis) alaposan elgondolkodtattak – néha felemeltek, néha elszégyelltem magam, ugyanazon okokból: mert hihetően tárja elém, hogy az életemben sokkal több van, mint amennyit ki merek hozni belőle, és csak rajtam múlik, ha nem változtatok ezen.
Sajátos élmény volt egyébként, hogy a könyv olvasásának kezdete és vége között kirúgtak és új munkahelyet találtam, ami nagyon pozitív élménysorozat volt az életemben, és csak tovább erősítette számomra a könyv üzenetét: hogy az az egzisztenciális válság, amitől annyira rettegsz, miközben kapaszkodsz a kényelmetlen irodai székedbe és a rossz élethelyzetbe, amiben vagy, közel sem lesz olyan tragikus, amikor végül mégis odakerülsz, így felesleges halogatni a változtatást.
A csillagvesztést az okozta, hogy helyenként igen gyatrán szerkesztett a könyv, egy alapos gatyába rázás ráférne, mert itt-ott elveszik az üzenet a káoszban.

Voltak benne újszerű gondolatok, meg is ragadott egy kettő, de összességében az író világszemlélete nagyon ijesztő. Leplezetlenül a fogyasztói társadalom kiszolgálására épít, és az eladás oldalról közelít meg mindent, nem az alkotás, értékteremtés felől. És ez nekem nem jön be.

Én nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem amit az emberek többsége csinál, az butaság (de megértem, hogy sokaknak kényszer):

– napi 8 órát lehúzni egy munkakörben, amit ráadásul utálnak
– ezért aztán nincs idő semmire, nincs idő a szeretteikre, vagy azzal foglalkozni amit valójában szeretnek
– mindezt annyi pénzért, amiből nehéz félretenni, vagy igazán jól élni
– azzal a reménnyel, hogy talán lesz majd 1-2 évtized, amikor nyugdíjasként végre szabad lehet (amikor viszont már egészségügyi és anyagi problémái lesznek jó eséllyel)

A rabszolgaság talán nem is szűnt meg. Ha te ezt nem így értékeled, nem baj. Én a magam nevében beszélek, és mindig is gyűlöltem, ha mások szabályaihoz kellett alkalmazkodnom.

Tim Ferris felvázol egy képet, hogy lehet máshogy is élni az életet. Ez nagyon sok embernek soha sem lesz realitás, és nekik tulajdonképpen talán kár is elolvasni a könyvet.

Ez egy alapmű, ami amellett érvel, hogy igenis lehetséges egy sokkal értelmesebb, átgondoltabb, bőségesebb életet is élni. Ha úgy érzed, hogy nem azt az életet éled, amit szeretnél, ha valami többre vágysz, ha érdekel a vállalkozóvá válás, akkor tegyél magadnak egy szívességet és olvasd el.

Vannak benne jó gondolatok, de akkora egy arrogáns piperkőc képében adja elő, hogy értékelhetetlen a stílus, és mint tudjuk: “manner maketh man”. Soha nem dolgoznék se vele, se a közelében, hiába épített fel több komoly céget is. (Egyébként a könyv is rosszul öregedett, de ez már csak mellékes.)

Könyvként tök jó írás (én angolul olvastam), a tartalma már kicsit kérdéses, mert egyrészt Magyarországon a felvetett ötletek része nem megvalósítható, mert nincs rá infrastruktúra, másrészt nekem a „végeztessük el a piszkos munkát mással” hozzáállás nem jön be. Viszont a felesleges és értelmetlen munka csökkentése, és az értelmes célok növelésével teljesen egyetértek.

Az alacsony információtartam nekem az egyetlen pontja amiért kicsit instabil számomra ez az út, én pont az ellenkezőjét tapasztalom – mindenre reflektálni kell, mindenhol ott kell lenni, ahhoz, hogy a felszínen maradj.
Kiszervezés… ez nálunk még álom, talán 2-3 év múlva.